tag:blogger.com,1999:blog-54442087892039432562024-03-05T09:23:25.491-08:00வாழைப்பழம்You live more in five minutes on a place like this going flat out than some people live in a lifetime.ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.comBlogger25125tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-62455491370827626092018-01-30T09:13:00.000-08:002018-01-30T09:13:33.631-08:00 இரகசியம்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 1: இரகசியம்</h3>
<br />
<br />
<b>“ராஜாதி ராஜ, ராஜ மார்த்தாண்ட, ராஜகம்பீர, சோழ மண்டலாதிபதி பராந்தக மகாராஜா, பராக்!” என்று ரவி முன் கூவினார்கள். அதை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு இது கண்டிப்பாக கனவாகதான் இருக்க முடியும் என்ற நம்பினான். தான் இதுவரை சினிமாவில் பார்த்த ராஜாக்கள் போல் அவர் இல்லை, தன் அருகே அவர் வருவதை உணர்ந்தான். “மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன்”</b><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MlwBEPOi-IYRaIzUlTdToBUJjINJtcJA_BrVhrVosAQibxWwO-88RD1smDGuPZSjt0sI6fFx_TuaICH7K4x0I8R-AVWlYgRfy9Ps2cpLUwVHCu3_9zNnhBydq6pRRhIOmvw_Uv6USNNK/s1600/naren.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MlwBEPOi-IYRaIzUlTdToBUJjINJtcJA_BrVhrVosAQibxWwO-88RD1smDGuPZSjt0sI6fFx_TuaICH7K4x0I8R-AVWlYgRfy9Ps2cpLUwVHCu3_9zNnhBydq6pRRhIOmvw_Uv6USNNK/s1600/naren.jpg" width="213" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
ரவி தூக்கத்திலிருந்து எழுந்தான். “செ.. கனவா”, சுற்றி பார்த்த பொழுதுதான் தெரிந்தது அவன் இருக்கும் இடம் புதிதாக இருந்தது. எவ்வளவு யோசித்து பார்த்தும் எப்படி இங்கே வந்தோம் என்று அவனால் யூகிக்க முடியவில்லை, அவன் இருந்த அறை ஹாலிவுட் சினிமாக்களில் வரும் ஏதோ ஆய்வகம் போல் இருந்தது. தன்னை சுற்றி ஒரு கண்ணாடி திரை உள்ளதை அதில் இடித்துக்கொண்ட பின் தான் தெரிந்தது.<br />
<br />
“யாராவது இருக்கீங்களா? நான் எங்க இருக்கேன் நீங்கயெல்லாம் யாரு? நீங்க நினைக்கிற மாதிரி நான் ஒன்னும் அவ்வளவு பெரிய ஆள் இல்ல, கதவ திறங்க” பூட்டிய கதவை நோக்கி தன்னால் முயன்றவரை கத்திக்கொண்டிருந்தான் ரவி.<br />
<br />
தான் சிறைப்படுத்தப்பட்டுள்ள அறையை சுற்றிப்பார்த்தான், காலியான அறையின் நடுவே ஒரு மேஜை மற்றும் இரு நாற்காலிகள் இருந்தன. அறை மேலிருந்த சிறிய இடைவெளி மூலம் வெளிச்சம் பரவியது. காலடி ஓசை கேட்டவுடன் “யாரா அது, விளையாடாதீங்கடா, ரூம திறந்து விடுங்கடா என்று புலம்பினான்.<br />
<br />
கதவு திறக்கப்பட உள்ளே இருவர் நுழைந்தனர். “ சார், அந்த சேர்ல உட்காருங்க, எங்க பாஸ் உங்ககிட்ட பேச வர்றார்”<br />
<br />
“மரியாதயெல்லாம் வேனாம்டா, என்ன இப்படியே விட்ருங்க, நான் அப்படியே ஓடிபோயிடுவேன்.” என்றான் இரவி. அவ்விருவர் மூலம் உட்காரவைக்கப்பட்டான்.<br />
<br />
சில நிமிடங்களில் ஒருவர் வந்து மேஜையின் எதிரில் உட்கார்ந்தார். “வெல்கம் மிஸ்டர் இரவி, உங்களை சந்தித்ததில் ரொம்ப சந்தோஷம்”. “ யார் சார் நீங்க, ஒரு காரணமும் இல்லாம் என்ன இங்க கடத்திட்டு வந்து இப்ப என்னவோ நலம் விசாரிக்குறீங்க?”.ரவி வினவினான்.<br />
<br />
என் பேர் இராமானுஜம், உங்ககிட்ட இப்ப சொல்ல போற விஷயத்தை கவனமா கேளுங்க.” நீங்க கனவு கான்பது உண்டா?” ரவி உடனே “என்ன சார் என்ன வெச்சு ஏதாவது காமடி பண்றீங்களா, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் யாரு, எதுக்கு இப்போ தேவயே இல்லாம இந்த கேள்வி” என்று கத்தினான்.”<br />
<br />
“கொஞ்சம் பொறுமையா கேளுங்க, உங்க கனவ பத்தி நான் இப்போ சொன்னா நீங்க என்ன நம்புவீங்கனு நினைக்குறேன்.” இராமானுஜம் ரவி கண்ட கனவை கூட இருந்து பார்த்ததுபோல் விவரித்தார்.மேலும் “ரவி இப்போ கொஞ்ச நேரத்துக்கு முன்னாடி நீங்க பார்த்த நிகழ்வுகள் அனைத்தும் உண்மையே, கணவு இல்லை” என்று முடித்தார்.இதையெல்லாம் கேட்டுக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு ஒன்றுமே புரியவில்லை. இராமானுஜம் அடுத்து சொன்னதை கேட்டதும் ரவி திடுக்கிட்டான்.“நான் தான் அவர்னு நீங்க சொன்னீங்கனா நீங்க என்ன பைத்தியமா”. என்று கூறிய ரவிவை செய்கையில் அமைதியாய் இருக்க சொல்லி அவர் மேலும் தொடர்ந்தார்.<br />
<br />
"நினைவு என்றால் என்ன?"<br />
<br />
"ம்..ஞாபகப்படுத்தி கொள்ளுதல்"<br />
<br />
"அதாவது குறிப்பிட்ட நபரின் நினைவு சரிதானே"<br />
<br />
"ம்.."<br />
<br />
"அந்த குறிப்பிட்ட நபர் மட்டும் இல்லாமல் அவருடைய முன்னோர்களின் நினைவும் அவனிடையே இருக்கும் என்று சொன்னால் நீங்கள் என்ன சொல்வீர்கள்."<br />
<br />
"போன வாரம் நடந்தத பத்தி கேட்டாவே நான் யோசிப்பேன். நீங்க என்னனா, நம்புற மாதிரி சொல்லுங்க"<br />
<br />
"மரபுசார் நினைவாற்றல். புலம்பெயர்வு . செயலற்றிருத்தல் இனப்பெருக்கம் இவையெல்லாம் விலங்குகளுக்கு யார் சொல்லித்தந்தது. என்னுடைய முப்பது ஆண்டுகால ஆராய்ச்சியில் கண்டுபிடித்ததுதான் இந்த மரபுசார் நினைவாற்றல். நம்முடைய மரபணுக்களில் நமது முன்னோர்களின் வழிமுறையையும் சேர்த்து, அவர்களின் நினைவுகளையும் நாம் கண்டறிய முடியும். அத்ற்க்கான பொறியையும் நான் கண்டுபிடித்துவிட்டேன்."<br />
<br />
"நீங்க சொல்றது நம்பவும் முடியல, நம்பாவமும் இருக்க முடியல, அப்ப என்ன பத்தி சொன்னது உன்மைதானா?"<br />
<br />
"உங்க மரபணுவும் அகழ்வாராய்ச்சியில் கிடச்ச அவரோட மரபணுவும் நூறு சதவிகிதம் சரியாக பொறுந்துகிறது.ஆமாம் மிஸ்டர் இரவி நீங்கதான் பல தலமுறைக்கு முன்னால் வாழ்ந்த "இராஜ இராஜ சோழன்." அவர்களுடைய வாரிசு. உங்களுடைய மரபணு நினைவுகள் மூலம் நாம் பல ரகசியங்களை கண்டுபிடிக்கலாம்."<br />
<br />
<br />
<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 2: பொறி</h3>
<br />
<br />
<br />
ஆச்சிரியத்தில் இருந்த ரவியை ராமானுஜம் அவருடைய ஆய்வகத்திற்கு அழைத்து சென்றார். சில நிமிட நடைக்கு பிறகு அங்கு வந்தடைந்தார்கள். சுவர்கள் முழுவதும் கணிப்பொறித்திரைகள் சூழ்ந்திருந்தன, நடுவில் ஒரு மேஜை கண்ணாடி மூடியுடன் இருந்தது. அங்கு ஒரு பெண் கையில் தொடுதிரை கணினி மூலம் சில அளவீடுகளை குறித்துக்கொண்டிருந்தாள். “மிஸ். திவ்யா, நாம் இவ்வளவு நாள் தேடிக்கொண்டிருந்தவர் இவர்தான், பெயர் ரவி, ரவி, இவங்க தான் என்னோட இந்த ஆய்விற்க்கு மிகவும் உறுதுனையா இருந்தாங்க.” என்றார்.<br />
<br />
<br />
"நாம ரவிக்கு கொடுத்த மருந்து சரியா வேல செஞ்சுதா, குறிப்புகள் என்ன சொல்லுது" என்று திவ்யாவை பார்த்து கேட்டார்.<br />
<br />
"மருந்தா.. என்ன சார் சொல்றீங்க. எனக்கு தெரியாம வேற என்ன கொடுத்தீங்க" பயத்துடன் ரவி வினவினான்.<br />
<br />
"கவலபடாதீங்க ரவி, இது ஒரு சாதாரண மருந்து, நினைவாற்றலை அதிகப்படுத்தும் ஒருவகை ஸ்டெராய்ட். இதனால் ஒரு வித பின்விளைவுகளும் இல்லை. உங்களுக்கு இந்த விஷயங்களை நிருபிக்காமல் கூப்பிட்டிருந்தால் கண்டிப்பாக எங்களை பைத்தியம் என்று நினைத்திருப்பீர்கள். சரிதானே நான் சொல்வது. உங்கள் ஒத்துழைப்பு மட்டும் இருந்தால் நாம் அனைவரும் உலகத்திலுள்ள அனைத்தையும் விலைக்கு வாங்க முடியும்."<br />
<br />
"அப்ப என் வேலை"<br />
<br />
"அதபத்தி இப்ப ஏன் கவலை பட்றீங்க. உங்க சார்பா மெடிக்கல் லீவ் திவ்யா ஆபிஸுக்கு அனுப்பிட்டாங்க. உங்க ரூம்மேட்ஸ் கிட்டயும் நீங்க வெளியூருக்கு பொயிருக்குறதா சொல்லிட்டோம். நீங்க எத பத்தியும் கவலைப்பட வேண்டாம். நீங்க இப்ப ஓய்வெடுங்க. உங்களுக்கு தூக்கம்தான் இனிமே வேலை. ரவி இப்ப நீங்க இந்த மேஜையின் மேல் படுங்கள், இந்த கண்ணாடித்திரை உங்களுடைய கனவுகளை பதிவு செய்யும். சென்ற முறை எங்கு உங்களுடைய கனவு நின்றது என்று நினைவிருக்கிறதா?"<br />
<br />
"கனவா இல்லை நினைவா"<br />
<br />
"சபாஷ். உங்களுடைய தற்போதய நினைவு நீங்கள் கானும் கனவை செயலிழக்கச்செய்கிறது. நீங்கள் காண்பது கனவுதான் என உங்கள் ஆழ்மனது காட்டிக்கொடுக்கிறது, நீங்கள் கனவு என்று சிறிது சந்தேகப்பட்டாலும் உங்கள் நினைவுகள் மறுபடியும் பழைய நிலை, அதாவது இப்பொதய காலத்திற்கு வந்துவிடுகிறது. நான் கண்டுபித்திருக்கு இந்த பொறி உங்களுடைய மரபணு நினைவுகளை பதிவுசெய்கிறது. ஒரு வேலை பதிவின்பொழுது தடைப்பட்டால், மீண்டும் விட்ட இடத்தில் இருந்து துவங்க இந்த பொறி உதவும்."<br />
சாதரண மேஜை போன்ற தோற்றம் இருந்தாலும், அதன் கீழிருந்து எண்ணற்ற வயர்கள் மூலம் தகவல் சர்வர் அறைக்கு சென்றடைந்தது.<br />
<br />
"திவ்யா, பொறியை தயார் படுத்து, இன்று ரவி காணப்போகும் சரித்திரம் , நம் வாழ்க்கையில் முக்கிய மாற்றத்தை ஏற்படுத்தப்போகிறது."<br />
<br />
" ரவி, இந்த கண்ணாடிய இந்த மேஜையின் மீது படுக்கும் பொழுது அணிந்துகொள்ளுங்கள், உங்கள் விழித்திரை அசைவுகள் மூலம் தகவல்களை எங்களால் சேகரிக்க முடியும்."<br />
<br />
ரவி கண்ணாடியை அணிந்துகொண்டு மேஜையின் மீது சாய்ந்தான். திவ்யா அவள் கையிலிருந்த தொடுதிரையில் சில எண்களை அழுத்த மேஜையை சுற்றி ஒரு வெளிச்சம் உண்டாகியது. அப்பொறி உண்டாக்கிய மென்அதிர்வுகள் மூலம் ரவி உடனே மயங்கினான்.<br />
<br />
"சார், ரவிகிட்ட உண்மையா நடந்த விஷயத்தை எப்ப சொல்லப்போறீங்க".<br />
<br />
"அதுக்கான சரியான சமயம் வரும், அவசரப்படவேண்டாம். நம்முடைய திட்டம் நிறைவேறும் வரை காத்திருப்போம்… "<br />
<br />
“<b>மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன் உயிர் மூச்சாகவேண்டும். சோழர்களுடைய புகழ் உலகெங்கும் பரவ நீ அயராது உழைக்க வேண்டும். ”<br /><br />தன் அப்பா சொல்ல கேட்டுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன் (எ) ராஜ ராஜ சோழன்.</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxNpEnRH1DLo7R7eYkdpfUflBytXbOlo6Z7hcpIXQzprk5otDctEILcYHw6WeVYG_MHauficCEvQOfKlPF5AP9dljGdaXscESJO4sjmeGmTt8K-UiXrajLM5VBADfc4O34sIjW3Ix0F7U/s1600/spartacus+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxNpEnRH1DLo7R7eYkdpfUflBytXbOlo6Z7hcpIXQzprk5otDctEILcYHw6WeVYG_MHauficCEvQOfKlPF5AP9dljGdaXscESJO4sjmeGmTt8K-UiXrajLM5VBADfc4O34sIjW3Ix0F7U/s1600/spartacus+copy.jpg" width="265" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 3: இரத்த அரியணை</h3>
<br />
<br />
<br />
அடுத்த நாள் காலை<br />
<br />
நீண்ட உறக்கத்திற்கு பிறகு எழுந்த ரவி, தன்னை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ராமானுஜத்தை பார்த்து திடுக்கிட்டான். “என்ன சார், தூங்கிட்டுயிருக்கும் பொழுதும் என்ன கவனிக்குனுமா?” “இனி எப்பொழுதும் உன்னை கவனித்துக்கொண்டே இருக்க வேண்டும்” என பதிலளித்தார்.<br />
<br />
நீங்க சொல்ற மாதிரி மரபணு நினைவுகள் செயல்பட்டா நாம சோழர்களுடைய அனைத்து ரகசியங்களையும் பெறலாம் என்றிருக்க, ஏன் ராஜ ராஜனுடைய பகுதியை மட்டும் கவனம் செலுத்துறீங்க.<br />
<br />
சோழர்களுடைய வரலாறு முழுவதும் சொல்ல நேரமில்லை, சுருக்கமாக சொல்ல வேண்டுமென்றால் ராஜ ராஜ சோழன் (எ) அருண்மொழிவர்மன் ஆட்சியில் அமர்ந்த சரியான வரலாறு எங்கும் இல்லை, பரந்தக சோழனின் இறப்பிற்க்கு பிறகு முப்பது ஆண்டுகள் சோழர்களின் வரலாறு ஒரு மாயையாகவே இன்றும் இருக்கிறது, இந்த முப்பது ஆண்டுகளில் ஐந்து மன்னர்கள் சோழமன்னை ஆண்டுள்ளனர். இந்த இடைப்பட்ட காலத்தில் அருண்மொழிவர்மன் எங்கிருந்தான், என்ன செய்துகொண்டிருந்தான், சோழர் ஆட்சியில் அவன் பங்கென்ன என பல கேள்விகள் எழுகின்றன. ஐந்து மன்னர்களும் இயற்க்கைக்கு அப்பார்ப்பட்ட முறையிலேயே இறந்துள்ளனர், மன்னர்கள் மட்டும் இல்லாமல், அரசனாக தகுதி உள்ள அனைவரும் மர்மமானமுறையில் இறந்துள்ளனர், அருண்மொழிவர்மனை ஆட்சியில் அமர்வதற்க்காகவே அனைத்தும் நடந்ததுபோல் உள்ளது. இது வெறும் பதவியாசையாக இருப்பின் நடந்த விஷயங்கள் கண்டிப்பாக வரலாற்றில் இடம்பெற்றிருக்கும், ஆனால் எதுவும் இன்னால் வரை கிடைக்கவில்லை. கடைசியாக கிடைத்த தகவல்படி, அருண்மொழிவர்மன் தனியாக எதையும் செய்யவில்லை, அவனுக்கு உறுதுணையாக ஒருவர் இருந்துள்ளார். அவர் யார் என்பதை கண்டுபிடிப்பதே நமது முதல் குறிக்கோள். என சொல்லி முடித்தார் ராமானுஜம்.<br />
<br />
“அவரை கண்டுபிடிப்பதால் நமக்கென்ன பயன்.”<br />
<br />
“இன்னும் கொஞ்ச நாள் பொறுமையுடன் செய்ல்படுவோம், நம்முடைய வேலையை முதலில் முடிப்போம். இப்பொழுது அதை பற்றி யோசித்தால் நம் முயற்சிக்கு நாமே குறுக்கிடுவதுபோல் ஆகிவிடும்.”<br />
<br />
“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை,<br />
<br />
மரபணு நினைவோட்டத்திற்கு தயாராண ரவி, மேஜையின் மீது படுத்தான், சில நிமிடங்களில் அவனது மூளையின் செயல்பாடு பண்மடங்காக உயர்வதாக கணிப்பொறி காட்டியது.<br />
<br />
<br />
<br />
மேஜையில் படுத்திருந்த ரவியை சரிபார்த்துவிட்டு சென்று கொண்டிருந்த திவ்யாவை அழைத்தார் ராமானுஜம்.<br />
<br />
“மிஸ் திவ்யா, எல்லாம் சரியாக இருக்கிறதா”<br />
<br />
“சார், இந்த அளவிற்க்கு யாரும் நம் பொறியில் பயணிக்கவில்லை, ரவியின் மூளை செயல்பாடுகள் திருப்திகரமாக உள்ளன, இன்னும் சில மணி நேரத்தில் அவருடைய மூளை மரபணு நினைவுகளின் மையத்தை நெருங்கிவிடும். இன்னும் ஒரிரு தினங்களில் நம் வெற்றி உறுதியாகிவிடும்.”<br />
<br />
அவசரம் வேண்டாம், மரபணு நினைவுகளை ஒருவன் நெருங்கும் பொழுது அவனின் மூளையின் செயல்பாடு ஐம்பது சதவிகிதத்திற்கு மேல் இருக்கும், அதுவே சாதாரண நேரத்தில் ஐந்து சதவிகிதத்திற்க்கு குறைவாகவே செயல்படும், இவ்வளவு வேறுபாடுகளை தாங்கிக்கொள்ளும் சக்திக்கு கண்டிப்பாக ஓய்வு அவசியம், ஒரு நாளில் ஐந்து நிமிடங்களுக்கு மேல் நாம் இந்த ஆய்வில் ரவியை உட்படுத்தகூடாது.இருந்தாலும், நினைவுலகத்தில் தொலைந்த மற்றவர்களை நாம் கருத்தில் கொள்ள வேண்டும். இவன் தான் நமக்கு கிடைத்திருக்கும் அரிய வாய்ப்பு, நாம் முன்பு செய்தது போல் தொடர் நினைவ்வோட்டம் இல்லாமல், முறையே ஓய்வுடன் கூடிய நினைவோட்டத்தை பதிவு செய்ய வேண்டும்.”<br />
<br />
“அப்படி செய்தால் நீண்ட நாட்கள் ஆகுமே”<br />
<br />
“அதுதான் இல்லை, மூளையின் அசாதாரண செயல்பாட்டினால், அந்த ஐந்து நிமிடங்களில் ஒரு வருடத்திற்க்கு மேலான நினைவுகளை பதிவிறக்க முடியும். என உழைப்பிற்கு கூடிய விரைவில் பதில் கிடைக்க்ப்போகிறது.”<br />
<br />
“வாழ்த்துக்கள் சார்”<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYs80wYTNkB_hDwJUegZP0pfb_1Lf3C8IKtnWZ4XDkPJ22y8Hv3rahCevALhlBhVO8INQH0YZWa3BWQyzjftW7jhGHN2rehPAQ4nVALy7Dy1wIIHuPVAEiJsCdkh_HVjxM3v7dCIH1gWkm/s1600/spartacus-three+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYs80wYTNkB_hDwJUegZP0pfb_1Lf3C8IKtnWZ4XDkPJ22y8Hv3rahCevALhlBhVO8INQH0YZWa3BWQyzjftW7jhGHN2rehPAQ4nVALy7Dy1wIIHuPVAEiJsCdkh_HVjxM3v7dCIH1gWkm/s1600/spartacus-three+copy.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<b>“அருண்மொழிவர்மா, நம் திட்டத்தை அரங்கேற்ற தக்க சமயம் வந்துவிட்டது, நான் அளித்த பயிற்ச்சிகள் உனக்கு உறுதுணையாக இருக்கும், உன்னை ராஜ்ஜியத்தில் அமரவைக்கும் இந்த திட்டம் நிறைவடைய இன்னும் இருபது ஆண்டுகள் உள்ளன, இந்த இருபது ஆண்டுகளில் நீ அழிக்கப்போகும் உயிர்களின் எண்ணிக்கையின் அடிப்படையில் உன் ராஜவாழ்க்கை இருக்கும். முதலில் நீ அழிக்கப்போவது உன் உடன்பிறந்தவன்.அவன் இருக்கும் வரை உன்னால் சிம்மாசனத்தில் அமர முடியாது, நீ செய்யப்போவது கொலைகள் அல்ல, உன் மூதாதயர்களின் வழியில், தகுதியற்றவனை ஆட்சியில் அமரவிடுவதை தடுக்க நீ செய்யும் வதம், களைப்பறிப்பு, வெற்றி உனக்கே. சென்று வா ”<br /><br />“அப்படியே ஆகட்டும் “ எனக்கூறி குருவை வணங்கி விடைபெற்று சென்றான்.</b><br />
<b>அத்தியாயம் 4. முதல் பலி</b><br />
<br />
<i>குருவின் ஆனைப்படி தனது முதல் இலக்கான தன் சகோதரனான அதித்ய கரிகாலனை பாண்டியர்கள் உடனான செவ்வூர் போரில் எதிரிகள் வேடமிட்டு தந்திரமாக கொலை செய்தான். போரில் பாண்டிய ஒற்றர்களால் கொலைசெய்யப்பட்டான் என்ற செய்தி ஊர் முழுக்க பரவியது.</i><br />
<i></i><br />
<i></i><br />
<i><br /></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicFnpz9F7pSE7Ot3MbJmhmvbQaoxDFV5vql5aFVpHmcF35zM_CQEdIw544gOjn0bfTVyxPlvdqTTmmir-S2T8-MPLUoMahRpw6_MzQy99fj4AswOjTSg16TXUqZMz_htCN-ijEHlzSzZS2/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="132" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicFnpz9F7pSE7Ot3MbJmhmvbQaoxDFV5vql5aFVpHmcF35zM_CQEdIw544gOjn0bfTVyxPlvdqTTmmir-S2T8-MPLUoMahRpw6_MzQy99fj4AswOjTSg16TXUqZMz_htCN-ijEHlzSzZS2/s1600/images.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjI8dsZIcXhyHg5uEBpTBbKE7gRQmL_OdS2Sgqd93csZneTSylLKmS_t6O66sWVDx5Pejm7XNk0I84gFvZDRnICAQboku4iltQZvO0r7y9Qp-_ElwerEGH9f-_l471N_cG9khuuJMbrwsr/s1600/images.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<i><br />குருவின் ரகசிய இருப்பிடத்தில் சந்தித்தான் அருண்மொழிவர்மன்.<br /><br />“வணக்கம் குருவே”<br /><br />“வருக வீரனே, குருவின் பெறுமையை நீ காப்பாற்றிவிட்டாய், நீ ஒரு செயல்வீரன் என்பதை நிருபித்துவிட்டாய், என் எதிர்ப்பார்ப்பை பூர்த்திசெய்துவிட்டாய், அதித்ய கரிகாலலின் இழப்பு சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தில் பலத்த சலனத்தை உருவாக்கும், , உன் மாமா உத்தமன் அரியணையில் அமர்வதற்கு தயாராக இருக்கிறான், இப்போது அவன் அரசனாக பதவி ஏற்கட்டும், எப்படியும் அதித்ய கரிகாலனின் கொலை மீதான சந்தேகம் மக்கள் மனதில் இருக்கும், அது அடுத்து அரியணையேரும் அரசனின் செயல்தான் என்று பெறும்பாலோர் நம்புவர், அரியணையில் ஏறுவது நம் முதல் நோக்கமல்ல, மக்கள் மனதில் இடம்பிடிப்பதே நம் முதல் நோக்கமாகும்..”<br /><br />“சரி குருவே, அவன் ராஜ்ஜியத்திற்கு பின் உத்தமன் அவன் மகனுக்கு முடிசூட்டிவிட்டால் நாம் என்ன செய்வது.”<br /><br />“அப்போதுதான் மக்கள் உன் பக்கம் இருப்பதை நீ சாதகமாக்கிக்கொள்ள வேண்டும், நீ உத்தமனை சந்தித்து, அவன் ஆட்சியில் பொறுப்பேர்க்க உனக்கு எந்த பிரச்சனையில்லை, ஆனால் அவனுக்குபின் உன்னைதான் அரசனாகமுடிசூட வேண்டும் என்று ஒப்பந்தத்தில் உத்தமனின் முத்திரையை வாங்கிவிடு. அரசனாகும் ஆசையில் அவனும் இந்த ஒப்பந்தத்தில் உடன்படுவான்.”<br /><br />“சரி குருவே, நான் உடனே சோழ தலைநகரத்திற்கு புறப்படுகிறேன்.”<br /><br />“வெற்றி உனக்கே.” என வாழ்த்தி அனுப்பினார்.</i><br />
<br />
ரவி, ரவி, என பொறியில் படுத்திருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம்.<br />
<br />
“இப்போது என்ன நடந்தது, ஏன் எழுப்பினீர்கள்.”<br />
<br />
“உங்களுக்கு கட்டாயம் ஓய்வு தேவை, ஓய்வறைக்கு செல்லுங்கள்.” என்று கூறி ஆய்வகத்தை விட்டு கிளம்பினார்.”<br />
<br />
ஆய்வகத்தில் இருந்த திவ்யாவிடமிருந்து தனக்கு சாதகமாக ஏதாவது பதில் கிடைக்கும் என்ற எதிர்ப்பார்ப்புடன் அவளிடம் பேசினான் ரவி.”<br />
<br />
“இங்க என்ன நடக்குதுனு நீங்களாவது சொல்லுங்க”<br />
<br />
“மன்னிச்சிடுங்க ரவி, உங்ககிட்ட எதுவும் பேச கூடாதுனு எங்க பாஸ் உத்தரவுபோட்டிருக்கார்.”<br />
<br />
“என் நிலமையில் இருந்து கொஞ்சம் பாருங்க, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் விஞ்ஞானியா இல்ல தீவிரவாதிங்களா, என்ன ஏன் இங்க கொண்டுவந்தீங்க, இல்ல, கடத்திக்கிட்டு வந்தீங்களானு ஒன்னுமே புரியில, பிளீஸ் ஏதாவது சொல்லுங்க.”<br />
<br />
“உங்களுக்கு இதுவரை தெரிந்ததே போதுமானது மற்றும் பாதுகாப்பானது.”<br />
<br />
“பாதுகாப்பா, யாருக்கு? உங்களுக்கா இல்லை எனக்கா”<br />
<br />
அமைதியாய் இருந்த திவ்யாவை பார்த்து, இனிமேல் இவளிடம் பேசுவதற்கு எதுவும் இல்லை, நேரடியாக ராமானுஜத்திடமே பேச வேண்டியதுதான் என்று நினைத்துக்கொண்டு கிளம்பினான்.<br />
<br />
ஓய்வறையில் இருந்த ரவி ராமானுஜத்தின் வருகைக்காக காத்திருந்தான்.<br />
<br />
அடுத்த நாள் காலை,<br />
<br />
“வாங்க ரவி, ஆய்வகத்திற்கு செல்லலாம், இனி காலம் பொன் போன்றது.” உறங்கிக்கொண்டிருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம். ரவியும் பின்தொடர்ந்து சென்றான்.<br />
<br />
“திவ்யா வரும்வரை காத்திருப்போம், ஆமாம் ரவி என்னுடன் பேச வேண்டும் என்று கூறினீர்களா?”<br />
<br />
“ம். இந்த ஆய்வில் மூலம் நீங்கள் என்ன சாதிக்க விரும்புகிறீர்கள்? முன்பு நீங்கள் சொன்னது போல் எதுவும் நடக்கவில்லையே”<br />
<br />
“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை என்று சொல்லியது நினைவில் இருக்கிறதா? இப்போது இவ்வுலகில் என்ன நடக்கிறது என்று தெரிகிறதா”<br />
<br />
“ம், நினைவில் இருக்கிறது, அதற்கும் இப்போது நடைபெறுவதற்கும் என்ன சம்பந்தம்”<br />
<br />
“இவ்வுலகம் குழப்பங்களின் உச்சத்தில் இருக்கிறது, ஆயிரம் வருடங்களுக்கு முன்பு உன் மூதாதயர்கள் துவங்கி இன்று வரை இந்த சமூகம் அதே குழப்பத்தில் இருக்கிறது, பதவியாசை, காட்டுமிராண்டித்தனம் என அனைத்தும் ஒன்று கூடி இந்த உலகத்தை அழித்துக்கொண்டிருக்கிறது.”<br />
<br />
“ சரி, இப்பொழுது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள், உங்கள் நிலை என்ன?”<br />
<br />
“ஒழுக்கம் ரவி, உலகத்தில் ஒழுக்கம் தேவைபடுகிறது, அதை நோக்கித்தான் நாம் வேலை செய்ய செய்துகொண்டிருக்கிறோம், இந்த உலகத்திற்கு ஒழுக்கத்தை புகட்டப்போகிறோம்.”<br />
<br />
“ம்.. ஒரு சிறந்த எதிர்காலத்தை நாம் உறுவாக்குகிறோம் என்று சொல்வது நம்பும்படியில்லை”<br />
<br />
“உங்கள் நம்பிக்கை எனக்கு முக்கியமில்லை, ஆனால் நீங்கள் கேட்ட கேள்விக்கு அதுதான் சரியான பதில், மனித இனம் ஒரு சரியான திசையை தேடுகிறது, இங்கு எதற்காக வந்திருக்கிறோம், எதை செய்ய வேண்டும் போன்ற கேள்விகளுக்கு சரியான பதிலை நாம் தரப்போகிறோம். எப்படி வாழப்போகிறோம் என்ற பதில் தெரிந்தவுடன் அவர்களின் எதிர்காலம் சிறந்து விளங்கும்”<br />
<br />
“அது எப்படி நடக்கும்”<br />
<br />
“உலகில் உள்ள அனைத்து மோதல்களையும் முடிவுக்கு கொண்டு வர வேண்டும், உலக அமைதியை நிலைநாட்ட வேண்டும், அதுதானே உன் கனவு, அருண்மொழிவர்மா”<br />
<br />
“நான் அவன் இல்லை, இன்னும் இங்கு நான் என்ன செய்துகொண்டிருக்கிறேன் என்று புரியவில்லை”<br />
<br />
“காலம் உங்களுக்கு புரிய வைக்கும், உங்களுக்கு புரியவில்லை என்றாலும் பரவாயில்லை, அது எங்கே இருக்கிறது என்றும் சொல்லும் வரை எந்த பிரச்சனையும் இல்லை.”<br />
<br />
“எது எங்கே இருக்கிறது, எனக்கு ஒன்றும் புரியவில்லை”<br />
<br />
"கால இயந்திரம்"<br />
<b><br /></b>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<b><br /></b><b><br /></b><b>அத்தியாயம் 5 "பிரளயம்"</b><br />
<br />
<br />
<br />
<i>குருவின் ஆணைப்படி அனைத்து செயலகளிலும் ஈடுபட்டான் அருண்மொழிவர்மன், தன் உடன்பிறந்தவர்கள், படைத்தலைவர்கள், அடுத்த தலைமுறை வாரிசுகள் என அனைவரையும் களைப்பறித்தான், அவன் நம்பிக்கைக்கு பாத்திரமானவர்களை தேர்ந்தெடுத்து அனைத்து முக்கிய துறைகளிலும் அமர்த்தினான். ராஜ்ஜியத்தில் இவ்வளவு நடந்தும் உத்தமன் ஒரு பொம்மை அரசனைப்போல் எதையும் கண்டுகொள்ளாமல் ஆட்சிபுரிந்துக்கொண்டிருந்தான்.<br /><br /><br /><br />குருவை காண சென்றுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன், குதிரையை செலுத்திக்கொண்டிருந்த பொழுது திடீரென விழுந்த மரக்கிளையில் சிக்கி தூக்கி எறியப்பட்டான், தலையில் அடிப்பட்டதால் வழி ஓரத்தில் அப்படியே மயங்கி விழுந்தவன் சிறிது நேரத்திற்கு பின் மயக்கம் தெளிந்து அருகிலிருந்த ஓடையில் முகம் கழுவி சிறிது நீரை பருகினான்.<br /><br />அவ்வழியாக புலிச்சின்னம் பொறித்த பல்லக்குடன் சென்ற வீரர்களை கவனித்தான், அவர்களை இடமறித்து,”இங்கு எங்கே செல்கிறீர்கள், பல்லக்கில் இருப்பது யார்” என வினவினான்.<br /><br />திகைத்து நின்ற வீரர்களை ஒதுக்கிவிட்டு பல்லக்கின் திரையை விலக்கினான். சிறிது காலத்திற்கு முன்பு அவன் கொலை செய்த தெற்கு சோழ மண்டலத்தின் படைத்தலைவரின் உடல் இருந்தது.<br /><br />“நீங்கள் இப்படி அமைதியாக இருந்தால் அனைவரின் தலையும் துண்டிக்கப்படும், ம்.. சொல்லுங்கள்” என மிரட்டினான்.<br /><br />“மன்னித்துவிடுங்கள் இளவரசரே, காட்டில் இருக்கும் ஒரு முனிவர் எங்களிடம் அவ்வப்பொழுது சில இடங்களை சொல்லி அங்கிருந்த இறந்த உடல்கலிருந்து சில பொருட்களை எடுத்துவர சொல்வார், சில நேரம் வெறும் ரத்த மாதிரியையும், சில நேரம் வெறும் மயிரையும் எடுத்துவர சொல்வார், அதற்கு நல்ல சன்மானமும் கொடுப்பார்.” என பயந்தபடி கூறினர்.<br /><br />அவர்கள் கூறிய அடையாளத்தின் படி இவர்களை வேலை வாங்கியது தன் குருதான் என்பதை தெரிந்து கொண்டான். அந்த நிகழ்விற்கு பிறகு சற்று குழப்பத்துடன் காணப்பட்ட அருண்மொழிவர்மன், தன்னை சுற்றி நடக்கும் விஷயங்கள் சற்று யோசித்தால் சிறிதும் புலப்படவில்லை என்பதை அறிந்தான். தன்னை ஆட்டிப்படைத்துக்கொண்டிருக்கும் அந்த குருவை பற்றி யோசித்து பார்க்கையில் இன்னும் குழம்பினான், எப்பொழுதிலிருந்து இவருடன் பழக்கம் ஏற்பட்டது, இவர் யார்? அவருடைய அடிமைபோல் செயல்பட என்ன காரணம், , ஒருவேளை இவர் எதிரி நாட்டு மந்திரவாதியா, தன்னை வசியப்படுத்தி இந்த சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தையே அழிக்கப்பார்கிறவரா, போன்ற பல கேள்விகள் எழுந்தன, இன்று அதற்கு ஒரு முடிவை எடுத்துவிட வேண்டும் என்ற குறிக்கோளுடன் குதிரையை வேகமாக செலுத்தினான்.<br /><br /><br />“வா அருண்மொழிவர்மா, நமது திட்டம் எவ்வாறு சென்றுக்கொண்டிருக்கிறது”<br /><br />“நீங்கள் சொன்னபடி அனைத்தும் செய்துகொண்டிருக்கிறேன்.” என கூறிய அருண்மொழிவர்மனை பார்த்து,<br /><br />“என்னிடம் ஏதோ கேட்க வேண்டும் என நினைப்பது போல் இருக்கிறதே? உன் மனதில் இருப்பதை சொல்”<br /><br />“ஒவ்வொரு முறை நீங்கள் சொல்லும் ஆட்களை நான் கொலை செய்த பின் அவர்களுடைய பிரேதத்தை எடுக்க தனியாக ஆட்களை அனுப்புகுறீர்கள், உங்களை குருவாக நான் எப்போது தேர்ந்தெடுத்தேன், என் நினைவில் உள்ளவரை நீங்கள் யார் என்ற விஷயத்தை என்னிடம் சொன்னது கிடையாது, உங்களை பற்றிய நினைவுகள் என் மனதில் துளிகூட இல்லை, உங்கள் கட்டளைப்படி அடங்கும் நாய் போல என்னை மாற்றிவிட்டீர்கள், நீங்கள் யார்?”<br /><br />“என்னை கேள்வி கேட்கும் அள்விற்கு வளர்ந்துவிட்டாயா?”<br /><br />“உங்களை கேள்வி கேட்கவில்லை, இது என் கட்டளை, பதில் சொல்லுங்கள், நீங்கள் யார், நான் இவ்வளவு கொலை செய்ததற்க்கு உண்மையான காரணம் என்ன, இறந்தவர்கள் அனைவருக்கும் உள்ள ஒற்றுமை என்ன, இனிமேல் என்னை ஏமாற்ற முடியாது.”<br /><br />“அனைத்தும் சொல்ல வேண்டிய நேரம் வந்துவிட்டது, ஆம் நீ கொலை செய்த அனைவரும் ஒரு கழகத்தை சேர்ந்தவர்கள், இந்த உலகத்தை தங்களுக்கு கீழ் கொண்டுவரும் முயற்சியில் ஈடுபட்டவர்கள், அவர்களிடம் அதற்கான பொறி உள்ளது. கால ஓட்டத்தில் முன் சென்று அங்கிருக்கும் நவீன ஆயுதங்களை கைப்பற்றி அதன் மூலம் இவ்வுலகை அடிமைப்படுத்த நினைக்கிறார்கள். இப்பொழுது உன்னுடைய எதிர்கால தலைமுறையினரைக் கண்டுபிடித்து அவர்களின் மரபணு நினைவுகள் மூலம் நம்முடைய திட்டத்தை கண்டறிந்து நம்மை அழிக்க நினைக்கின்றனர்.”<br /><br />“நீங்கள் சொல்வது அனைத்தும் புதிராக இருக்கிறது, அப்படியே அவர்களிடம் காலத்தை கடக்கும் பொறி இருந்தாலும் அது எப்படி உங்களுக்கு தெரியும், இல்லை இவைஅனைத்தும் என்னை ஏமாற்ற நீங்கள் சொல்லும் கதையாகவும் இருக்கலாம், எதுவும் நம்பும்படியில்லை.”<br /><br />“யாராக இருந்தாலும் சந்தேகம் வரும், அந்த பொறியைக் கண்டுபிடித்தவன் என்ற முறையில் அதனால் ஏற்படும் ஆக்கத்தையும், அழிவையும் நேரில் பார்த்தவன் நான்”<br /><br />“என்ன! நீங்கள் கண்டுபிடித்ததா?” ஆச்சரியத்துடன் கேட்டான் அருண்மொழிவர்மன்.<br /><br />“ஆம் என் கண்டுப்பிடிப்பை திருடிக்கொண்டு அதன் மூலம் இவ்வுலகை தனக்கு அடிமையாக்க நினைக்கிறான் என் பழைய உதவியாளன்.”<br /><br />“அவன் யார், அவனின் இந்த தீய செயலை நிறுத்த வேண்டும், அவனைப்பற்றி முததில் சொல்லியிருந்தால் என் வாளுக்கு இரையாக்கிருப்பேனே..”<br /><br />“அவன் தீயவனாக இருந்தாலும் புத்திசாலி, நீ அவனை கண்டுபிடிக்க முடியாத இடத்தில் இருக்கிறான்.”<br /><br />“அந்த கவலை உங்களுக்கு வேண்டாம், அவன் பெயரை மட்டும் சொல்லுங்கள், இவ்வுலகில் எங்கிருந்தாலும் அவனைக்கண்டுபிடித்து உங்களிடம் ஒப்படைக்கிறேன்.”<br /><br />“அவன் பெயர் ராமானுஜம், அவன் இருப்பது இதே இடத்தில்தான் ஆனால்…”<br /><br /><br />”என்ன தயக்கம், சொல்லுங்கள்”<br /><br />“எதிர்காலத்தில்”</i><br />
<i> </i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="181" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" width="320" /></a><br />
<br />
<br />
<b><i>அத்தியாயம் 6. மரணம்</i></b><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: "arial unicode ms";"></span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">மேஜையிலிருந்த ரவியை எழுப்பிய ராமானுஜம், “நேரம் வந்துவிட்டது, எழுங்கள், இன்று இரவு முழுவதும் உங்களுக்கு ஓய்வு தேவை, நாளையுடன் நம் ஆய்விற்கு தேவையான அனைத்து விஷயங்களும் கிடைத்துவிடும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">மூளையின் அதீத உழைப்பால் மிகுந்த அசதியில் இருந்த ரவி மேஜையில் இருந்து எழுந்து அப்படியே ஓய்வறைக்கு சென்றான். இரவு முழுவதும் தான் மரபணு நினைவில் கண்டதை எண்ணி, நாளை எப்படியும் இந்த ராமானுஜத்தை பற்றியும் அவருடைய ஆராய்ச்சியின் உண்மை நோக்கத்தையும் அவரிடமே கேட்டு தெரிந்துகொள்ள வேண்டும் என முடிவு செய்தான்.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">அடுத்த நாள் காலை,</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">ரவி, இன்னும் ஓய்வெடுத்துக்கொண்டிருக்கிறீர்களா? காலம் இனி பொன் போன்றது.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“ம்.. சரி, எப்படியும் என்னை நீங்கள் விடப்போவதில்லை, என் கேள்விகளுக்காவது பதில் சொல்லுங்களேன். இங்கு என்னதான் நடந்ததுக்கொண்டிருக்கிறது”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“நான் என்ன முட்டாளா, உங்களுக்கு என்னென்ன விஷயங்கள் தெரியும் என்பதை நான் அறிவேன்.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“நீங்கள் எதை பற்றி சொல்கிறீர்கள் என்று தெரியவில்லையே,?” மழுப்பினான் ரவி.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">ராமானுஜம் சிரித்துக்கொண்டே “அமாம், உங்களுக்கு எப்படி தெரியும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“சரி உங்களிடம் வேறொன்று கேட்க வேண்டும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“ம்.. கேளுங்கள் ”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“சில விஷயங்களை பார்க்கும் பொழுது வித்தியாசமாக இருக்கிறது, உண்மையாக இல்லை, வரலாறு தவறாக இருக்கிறது. எதிலும் பொறுத்தம் இல்லையே.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">ராமானுஜம் இடமறித்து “பொறுத்தமா? எதனுடன், உங்கள் ஆசிரியர் கற்றுக்கொடுத்ததுடனா, வரலாறு புத்தகத்திலா இல்லை விக்கிபீடியாவில் பார்த்ததா”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“புத்தகங்கள், வரலாற்றுப்பதிவுகள், ஆவணங்கள் என அனைத்தையும் ஒப்பிடும் போது நான் பார்த்த விஷயங்கள் பெரிதும் வேறுபட்டிருக்கிறதே” என்றான் ரவி.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"> “ரவி, ஒன்றை நீங்கள் புரிந்து கொள்ள வேண்டும், இவ்வுலகில் யார் வேண்டுமானாலும் புத்தகத்தை எழுதலாம், எதைபற்றியும் எழுதலாம், இன்று வரலாற்றை பற்றி அறிய நாம் உபயோகிக்கும் புத்தகங்கள், கல்சுவடுகள், ஓலைச்சுவடிகள் என ஏறத்தாழ அனைத்தும் உலகம் தட்டையானது என்று நம்பியவர்கள் எழுதியது, ஏன், உலகம் ஏழு நாட்களில் படைக்கப்பட்டது என்று ஒரு புத்தகம் சொல்கிறதே, இன்னும் உலகத்தில் அதிகம் விற்பனையாகும் புத்தகம் அது, ”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“சரி, இப்போது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள்.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“உண்மையான வரலாறு என்று ஒன்றும் இல்லை, இந்த வேளையில்தான் நான் கண்டுபிடித்த பொறி உதவி செய்கிறது, தவறான புரிதலுக்கு வாய்ப்பே இல்லை”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“தவறில்லாமல் எதுவுமே இல்லை”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“என்ன ரவி பேச்சில் நிறைய வித்தியாசம் தெரிகிறது, அது சரி, நீங்கள் கேட்ட கேள்விக்கு பதில் சொல்லிவிட்டேன், நாம் ஆய்வகத்திற்கு இப்போதாவது செல்லலாமா?”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“உண்மையிலேயே இவர் கடந்த காலத்தில் இருந்து வந்தவர்தானா, அப்படி இருந்தால் தன் நினைவில் பார்த்த குரு சொன்னது போல் இவர் சார்ந்த கழகம் இந்த உலகத்தை ஆள செய்யும் திட்டத்திற்கு நாம் துனைப்போகிறோமா, அப்படி இவர் தீயவராக இருந்தால் இந்நேரம் நடந்த விஷயங்களை தெரிந்துக்கொண்டிருப்பாரே, என்னை ஏன் இன்னும் உயிரோடு விட்டு வைத்திருக்கிறார், கால இயந்திரத்தை பற்றி சென்றமுறை கேட்டது உண்மையா, இல்லை அதுவும் தன்னை திசை திருப்ப செய்த சதியா” என மனதுக்குள் நினைத்தவாரே ராமானுஜத்தை பின் தொடர்ந்து சென்றான் ரவி.<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“என்ன ரவி மிகுந்த குழப்பத்தில் இருப்பது போல் தெரிகிறதே, என்னிடம் இன்னும் நிறைய கேள்விகள் கேட்க வேண்டும் என்று உங்கள் முகம் சொல்கிறதே. நீங்கள் கேட்பதற்கு முன் நானே சொல்கிறேன், நீங்கள் நினைத்துக்கொண்டிருப்பது அனைத்தும் உண்மையே, கழகத்தின் கட்டுப்பாட்டில் இந்த உலகத்தை கொண்டுவரச்செய்யும் முயற்சியில்தான் நான் ஈடுபட்டுள்ளேன். ஆனால்..”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“என்ன ஆனால்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">“டுமீல்..”</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s1600/gun.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s320/gun.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";">துப்பாக்கி வெடித்த திசையில் ஒரு உருவம் அவ்விருவர்களை நோக்கி வந்துக்கொண்டிருந்தது.<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><br /></span></div>
<br />
தொடரும்.. tbc..<br />
<div>
<br /></div>
<br />
ஏற்கனவே எழுதிய பதிவு, மீண்டும் எழுத ஆர்வம் எழுகிறது, தவறாமல் ஏதாவது கமண்ட் செய்யவும். அட்லீஸ்ட் திட்டிட்டாவது போங்க.. இவையாவும் கற்பனையே. work of inspiration<br />
<br /></div>
ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-71151482845625342092013-04-30T09:39:00.001-07:002013-04-30T09:39:58.315-07:00இரகசியம். சோழ ராஜ்ஜியத்தின் வரலாறு. பாகம் II<br />
<br />
<a href="http://mcxu.blogspot.in/2013/04/blog-post_29.html" target="_blank">இரகசியம். சோழ ராஜ்ஜியத்தின் வரலாறு. பாகம் 1</a><br />
<br />
<b>அத்தியாயம் 4. முதல் பலி</b> <br />
<br />
<i>குருவின் ஆனைப்படி தனது முதல் இலக்கான தன் சகோதரனான அதித்ய கரிகாலனை பாண்டியர்கள் உடனான செவ்வூர் போரில் எதிரிகள் வேடமிட்டு தந்திரமாக கொலை செய்தான். போரில் பாண்டிய ஒற்றர்களால் கொலைசெய்யப்பட்டான் என்ற செய்தி ஊர் முழுக்க பரவியது.</i><br />
<i></i><br />
<i></i><br />
<i><br /></i>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicFnpz9F7pSE7Ot3MbJmhmvbQaoxDFV5vql5aFVpHmcF35zM_CQEdIw544gOjn0bfTVyxPlvdqTTmmir-S2T8-MPLUoMahRpw6_MzQy99fj4AswOjTSg16TXUqZMz_htCN-ijEHlzSzZS2/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicFnpz9F7pSE7Ot3MbJmhmvbQaoxDFV5vql5aFVpHmcF35zM_CQEdIw544gOjn0bfTVyxPlvdqTTmmir-S2T8-MPLUoMahRpw6_MzQy99fj4AswOjTSg16TXUqZMz_htCN-ijEHlzSzZS2/s1600/images.jpg" height="132" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjI8dsZIcXhyHg5uEBpTBbKE7gRQmL_OdS2Sgqd93csZneTSylLKmS_t6O66sWVDx5Pejm7XNk0I84gFvZDRnICAQboku4iltQZvO0r7y9Qp-_ElwerEGH9f-_l471N_cG9khuuJMbrwsr/s1600/images.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<i><br />குருவின் ரகசிய இருப்பிடத்தில் சந்தித்தான் அருண்மொழிவர்மன்.<br /><br />“வணக்கம் குருவே”<br /><br />“வருக வீரனே, குருவின் பெறுமையை நீ காப்பாற்றிவிட்டாய், நீ ஒரு செயல்வீரன் என்பதை நிருபித்துவிட்டாய், என் எதிர்ப்பார்ப்பை பூர்த்திசெய்துவிட்டாய், அதித்ய கரிகாலலின் இழப்பு சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தில் பலத்த சலனத்தை உருவாக்கும், , உன் மாமா உத்தமன் அரியணையில் அமர்வதற்கு தயாராக இருக்கிறான், இப்போது அவன் அரசனாக பதவி ஏற்கட்டும், எப்படியும் அதித்ய கரிகாலனின் கொலை மீதான சந்தேகம் மக்கள் மனதில் இருக்கும், அது அடுத்து அரியணையேரும் அரசனின் செயல்தான் என்று பெறும்பாலோர் நம்புவர், அரியணையில் ஏறுவது நம் முதல் நோக்கமல்ல, மக்கள் மனதில் இடம்பிடிப்பதே நம் முதல் நோக்கமாகும்..”<br /><br />“சரி குருவே, அவன் ராஜ்ஜியத்திற்கு பின் உத்தமன் அவன் மகனுக்கு முடிசூட்டிவிட்டால் நாம் என்ன செய்வது.”<br /><br />“அப்போதுதான் மக்கள் உன் பக்கம் இருப்பதை நீ சாதகமாக்கிக்கொள்ள வேண்டும், நீ உத்தமனை சந்தித்து, அவன் ஆட்சியில் பொறுப்பேர்க்க உனக்கு எந்த பிரச்சனையில்லை, ஆனால் அவனுக்குபின் உன்னைதான் அரசனாகமுடிசூட வேண்டும் என்று ஒப்பந்தத்தில் உத்தமனின் முத்திரையை வாங்கிவிடு. அரசனாகும் ஆசையில் அவனும் இந்த ஒப்பந்தத்தில் உடன்படுவான்.”<br /><br />“சரி குருவே, நான் உடனே சோழ தலைநகரத்திற்கு புறப்படுகிறேன்.”<br /><br />“வெற்றி உனக்கே.” என வாழ்த்தி அனுப்பினார்.</i><br />
<br />
ரவி, ரவி, என பொறியில் படுத்திருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம்.<br />
<br />
“இப்போது என்ன நடந்தது, ஏன் எழுப்பினீர்கள்.”<br />
<br />
“உங்களுக்கு கட்டாயம் ஓய்வு தேவை, ஓய்வறைக்கு செல்லுங்கள்.” என்று கூறி ஆய்வகத்தை விட்டு கிளம்பினார்.”<br />
<br />
ஆய்வகத்தில் இருந்த திவ்யாவிடமிருந்து தனக்கு சாதகமாக ஏதாவது பதில் கிடைக்கும் என்ற எதிர்ப்பார்ப்புடன் அவளிடம் பேசினான் ரவி.”<br />
<br />
“இங்க என்ன நடக்குதுனு நீங்களாவது சொல்லுங்க”<br />
<br />
“மன்னிச்சிடுங்க ரவி, உங்ககிட்ட எதுவும் பேச கூடாதுனு எங்க பாஸ் உத்தரவுபோட்டிருக்கார்.”<br />
<br />
“என் நிலமையில் இருந்து கொஞ்சம் பாருங்க, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் விஞ்ஞானியா இல்ல தீவிரவாதிங்களா, என்ன ஏன் இங்க கொண்டுவந்தீங்க, இல்ல, கடத்திக்கிட்டு வந்தீங்களானு ஒன்னுமே புரியில, பிளீஸ் ஏதாவது சொல்லுங்க.”<br />
<br />
“உங்களுக்கு இதுவரை தெரிந்ததே போதுமானது மற்றும் பாதுகாப்பானது.”<br />
<br />
“பாதுகாப்பா, யாருக்கு? உங்களுக்கா இல்லை எனக்கா”<br />
<br />
அமைதியாய் இருந்த திவ்யாவை பார்த்து, இனிமேல் இவளிடம் பேசுவதற்கு எதுவும் இல்லை, நேரடியாக ராமானுஜத்திடமே பேச வேண்டியதுதான் என்று நினைத்துக்கொண்டு கிளம்பினான்.<br />
<br />
ஓய்வறையில் இருந்த ரவி ராமானுஜத்தின் வருகைக்காக காத்திருந்தான்.<br />
<br />
அடுத்த நாள் காலை,<br />
<br />
“வாங்க ரவி, ஆய்வகத்திற்கு செல்லலாம், இனி காலம் பொன் போன்றது.” உறங்கிக்கொண்டிருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம். ரவியும் பின்தொடர்ந்து சென்றான்.<br />
<br />
“திவ்யா வரும்வரை காத்திருப்போம், ஆமாம் ரவி என்னுடன் பேச வேண்டும் என்று கூறினீர்களா?”<br />
<br />
“ம். இந்த ஆய்வில் மூலம் நீங்கள் என்ன சாதிக்க விரும்புகிறீர்கள்? முன்பு நீங்கள் சொன்னது போல் எதுவும் நடக்கவில்லையே”<br />
<br />
“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை என்று சொல்லியது நினைவில் இருக்கிறதா? இப்போது இவ்வுலகில் என்ன நடக்கிறது என்று தெரிகிறதா”<br />
<br />
“ம், நினைவில் இருக்கிறது, அதற்கும் இப்போது நடைபெறுவதற்கும் என்ன சம்பந்தம்”<br />
<br />
“இவ்வுலகம் குழப்பங்களின் உச்சத்தில் இருக்கிறது, ஆயிரம் வருடங்களுக்கு முன்பு உன் மூதாதயர்கள் துவங்கி இன்று வரை இந்த சமூகம் அதே குழப்பத்தில் இருக்கிறது, பதவியாசை, காட்டுமிராண்டித்தனம் என அனைத்தும் ஒன்று கூடி இந்த உலகத்தை அழித்துக்கொண்டிருக்கிறது.”<br />
<br />
“ சரி, இப்பொழுது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள், உங்கள் நிலை என்ன?”<br />
<br />
“ஒழுக்கம் ரவி, உலகத்தில் ஒழுக்கம் தேவைபடுகிறது, அதை நோக்கித்தான் நாம் வேலை செய்ய செய்துகொண்டிருக்கிறோம், இந்த உலகத்திற்கு ஒழுக்கத்தை புகட்டப்போகிறோம்.”<br />
<br />
“ம்.. ஒரு சிறந்த எதிர்காலத்தை நாம் உறுவாக்குகிறோம் என்று சொல்வது நம்பும்படியில்லை”<br />
<br />
“உங்கள் நம்பிக்கை எனக்கு முக்கியமில்லை, ஆனால் நீங்கள் கேட்ட கேள்விக்கு அதுதான் சரியான பதில், மனித இனம் ஒரு சரியான திசையை தேடுகிறது, இங்கு எதற்காக வந்திருக்கிறோம், எதை செய்ய வேண்டும் போன்ற கேள்விகளுக்கு சரியான பதிலை நாம் தரப்போகிறோம். எப்படி வாழப்போகிறோம் என்ற பதில் தெரிந்தவுடன் அவர்களின் எதிர்காலம் சிறந்து விளங்கும்”<br />
<br />
“அது எப்படி நடக்கும்”<br />
<br />
“உலகில் உள்ள அனைத்து மோதல்களையும் முடிவுக்கு கொண்டு வர வேண்டும், உலக அமைதியை நிலைநாட்ட வேண்டும், அதுதானே உன் கனவு, அருண்மொழிவர்மா”<br />
<br />
“நான் அவன் இல்லை, இன்னும் இங்கு நான் என்ன செய்துகொண்டிருக்கிறேன் என்று புரியவில்லை”<br />
<br />
“காலம் உங்களுக்கு புரிய வைக்கும், உங்களுக்கு புரியவில்லை என்றாலும் பரவாயில்லை, அது எங்கே இருக்கிறது என்றும் சொல்லும் வரை எந்த பிரச்சனையும் இல்லை.”<br />
<br />
“எது எங்கே இருக்கிறது, எனக்கு ஒன்றும் புரியவில்லை”<br />
<br />
"கால இயந்திரம்"<br />
<b><br /></b>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<b>அத்தியாயம் 5 "பிரளயம்"</b><br />
<br />
<br />
<br />
<i>குருவின் ஆணைப்படி அனைத்து செயலகளிலும் ஈடுபட்டான் அருண்மொழிவர்மன், தன் உடன்பிறந்தவர்கள், படைத்தலைவர்கள், அடுத்த தலைமுறை வாரிசுகள் என அனைவரையும் களைப்பறித்தான், அவன் நம்பிக்கைக்கு பாத்திரமானவர்களை தேர்ந்தெடுத்து அனைத்து முக்கிய துறைகளிலும் அமர்த்தினான். ராஜ்ஜியத்தில் இவ்வளவு நடந்தும் உத்தமன் ஒரு பொம்மை அரசனைப்போல் எதையும் கண்டுகொள்ளாமல் ஆட்சிபுரிந்துக்கொண்டிருந்தான்.<br /><br /><br /><br />குருவை காண சென்றுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன், குதிரையை செலுத்திக்கொண்டிருந்த பொழுது திடீரென விழுந்த மரக்கிளையில் சிக்கி தூக்கி எறியப்பட்டான், தலையில் அடிப்பட்டதால் வழி ஓரத்தில் அப்படியே மயங்கி விழுந்தவன் சிறிது நேரத்திற்கு பின் மயக்கம் தெளிந்து அருகிலிருந்த ஓடையில் முகம் கழுவி சிறிது நீரை பருகினான்.<br /><br />அவ்வழியாக புலிச்சின்னம் பொறித்த பல்லக்குடன் சென்ற வீரர்களை கவனித்தான், அவர்களை இடமறித்து,”இங்கு எங்கே செல்கிறீர்கள், பல்லக்கில் இருப்பது யார்” என வினவினான்.<br /><br />திகைத்து நின்ற வீரர்களை ஒதுக்கிவிட்டு பல்லக்கின் திரையை விலக்கினான். சிறிது காலத்திற்கு முன்பு அவன் கொலை செய்த தெற்கு சோழ மண்டலத்தின் படைத்தலைவரின் உடல் இருந்தது.<br /><br />“நீங்கள் இப்படி அமைதியாக இருந்தால் அனைவரின் தலையும் துண்டிக்கப்படும், ம்.. சொல்லுங்கள்” என மிரட்டினான்.<br /><br />“மன்னித்துவிடுங்கள் இளவரசரே, காட்டில் இருக்கும் ஒரு முனிவர் எங்களிடம் அவ்வப்பொழுது சில இடங்களை சொல்லி அங்கிருந்த இறந்த உடல்கலிருந்து சில பொருட்களை எடுத்துவர சொல்வார், சில நேரம் வெறும் ரத்த மாதிரியையும், சில நேரம் வெறும் மயிரையும் எடுத்துவர சொல்வார், அதற்கு நல்ல சன்மானமும் கொடுப்பார்.” என பயந்தபடி கூறினர்.<br /><br />அவர்கள் கூறிய அடையாளத்தின் படி இவர்களை வேலை வாங்கியது தன் குருதான் என்பதை தெரிந்து கொண்டான். அந்த நிகழ்விற்கு பிறகு சற்று குழப்பத்துடன் காணப்பட்ட அருண்மொழிவர்மன், தன்னை சுற்றி நடக்கும் விஷயங்கள் சற்று யோசித்தால் சிறிதும் புலப்படவில்லை என்பதை அறிந்தான். தன்னை ஆட்டிப்படைத்துக்கொண்டிருக்கும் அந்த குருவை பற்றி யோசித்து பார்க்கையில் இன்னும் குழம்பினான், எப்பொழுதிலிருந்து இவருடன் பழக்கம் ஏற்பட்டது, இவர் யார்? அவருடைய அடிமைபோல் செயல்பட என்ன காரணம், , ஒருவேளை இவர் எதிரி நாட்டு மந்திரவாதியா, தன்னை வசியப்படுத்தி இந்த சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தையே அழிக்கப்பார்கிறவரா, போன்ற பல கேள்விகள் எழுந்தன, இன்று அதற்கு ஒரு முடிவை எடுத்துவிட வேண்டும் என்ற குறிக்கோளுடன் குதிரையை வேகமாக செலுத்தினான்.<br /><br /><br />“வா அருண்மொழிவர்மா, நமது திட்டம் எவ்வாறு சென்றுக்கொண்டிருக்கிறது”<br /><br />“நீங்கள் சொன்னபடி அனைத்தும் செய்துகொண்டிருக்கிறேன்.” என கூறிய அருண்மொழிவர்மனை பார்த்து,<br /><br />“என்னிடம் ஏதோ கேட்க வேண்டும் என நினைப்பது போல் இருக்கிறதே? உன் மனதில் இருப்பதை சொல்”<br /><br />“ஒவ்வொரு முறை நீங்கள் சொல்லும் ஆட்களை நான் கொலை செய்த பின் அவர்களுடைய பிரேதத்தை எடுக்க தனியாக ஆட்களை அனுப்புகுறீர்கள், உங்களை குருவாக நான் எப்போது தேர்ந்தெடுத்தேன், என் நினைவில் உள்ளவரை நீங்கள் யார் என்ற விஷயத்தை என்னிடம் சொன்னது கிடையாது, உங்களை பற்றிய நினைவுகள் என் மனதில் துளிகூட இல்லை, உங்கள் கட்டளைப்படி அடங்கும் நாய் போல என்னை மாற்றிவிட்டீர்கள், நீங்கள் யார்?”<br /><br />“என்னை கேள்வி கேட்கும் அள்விற்கு வளர்ந்துவிட்டாயா?”<br /><br />“உங்களை கேள்வி கேட்கவில்லை, இது என் கட்டளை, பதில் சொல்லுங்கள், நீங்கள் யார், நான் இவ்வளவு கொலை செய்ததற்க்கு உண்மையான காரணம் என்ன, இறந்தவர்கள் அனைவருக்கும் உள்ள ஒற்றுமை என்ன, இனிமேல் என்னை ஏமாற்ற முடியாது.”<br /><br />“அனைத்தும் சொல்ல வேண்டிய நேரம் வந்துவிட்டது, ஆம் நீ கொலை செய்த அனைவரும் ஒரு கழகத்தை சேர்ந்தவர்கள், இந்த உலகத்தை தங்களுக்கு கீழ் கொண்டுவரும் முயற்சியில் ஈடுபட்டவர்கள், அவர்களிடம் அதற்கான பொறி உள்ளது. கால ஓட்டத்தில் முன் சென்று அங்கிருக்கும் நவீன ஆயுதங்களை கைப்பற்றி அதன் மூலம் இவ்வுலகை அடிமைப்படுத்த நினைக்கிறார்கள். இப்பொழுது உன்னுடைய எதிர்கால தலைமுறையினரைக் கண்டுபிடித்து அவர்களின் மரபணு நினைவுகள் மூலம் நம்முடைய திட்டத்தை கண்டறிந்து நம்மை அழிக்க நினைக்கின்றனர்.”<br /><br />“நீங்கள் சொல்வது அனைத்தும் புதிராக இருக்கிறது, அப்படியே அவர்களிடம் காலத்தை கடக்கும் பொறி இருந்தாலும் அது எப்படி உங்களுக்கு தெரியும், இல்லை இவைஅனைத்தும் என்னை ஏமாற்ற நீங்கள் சொல்லும் கதையாகவும் இருக்கலாம், எதுவும் நம்பும்படியில்லை.”<br /><br />“யாராக இருந்தாலும் சந்தேகம் வரும், அந்த பொறியைக் கண்டுபிடித்தவன் என்ற முறையில் அதனால் ஏற்படும் ஆக்கத்தையும், அழிவையும் நேரில் பார்த்தவன் நான்”<br /><br />“என்ன! நீங்கள் கண்டுபிடித்ததா?” ஆச்சரியத்துடன் கேட்டான் அருண்மொழிவர்மன்.<br /><br />“ஆம் என் கண்டுப்பிடிப்பை திருடிக்கொண்டு அதன் மூலம் இவ்வுலகை தனக்கு அடிமையாக்க நினைக்கிறான் என் பழைய உதவியாளன்.”<br /><br />“அவன் யார், அவனின் இந்த தீய செயலை நிறுத்த வேண்டும், அவனைப்பற்றி முததில் சொல்லியிருந்தால் என் வாளுக்கு இரையாக்கிருப்பேனே..”<br /><br />“அவன் தீயவனாக இருந்தாலும் புத்திசாலி, நீ அவனை கண்டுபிடிக்க முடியாத இடத்தில் இருக்கிறான்.”<br /><br />“அந்த கவலை உங்களுக்கு வேண்டாம், அவன் பெயரை மட்டும் சொல்லுங்கள், இவ்வுலகில் எங்கிருந்தாலும் அவனைக்கண்டுபிடித்து உங்களிடம் ஒப்படைக்கிறேன்.”<br /><br />“அவன் பெயர் ராமானுஜம், அவன் இருப்பது இதே இடத்தில்தான் ஆனால்…”<br /><br /><br />”என்ன தயக்கம், சொல்லுங்கள்”<br /><br />“எதிர்காலத்தில்”</i><br />
<i> </i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" height="181" width="320" /></a><br />
<br />
<br />
<b><i>அத்தியாயம் 6. மரணம்</i></b><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மேஜையிலிருந்த ரவியை எழுப்பிய ராமானுஜம், “நேரம்
வந்துவிட்டது, எழுங்கள், இன்று இரவு முழுவதும் உங்களுக்கு ஓய்வு தேவை,
நாளையுடன் நம் ஆய்விற்கு தேவையான அனைத்து விஷயங்களும் கிடைத்துவிடும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மூளையின்
அதீத உழைப்பால் மிகுந்த அசதியில் இருந்த ரவி மேஜையில் இருந்து எழுந்து
அப்படியே ஓய்வறைக்கு சென்றான். இரவு முழுவதும் தான் மரபணு நினைவில் கண்டதை
எண்ணி, நாளை எப்படியும் இந்த ராமானுஜத்தை பற்றியும் அவருடைய ஆராய்ச்சியின்
உண்மை நோக்கத்தையும் அவரிடமே கேட்டு தெரிந்துகொள்ள வேண்டும் என முடிவு
செய்தான்.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அடுத்த நாள் காலை,</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ரவி, இன்னும் ஓய்வெடுத்துக்கொண்டிருக்கிறீர்களா? காலம் இனி பொன் போன்றது.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்..
சரி, எப்படியும் என்னை நீங்கள் விடப்போவதில்லை, என் கேள்விகளுக்காவது
பதில் சொல்லுங்களேன். இங்கு என்னதான் நடந்ததுக்கொண்டிருக்கிறது”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நான் என்ன முட்டாளா, உங்களுக்கு என்னென்ன விஷயங்கள் தெரியும் என்பதை நான் அறிவேன்.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்கள் எதை பற்றி சொல்கிறீர்கள் என்று தெரியவில்லையே,?” மழுப்பினான் ரவி.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ராமானுஜம் சிரித்துக்கொண்டே “அமாம், உங்களுக்கு எப்படி தெரியும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி உங்களிடம் வேறொன்று கேட்க வேண்டும்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. கேளுங்கள் ”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சில விஷயங்களை பார்க்கும் பொழுது வித்தியாசமாக இருக்கிறது, உண்மையாக இல்லை, வரலாறு தவறாக இருக்கிறது. எதிலும் பொறுத்தம் இல்லையே.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ராமானுஜம்
இடமறித்து “பொறுத்தமா? எதனுடன், உங்கள் ஆசிரியர் கற்றுக்கொடுத்ததுடனா,
வரலாறு புத்தகத்திலா இல்லை விக்கிபீடியாவில் பார்த்ததா”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“புத்தகங்கள்,
வரலாற்றுப்பதிவுகள், ஆவணங்கள் என அனைத்தையும் ஒப்பிடும் போது நான் பார்த்த
விஷயங்கள் பெரிதும் வேறுபட்டிருக்கிறதே” என்றான் ரவி.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"> “ரவி,
ஒன்றை நீங்கள் புரிந்து கொள்ள வேண்டும், இவ்வுலகில் யார் வேண்டுமானாலும்
புத்தகத்தை எழுதலாம், எதைபற்றியும் எழுதலாம், இன்று வரலாற்றை பற்றி அறிய
நாம் உபயோகிக்கும் புத்தகங்கள், கல்சுவடுகள், ஓலைச்சுவடிகள் என ஏறத்தாழ அனைத்தும்
உலகம் தட்டையானது என்று நம்பியவர்கள் எழுதியது, ஏன், உலகம் ஏழு நாட்களில்
படைக்கப்பட்டது என்று ஒரு புத்தகம் சொல்கிறதே, இன்னும் உலகத்தில் அதிகம்
விற்பனையாகும் புத்தகம் அது, ”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி, இப்போது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள்.”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உண்மையான வரலாறு என்று ஒன்றும் இல்லை, இந்த வேளையில்தான் நான் கண்டுபிடித்த பொறி உதவி செய்கிறது, தவறான புரிதலுக்கு வாய்ப்பே இல்லை”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“தவறில்லாமல் எதுவுமே இல்லை” </span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன
ரவி பேச்சில் நிறைய வித்தியாசம் தெரிகிறது, அது சரி, நீங்கள் கேட்ட
கேள்விக்கு பதில் சொல்லிவிட்டேன், நாம் ஆய்வகத்திற்கு இப்போதாவது
செல்லலாமா?”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உண்மையிலேயே
இவர் கடந்த காலத்தில் இருந்து வந்தவர்தானா, அப்படி இருந்தால் தன் நினைவில்
பார்த்த குரு சொன்னது போல் இவர் சார்ந்த கழகம் இந்த உலகத்தை ஆள செய்யும்
திட்டத்திற்கு நாம் துனைப்போகிறோமா, அப்படி இவர் தீயவராக இருந்தால்
இந்நேரம் நடந்த விஷயங்களை தெரிந்துக்கொண்டிருப்பாரே, என்னை ஏன் இன்னும்
உயிரோடு விட்டு வைத்திருக்கிறார், கால இயந்திரத்தை பற்றி சென்றமுறை கேட்டது
உண்மையா, இல்லை அதுவும் தன்னை திசை திருப்ப செய்த சதியா” என மனதுக்குள்
நினைத்தவாரே ராமானுஜத்தை பின் தொடர்ந்து சென்றான் ரவி.<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன
ரவி மிகுந்த குழப்பத்தில் இருப்பது போல் தெரிகிறதே, என்னிடம் இன்னும்
நிறைய கேள்விகள் கேட்க வேண்டும் என்று உங்கள் முகம் சொல்கிறதே. நீங்கள்
கேட்பதற்கு முன் நானே சொல்கிறேன், நீங்கள் நினைத்துக்கொண்டிருப்பது
அனைத்தும் உண்மையே, கழகத்தின் கட்டுப்பாட்டில் இந்த உலகத்தை
கொண்டுவரச்செய்யும் முயற்சியில்தான் நான் ஈடுபட்டுள்ளேன். ஆனால்..”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன ஆனால்”</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“டுமீல்..” </span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s1600/gun.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s320/gun.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">துப்பாக்கி வெடித்த திசையில் ஒரு உருவம் அவ்விருவர்களை நோக்கி வந்துக்கொண்டிருந்தது.<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div>
<br />
தொடரும்.. tbc..<br />
<br />ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-21467812268238238132013-04-29T10:13:00.000-07:002013-04-29T10:13:02.044-07:00இரகசியம். சோழ ராஜ்ஜியத்தின் வரலாறு.<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 1: இரகசியம்</h3>
<br />
<br />
<b>“ராஜாதி ராஜ, ராஜ மார்த்தாண்ட, ராஜகம்பீர, சோழ மண்டலாதிபதி பராந்தக மகாராஜா, பராக்!” என்று ரவி முன் கூவினார்கள். அதை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு இது கண்டிப்பாக கனவாகதான் இருக்க முடியும் என்ற நம்பினான். தான் இதுவரை சினிமாவில் பார்த்த ராஜாக்கள் போல் அவர் இல்லை, தன் அருகே அவர் வருவதை உணர்ந்தான். “மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன்”</b><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MlwBEPOi-IYRaIzUlTdToBUJjINJtcJA_BrVhrVosAQibxWwO-88RD1smDGuPZSjt0sI6fFx_TuaICH7K4x0I8R-AVWlYgRfy9Ps2cpLUwVHCu3_9zNnhBydq6pRRhIOmvw_Uv6USNNK/s1600/naren.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MlwBEPOi-IYRaIzUlTdToBUJjINJtcJA_BrVhrVosAQibxWwO-88RD1smDGuPZSjt0sI6fFx_TuaICH7K4x0I8R-AVWlYgRfy9Ps2cpLUwVHCu3_9zNnhBydq6pRRhIOmvw_Uv6USNNK/s1600/naren.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /><br />
<br />
ரவி தூக்கத்திலிருந்து எழுந்தான். “செ.. கனவா”, சுற்றி பார்த்த பொழுதுதான் தெரிந்தது அவன் இருக்கும் இடம் புதிதாக இருந்தது. எவ்வளவு யோசித்து பார்த்தும் எப்படி இங்கே வந்தோம் என்று அவனால் யூகிக்க முடியவில்லை, அவன் இருந்த அறை ஹாலிவுட் சினிமாக்களில் வரும் ஏதோ ஆய்வகம் போல் இருந்தது. தன்னை சுற்றி ஒரு கண்ணாடி திரை உள்ளதை அதில் இடித்துக்கொண்ட பின் தான் தெரிந்தது.<br /><br />“யாராவது இருக்கீங்களா? நான் எங்க இருக்கேன் நீங்கயெல்லாம் யாரு? நீங்க நினைக்கிற மாதிரி நான் ஒன்னும் அவ்வளவு பெரிய ஆள் இல்ல, கதவ திறங்க” பூட்டிய கதவை நோக்கி தன்னால் முயன்றவரை கத்திக்கொண்டிருந்தான் ரவி.<br /><br />தான் சிறைப்படுத்தப்பட்டுள்ள அறையை சுற்றிப்பார்த்தான், காலியான அறையின் நடுவே ஒரு மேஜை மற்றும் இரு நாற்காலிகள் இருந்தன. அறை மேலிருந்த சிறிய இடைவெளி மூலம் வெளிச்சம் பரவியது. காலடி ஓசை கேட்டவுடன் “யாரா அது, விளையாடாதீங்கடா, ரூம திறந்து விடுங்கடா என்று புலம்பினான்.<br /><br />கதவு திறக்கப்பட உள்ளே இருவர் நுழைந்தனர். “ சார், அந்த சேர்ல உட்காருங்க, எங்க பாஸ் உங்ககிட்ட பேச வர்றார்”<br /><br />“மரியாதயெல்லாம் வேனாம்டா, என்ன இப்படியே விட்ருங்க, நான் அப்படியே ஓடிபோயிடுவேன்.” என்றான் இரவி. அவ்விருவர் மூலம் உட்காரவைக்கப்பட்டான்.<br /><br />சில நிமிடங்களில் ஒருவர் வந்து மேஜையின் எதிரில் உட்கார்ந்தார். “வெல்கம் மிஸ்டர் இரவி, உங்களை சந்தித்ததில் ரொம்ப சந்தோஷம்”. “ யார் சார் நீங்க, ஒரு காரணமும் இல்லாம் என்ன இங்க கடத்திட்டு வந்து இப்ப என்னவோ நலம் விசாரிக்குறீங்க?”.ரவி வினவினான்.<br /><br />என் பேர் இராமானுஜம், உங்ககிட்ட இப்ப சொல்ல போற விஷயத்தை கவனமா கேளுங்க.” நீங்க கனவு கான்பது உண்டா?” ரவி உடனே “என்ன சார் என்ன வெச்சு ஏதாவது காமடி பண்றீங்களா, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் யாரு, எதுக்கு இப்போ தேவயே இல்லாம இந்த கேள்வி” என்று கத்தினான்.”<br /><br />“கொஞ்சம் பொறுமையா கேளுங்க, உங்க கனவ பத்தி நான் இப்போ சொன்னா நீங்க என்ன நம்புவீங்கனு நினைக்குறேன்.” இராமானுஜம் ரவி கண்ட கனவை கூட இருந்து பார்த்ததுபோல் விவரித்தார்.மேலும் “ரவி இப்போ கொஞ்ச நேரத்துக்கு முன்னாடி நீங்க பார்த்த நிகழ்வுகள் அனைத்தும் உண்மையே, கணவு இல்லை” என்று முடித்தார்.இதையெல்லாம் கேட்டுக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு ஒன்றுமே புரியவில்லை. இராமானுஜம் அடுத்து சொன்னதை கேட்டதும் ரவி திடுக்கிட்டான்.“நான் தான் அவர்னு நீங்க சொன்னீங்கனா நீங்க என்ன பைத்தியமா”. என்று கூறிய ரவிவை செய்கையில் அமைதியாய் இருக்க சொல்லி அவர் மேலும் தொடர்ந்தார்.<br /><br />"நினைவு என்றால் என்ன?"<br /><br />"ம்..ஞாபகப்படுத்தி கொள்ளுதல்"<br /><br />"அதாவது குறிப்பிட்ட நபரின் நினைவு சரிதானே"<br /><br />"ம்.."<br /><br />"அந்த குறிப்பிட்ட நபர் மட்டும் இல்லாமல் அவருடைய முன்னோர்களின் நினைவும் அவனிடையே இருக்கும் என்று சொன்னால் நீங்கள் என்ன சொல்வீர்கள்."<br /><br />"போன வாரம் நடந்தத பத்தி கேட்டாவே நான் யோசிப்பேன். நீங்க என்னனா, நம்புற மாதிரி சொல்லுங்க"<br /><br />"மரபுசார் நினைவாற்றல். புலம்பெயர்வு . செயலற்றிருத்தல் இனப்பெருக்கம் இவையெல்லாம் விலங்குகளுக்கு யார் சொல்லித்தந்தது. என்னுடைய முப்பது ஆண்டுகால ஆராய்ச்சியில் கண்டுபிடித்ததுதான் இந்த மரபுசார் நினைவாற்றல். நம்முடைய மரபணுக்களில் நமது முன்னோர்களின் வழிமுறையையும் சேர்த்து, அவர்களின் நினைவுகளையும் நாம் கண்டறிய முடியும். அத்ற்க்கான பொறியையும் நான் கண்டுபிடித்துவிட்டேன்."<br /><br />"நீங்க சொல்றது நம்பவும் முடியல, நம்பாவமும் இருக்க முடியல, அப்ப என்ன பத்தி சொன்னது உன்மைதானா?"<br /><br />"உங்க மரபணுவும் அகழ்வாராய்ச்சியில் கிடச்ச அவரோட மரபணுவும் நூறு சதவிகிதம் சரியாக பொறுந்துகிறது.ஆமாம் மிஸ்டர் இரவி நீங்கதான் பல தலமுறைக்கு முன்னால் வாழ்ந்த "இராஜ இராஜ சோழன்." அவர்களுடைய வாரிசு. உங்களுடைய மரபணு நினைவுகள் மூலம் நாம் பல ரகசியங்களை கண்டுபிடிக்கலாம்."<br /><br />
<br />
<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 2: பொறி
</h3>
<br />
<br /><br />ஆச்சிரியத்தில் இருந்த ரவியை ராமானுஜம் அவருடைய ஆய்வகத்திற்கு அழைத்து சென்றார். சில நிமிட நடைக்கு பிறகு அங்கு வந்தடைந்தார்கள். சுவர்கள் முழுவதும் கணிப்பொறித்திரைகள் சூழ்ந்திருந்தன, நடுவில் ஒரு மேஜை கண்ணாடி மூடியுடன் இருந்தது. அங்கு ஒரு பெண் கையில் தொடுதிரை கணினி மூலம் சில அளவீடுகளை குறித்துக்கொண்டிருந்தாள். “மிஸ். திவ்யா, நாம் இவ்வளவு நாள் தேடிக்கொண்டிருந்தவர் இவர்தான், பெயர் ரவி, ரவி, இவங்க தான் என்னோட இந்த ஆய்விற்க்கு மிகவும் உறுதுனையா இருந்தாங்க.” என்றார்.<br /><br /><br />"நாம ரவிக்கு கொடுத்த மருந்து சரியா வேல செஞ்சுதா, குறிப்புகள் என்ன சொல்லுது" என்று திவ்யாவை பார்த்து கேட்டார்.<br /><br />"மருந்தா.. என்ன சார் சொல்றீங்க. எனக்கு தெரியாம வேற என்ன கொடுத்தீங்க" பயத்துடன் ரவி வினவினான்.<br /><br />"கவலபடாதீங்க ரவி, இது ஒரு சாதாரண மருந்து, நினைவாற்றலை அதிகப்படுத்தும் ஒருவகை ஸ்டெராய்ட். இதனால் ஒரு வித பின்விளைவுகளும் இல்லை. உங்களுக்கு இந்த விஷயங்களை நிருபிக்காமல் கூப்பிட்டிருந்தால் கண்டிப்பாக எங்களை பைத்தியம் என்று நினைத்திருப்பீர்கள். சரிதானே நான் சொல்வது. உங்கள் ஒத்துழைப்பு மட்டும் இருந்தால் நாம் அனைவரும் உலகத்திலுள்ள அனைத்தையும் விலைக்கு வாங்க முடியும்."<br /><br />"அப்ப என் வேலை"<br /><br />
"அதபத்தி இப்ப ஏன் கவலை பட்றீங்க. உங்க சார்பா மெடிக்கல் லீவ் திவ்யா ஆபிஸுக்கு அனுப்பிட்டாங்க. உங்க ரூம்மேட்ஸ் கிட்டயும் நீங்க வெளியூருக்கு பொயிருக்குறதா சொல்லிட்டோம். நீங்க எத பத்தியும் கவலைப்பட வேண்டாம். நீங்க இப்ப ஓய்வெடுங்க. உங்களுக்கு தூக்கம்தான் இனிமே வேலை. ரவி இப்ப நீங்க இந்த மேஜையின் மேல் படுங்கள், இந்த கண்ணாடித்திரை உங்களுடைய கனவுகளை பதிவு செய்யும். சென்ற முறை எங்கு உங்களுடைய கனவு நின்றது என்று நினைவிருக்கிறதா?"<br /><br />"கனவா இல்லை நினைவா"<br /><br />"சபாஷ். உங்களுடைய தற்போதய நினைவு நீங்கள் கானும் கனவை செயலிழக்கச்செய்கிறது. நீங்கள் காண்பது கனவுதான் என உங்கள் ஆழ்மனது காட்டிக்கொடுக்கிறது, நீங்கள் கனவு என்று சிறிது சந்தேகப்பட்டாலும் உங்கள் நினைவுகள் மறுபடியும் பழைய நிலை, அதாவது இப்பொதய காலத்திற்கு வந்துவிடுகிறது. நான் கண்டுபித்திருக்கு இந்த பொறி உங்களுடைய மரபணு நினைவுகளை பதிவுசெய்கிறது. ஒரு வேலை பதிவின்பொழுது தடைப்பட்டால், மீண்டும் விட்ட இடத்தில் இருந்து துவங்க இந்த பொறி உதவும்."<br />சாதரண மேஜை போன்ற தோற்றம் இருந்தாலும், அதன் கீழிருந்து எண்ணற்ற வயர்கள் மூலம் தகவல் சர்வர் அறைக்கு சென்றடைந்தது.<br />
<br />
"திவ்யா, பொறியை தயார் படுத்து, இன்று ரவி காணப்போகும் சரித்திரம் , நம் வாழ்க்கையில் முக்கிய மாற்றத்தை ஏற்படுத்தப்போகிறது."<br /><br />" ரவி, இந்த கண்ணாடிய இந்த மேஜையின் மீது படுக்கும் பொழுது அணிந்துகொள்ளுங்கள், உங்கள் விழித்திரை அசைவுகள் மூலம் தகவல்களை எங்களால் சேகரிக்க முடியும்."<br /><br />ரவி கண்ணாடியை அணிந்துகொண்டு மேஜையின் மீது சாய்ந்தான். திவ்யா அவள் கையிலிருந்த தொடுதிரையில் சில எண்களை அழுத்த மேஜையை சுற்றி ஒரு வெளிச்சம் உண்டாகியது. அப்பொறி உண்டாக்கிய மென்அதிர்வுகள் மூலம் ரவி உடனே மயங்கினான்.<br /><br />"சார், ரவிகிட்ட உண்மையா நடந்த விஷயத்தை எப்ப சொல்லப்போறீங்க".<br /><br />"அதுக்கான சரியான சமயம் வரும், அவசரப்படவேண்டாம். நம்முடைய திட்டம் நிறைவேறும் வரை காத்திருப்போம்… "<br /><br />“<b>மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன் உயிர் மூச்சாகவேண்டும். சோழர்களுடைய புகழ் உலகெங்கும் பரவ நீ அயராது உழைக்க வேண்டும். ” <br /><br />தன் அப்பா சொல்ல கேட்டுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன் (எ) ராஜ ராஜ சோழன்.</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxNpEnRH1DLo7R7eYkdpfUflBytXbOlo6Z7hcpIXQzprk5otDctEILcYHw6WeVYG_MHauficCEvQOfKlPF5AP9dljGdaXscESJO4sjmeGmTt8K-UiXrajLM5VBADfc4O34sIjW3Ix0F7U/s1600/spartacus+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxNpEnRH1DLo7R7eYkdpfUflBytXbOlo6Z7hcpIXQzprk5otDctEILcYHw6WeVYG_MHauficCEvQOfKlPF5AP9dljGdaXscESJO4sjmeGmTt8K-UiXrajLM5VBADfc4O34sIjW3Ix0F7U/s1600/spartacus+copy.jpg" height="320" width="265" /></a></div>
<br />
<br />
<br /><br />
<br />
<h3 class="post-title entry-title">
அத்தியாயம் 3: இரத்த அரியணை
</h3>
<br />
<br /><br />அடுத்த நாள் காலை<br /><br />நீண்ட உறக்கத்திற்கு பிறகு எழுந்த ரவி, தன்னை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ராமானுஜத்தை பார்த்து திடுக்கிட்டான். “என்ன சார், தூங்கிட்டுயிருக்கும் பொழுதும் என்ன கவனிக்குனுமா?” “இனி எப்பொழுதும் உன்னை கவனித்துக்கொண்டே இருக்க வேண்டும்” என பதிலளித்தார்.<br /><br />நீங்க சொல்ற மாதிரி மரபணு நினைவுகள் செயல்பட்டா நாம சோழர்களுடைய அனைத்து ரகசியங்களையும் பெறலாம் என்றிருக்க, ஏன் ராஜ ராஜனுடைய பகுதியை மட்டும் கவனம் செலுத்துறீங்க.<br /><br />சோழர்களுடைய வரலாறு முழுவதும் சொல்ல நேரமில்லை, சுருக்கமாக சொல்ல வேண்டுமென்றால் ராஜ ராஜ சோழன் (எ) அருண்மொழிவர்மன் ஆட்சியில் அமர்ந்த சரியான வரலாறு எங்கும் இல்லை, பரந்தக சோழனின் இறப்பிற்க்கு பிறகு முப்பது ஆண்டுகள் சோழர்களின் வரலாறு ஒரு மாயையாகவே இன்றும் இருக்கிறது, இந்த முப்பது ஆண்டுகளில் ஐந்து மன்னர்கள் சோழமன்னை ஆண்டுள்ளனர். இந்த இடைப்பட்ட காலத்தில் அருண்மொழிவர்மன் எங்கிருந்தான், என்ன செய்துகொண்டிருந்தான், சோழர் ஆட்சியில் அவன் பங்கென்ன என பல கேள்விகள் எழுகின்றன. ஐந்து மன்னர்களும் இயற்க்கைக்கு அப்பார்ப்பட்ட முறையிலேயே இறந்துள்ளனர், மன்னர்கள் மட்டும் இல்லாமல், அரசனாக தகுதி உள்ள அனைவரும் மர்மமானமுறையில் இறந்துள்ளனர், அருண்மொழிவர்மனை ஆட்சியில் அமர்வதற்க்காகவே அனைத்தும் நடந்ததுபோல் உள்ளது. இது வெறும் பதவியாசையாக இருப்பின் நடந்த விஷயங்கள் கண்டிப்பாக வரலாற்றில் இடம்பெற்றிருக்கும், ஆனால் எதுவும் இன்னால் வரை கிடைக்கவில்லை. கடைசியாக கிடைத்த தகவல்படி, அருண்மொழிவர்மன் தனியாக எதையும் செய்யவில்லை, அவனுக்கு உறுதுணையாக ஒருவர் இருந்துள்ளார். அவர் யார் என்பதை கண்டுபிடிப்பதே நமது முதல் குறிக்கோள். என சொல்லி முடித்தார் ராமானுஜம்.<br /><br />“அவரை கண்டுபிடிப்பதால் நமக்கென்ன பயன்.”<br /><br />“இன்னும் கொஞ்ச நாள் பொறுமையுடன் செய்ல்படுவோம், நம்முடைய வேலையை முதலில் முடிப்போம். இப்பொழுது அதை பற்றி யோசித்தால் நம் முயற்சிக்கு நாமே குறுக்கிடுவதுபோல் ஆகிவிடும்.”<br /><br />“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை,<br /><br />மரபணு நினைவோட்டத்திற்கு தயாராண ரவி, மேஜையின் மீது படுத்தான், சில நிமிடங்களில் அவனது மூளையின் செயல்பாடு பண்மடங்காக உயர்வதாக கணிப்பொறி காட்டியது. <br /><br /> <br /><br />மேஜையில் படுத்திருந்த ரவியை சரிபார்த்துவிட்டு சென்று கொண்டிருந்த திவ்யாவை அழைத்தார் ராமானுஜம்.<br /><br />“மிஸ் திவ்யா, எல்லாம் சரியாக இருக்கிறதா”<br /><br />“சார், இந்த அளவிற்க்கு யாரும் நம் பொறியில் பயணிக்கவில்லை, ரவியின் மூளை செயல்பாடுகள் திருப்திகரமாக உள்ளன, இன்னும் சில மணி நேரத்தில் அவருடைய மூளை மரபணு நினைவுகளின் மையத்தை நெருங்கிவிடும். இன்னும் ஒரிரு தினங்களில் நம் வெற்றி உறுதியாகிவிடும்.”<br /><br />அவசரம் வேண்டாம், மரபணு நினைவுகளை ஒருவன் நெருங்கும் பொழுது அவனின் மூளையின் செயல்பாடு ஐம்பது சதவிகிதத்திற்கு மேல் இருக்கும், அதுவே சாதாரண நேரத்தில் ஐந்து சதவிகிதத்திற்க்கு குறைவாகவே செயல்படும், இவ்வளவு வேறுபாடுகளை தாங்கிக்கொள்ளும் சக்திக்கு கண்டிப்பாக ஓய்வு அவசியம், ஒரு நாளில் ஐந்து நிமிடங்களுக்கு மேல் நாம் இந்த ஆய்வில் ரவியை உட்படுத்தகூடாது.இருந்தாலும், நினைவுலகத்தில் தொலைந்த மற்றவர்களை நாம் கருத்தில் கொள்ள வேண்டும். இவன் தான் நமக்கு கிடைத்திருக்கும் அரிய வாய்ப்பு, நாம் முன்பு செய்தது போல் தொடர் நினைவ்வோட்டம் இல்லாமல், முறையே ஓய்வுடன் கூடிய நினைவோட்டத்தை பதிவு செய்ய வேண்டும்.”<br /><br />“அப்படி செய்தால் நீண்ட நாட்கள் ஆகுமே”<br /><br />“அதுதான் இல்லை, மூளையின் அசாதாரண செயல்பாட்டினால், அந்த ஐந்து நிமிடங்களில் ஒரு வருடத்திற்க்கு மேலான நினைவுகளை பதிவிறக்க முடியும். என உழைப்பிற்கு கூடிய விரைவில் பதில் கிடைக்க்ப்போகிறது.”<br /><br />“வாழ்த்துக்கள் சார்” <br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYs80wYTNkB_hDwJUegZP0pfb_1Lf3C8IKtnWZ4XDkPJ22y8Hv3rahCevALhlBhVO8INQH0YZWa3BWQyzjftW7jhGHN2rehPAQ4nVALy7Dy1wIIHuPVAEiJsCdkh_HVjxM3v7dCIH1gWkm/s1600/spartacus-three+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYs80wYTNkB_hDwJUegZP0pfb_1Lf3C8IKtnWZ4XDkPJ22y8Hv3rahCevALhlBhVO8INQH0YZWa3BWQyzjftW7jhGHN2rehPAQ4nVALy7Dy1wIIHuPVAEiJsCdkh_HVjxM3v7dCIH1gWkm/s1600/spartacus-three+copy.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br /><b>“அருண்மொழிவர்மா, நம் திட்டத்தை அரங்கேற்ற தக்க சமயம் வந்துவிட்டது, நான் அளித்த பயிற்ச்சிகள் உனக்கு உறுதுணையாக இருக்கும், உன்னை ராஜ்ஜியத்தில் அமரவைக்கும் இந்த திட்டம் நிறைவடைய இன்னும் இருபது ஆண்டுகள் உள்ளன, இந்த இருபது ஆண்டுகளில் நீ அழிக்கப்போகும் உயிர்களின் எண்ணிக்கையின் அடிப்படையில் உன் ராஜவாழ்க்கை இருக்கும். முதலில் நீ அழிக்கப்போவது உன் உடன்பிறந்தவன்.அவன் இருக்கும் வரை உன்னால் சிம்மாசனத்தில் அமர முடியாது, நீ செய்யப்போவது கொலைகள் அல்ல, உன் மூதாதயர்களின் வழியில், தகுதியற்றவனை ஆட்சியில் அமரவிடுவதை தடுக்க நீ செய்யும் வதம், களைப்பறிப்பு, வெற்றி உனக்கே. சென்று வா ”<br /><br />“அப்படியே ஆகட்டும் “ எனக்கூறி குருவை வணங்கி விடைபெற்று சென்றான்.</b><br />
<br />தொடரும்… tbc..<br />
<br />
போன வருட விடுமுறையில் ஏற்கனவே எழுதிய பதிவு, மீண்டும் எழுத ஆர்வம் எழுகிறது, தவறாமல் ஏதாவது கமண்ட் செய்யவும். அட்லீஸ்ட் திட்டிட்டாவது போங்க.. இவையாவும் கற்பனையே.<br />
<br />
inspired from kalki...<br />
ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-85058153599192072692013-04-27T08:07:00.001-07:002013-04-27T08:08:00.901-07:00யாருடா மகேஷ் 18+யாருடா மகேஷ்<br /><br />படம் பற்றி இனையதளத்தில் வந்த முதல் இரண்டு பதிவுமே படம் மிகவும் சுமார் என்ற ரீதியில் இருக்க, டிவிட்டரிலும் படம் போர் என பல பேர் சொல்லியிருந்தாலும் படம் பார்க்க வேண்டும் என்ற ஆர்வம் குறையவில்லை. படத்தின் டிரைய்லர் ஏற்படுத்திய ஈர்ப்பு அப்படி. <br /><br />இப்படத்தின் விமர்சனம் தேவையான அளவிற்க்கு இணையத்தில் இருப்பதால், இப்படத்தை எப்படி இரசித்து பார்க்கலாம் என சில டிப்ஸ்.<br /><br />இது முழுக்க முழுக்க அடல்ட்ஸ் ஒன்லி, டைட்டில் ஸீக்வென்ஸ் வரும் காட்சியை பார்த்தே ஏ சர்டிபிகெட் தந்திருக்க வேண்டும். <br /><br />காலேஜ் பள்ளி நெருங்கிய நண்பர்கள் அனைவருக்கும் போன் செய்யவும், ஜோடியாய் வருவதற்க்கு கண்டிப்பாக தடா, நண்பிகள் என்றால் ஒகே., மினிமம் ஐந்து பேருடன் பார்த்தால் கண்டிப்பாக ஜாலியாக டைம்பாஸ் ஆகிவிடும்.<br /><br />படம் 11.30 என்றால் 11.45க்கு தியேட்டருக்குள் போகவும், மாண்புமிகு புரட்சி தலைவி அம்மாவின் ஒப்பற்ற எண்ணற்ற சாதனைகளில் ஒன்றை மினி சினிமாவை பார்க்கும் கொடுமை நேரலாம்.<br /><br />படம் முழுக்க டபுள் மீனிங் ஸ்டெரெயட் மீனிங் டைலாக்ஸ் அதிகம், பால் மனம் மாறாத நைட் பால் மட்டுமே குடிக்கும் பழக்கம் உள்ள வளர்ந்தவர்களுக்கும் இப்படம் புரியாது,<br /><br />ஜோடியாக வந்தே தீருவேன் என்பவர்களுக்கு, லவ்வர்ஸ் வந்தால் கண்டிப்பாக பிரேக் அப், மனைவியுடன் வந்தால் கண்டிப்பாக டைவர்ஸ் கிடைக்கும் வாய்ப்பு பிரகாசமாகும்.<br />(இது ஒரு அரிய வாய்ப்பு, முடிந்தால் பயன்படுத்திக்கொள்ளவும்.)<br /><br />இது சாதாரணப்படம் இல்லை, படம் போரதுக்கு முன்னால நாடி நரம்பு இரத்தம் சதை புத்தி எல்லாத்துலையும் காம"டி" உணர்வ கொஞ்சம் ஓவர் டோஸோட மைன்ட செட் பண்ணிகனும். <br /><br />ஒரு பானை சோற்றில் ஒரு சோறு<br /><br />what the dog. "whatthe" dog<br /><br />சில படத்துல கதை லாஜிக் எதுவும் பார்க்காம இருக்குற மாதிரி இந்த படம் பார்க்கும் போது நான் ரொம்ப நல்லவன் இமேஜையும் கழட்டி வெச்சிட்டு பார்த்தா படம். செம லூட்டியா இருக்கும்.<br /><br /><br /><br />ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-31004922541791646082013-04-18T23:20:00.002-07:002013-04-18T23:24:14.042-07:00"கசோல்" இமயமலையில் ஒரு ஐரோப்பிய நகரம்<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">“பாதை இல்லாத காடுகளில் ஒரு
சந்தோஷம் உள்ளது, யாரும் இல்லா கரையில் பேரானந்தம் கிடைக்கிறது. நம்மை தவிற
மனிதர்கள் யாரும் இல்லாத சமுகம் ஒன்று இருக்கிறது, கடலுக்கு அடியில், மலை
உச்சியில், இயற்கை எனும் சாம்ராஜ்ஜியத்தில் மரங்கள், விலங்குகள் ஆட்சி
புரியும் அந்த இடம். நான் மக்களை வெறுக்கவில்லை, ஆனால் இயற்கையை பெரிதும்
நேசிக்கிறேன்.” - பைரன்.</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfdLgIYmmAirlVU8fuPVCDziYN4sNI4GvqA2oJ3ozQUgsHZzFBN0ZwbCDejX5zdM5WOnrcgmUh-HZzcuNh5JU8vH114XcCZpKjSPm2OmHpg9ABz2Mi4X9Gau5j-4jdjr6QXl733CXHEV9-/s1600/19122011016.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfdLgIYmmAirlVU8fuPVCDziYN4sNI4GvqA2oJ3ozQUgsHZzFBN0ZwbCDejX5zdM5WOnrcgmUh-HZzcuNh5JU8vH114XcCZpKjSPm2OmHpg9ABz2Mi4X9Gau5j-4jdjr6QXl733CXHEV9-/s1600/19122011016.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
கணினியில் நீண்ட தேடலுக்கு பின் இமாச்சல தேசத்தில் உள்ள கசோல் என்ற
இடத்திற்கு செல்ல முடிவு செய்தேன், தனியாகவே செல்லும் விருப்பம் உள்ள
போதும் நீண்ட நாட்களாக என்னை நச்சரித்துகொண்டிருந்த இரண்டு நண்பர்களையும்
அழைத்து செல்லலாம் என்று அவர்களுக்கு இவ்விடத்தை பற்றி கூறியவுடன் சரி
என்றனர், அடுத்த நாள் காலை தட்கலில் டில்லிக்கு செல்லும் தொடர்வண்டிக்கு முன்பதிவு செய்தோம்.<br />
<br />
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">அடுத்த
நாள் காலை இரயில் நிலையத்தில் சந்தித்து பெட்டிக்கு வெளியே ஒட்டப்பட்ட
சார்ட்டில் எங்கள் பெயர் உள்ளதா என்று சரி பார்த்தோம், எப்போதும் போல நான்
பக்கத்தில் யார் உட்காருகிறார்கள் என்று பார்த்த போது என்னை விட ஒரு வயது
பெரிய பெண் பெயர் இருந்தது, மனதிர்க்குள் விண்னைதாண்டி வருவாயா படம் ஓட
ஆரம்பித்து அவளை பார்த்தவுடன் தடைப்பட்டது, மூன்று குழந்தைகளுடன் தன்
கணவன் அருகில் இருந்தாள். பெட்டி காலியாக சென்றதால் அவர்கள் குடும்பம்
பக்கத்து பர்த் நோக்கி சென்றது.</span></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.comesum.com/images/outlets/ni-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://www.comesum.com/images/outlets/ni-1.jpg" height="191" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">
ராஜ்தானி என்பதால் தனியாக காசு கொடுத்து உணவு வாங்கவேண்டியதில்லை, வெஜ் அ
நான் வெஜ் என முன்பே கேட்டுக்கொண்டனர், நான் வெஜ் ஆசையாக சொன்ன கார்த்தி
மற்றும் முரளிக்கு அவர்கள் தட்டில் வந்த ஒரு முட்டை ஏமாற்றியது. அடுத்த
நாள் காலை வழக்கத்தை விட சரியான நேரத்திற்க்கு டெல்லி வந்து சேர்ந்தோம் ,
மாலை ஆறு மணிக்கு மணாலி செல்லும் பேருந்தில் முன்பதிவு செய்திருந்ததால்
மாலை வரை தங்குவதற்க்கு ரூம் வாடகைக்கு செலவு செய்வதற்க்கு பதில் irctc
உணவகத்திற்க்கு சென்று சிறிய இடைவெளியில் ஏதாவது ஒன்று சாப்பிட்டுக்கொண்டே
இருக்க சுமார் ஆறு மணி நேரம் அந்த உணவகத்தில் இருந்த கிட்ட திட்ட அனைத்து
பொருளையும் ருசி பார்த்த பின் பஸ் நிலையத்தை நோக்கி சென்றோம், எங்களை தவிர
அனைவரும் தேனிலவிற்க்காக வந்திருந்தனர், பஸ் பின் இருக்கைகள் காலியாக
இருந்ததால் அவர்கள் நடுவே இருப்பதற்க்கு பதில் பின்னோக்கி சென்றோம். </span></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.volvobuseshimachal.com/package_images/Volvo%20buses%20himachal.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://www.volvobuseshimachal.com/package_images/Volvo%20buses%20himachal.jpg" height="192" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">வழியில்
ஒரு தாபாவில் இரவு உணவிற்க்காக பஸ் நிறுத்தப்பட்டது. நட்ட நடு இரவில் பகல்
கொள்ளை நடைப்பெற்றது, ஒரு பன்னீர் மற்றும் ஐந்து ரொட்டிக்கு ஐனூறு ருபாய்
கொடுத்து விட்டு வந்தோம். சென்ட்ரலில் ஒரு சீக்கியரிடம் எக்மோர் செல்ல
முன்னூறு ருபாய் கேட்டுக்கொண்டிருந்த ஆட்டோ ஓட்டுனர் நினைவிர்க்கு வந்தார்.
கயோஸ் தியரியின் செய்முறை விளக்கம் புரிந்தது. </span></div>
<br />
<br />
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">கசோல்
செல்ல மணாலிக்கு முப்பது கி.மீ முன்னரே இறங்க வேண்டியதால் நாங்கள்
மூவரும் ஓட்டுனர் அருகே சென்றோம், முடிந்த அளவு புதுமண ஜோடிகளை பார்க்காமல்
சென்றும், சிலர் கண்களில் சிக்கினர், நல்லவேளை அவர்கள் மத்தியில்
உட்காரவில்லை :). </span></div>
<br />
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<div dir="ltr" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">இறங்கியவுடன்
ஒரு கார் ஓட்டுனர் அருகில் வந்து கசோலுக்கு செல்ல ருபாய் எண்ணூறு ஆகும்
என்று சொன்னார், ஏற்கனவே ஐனூறு ருபாய் இழந்த அதிருப்த்தியில் வேண்டாம்
என்று சொல்லி விட்டு அருகில் இருந்த தேனீர் கடைக்கு சென்று கசோலுக்கு
செல்லும் பேருந்து நிலையத்திற்க்கு வழி தெரிந்து கொண்டோம். மூன்று மணி
நேரம் பஸ் பயணத்திற்க்கு பின் கசோல் வந்து சேர்ந்தோம். இமயமலையில் நடுவே
உள்ள பள்ளத்தாக்கு பகுதியில் ஒலிந்திருக்கும் ஒரு சின்ன கிராமம். ஐந்து
நிமிடத்தில் அந்த இடத்தை சுற்றிவந்துவிடலாம். அளவில் சிறியதாக இருந்தாலும்
அங்கு இறங்கியவுடம் பல ஆச்சரியங்கள் எங்களை சூழ்ந்தன, எங்கள் மூவரை தவிர
அங்கு இருந்தவர்கள் அனைவரும் வெளி நாட்டவர் ஐரோப்ப கண்டத்தில் ஏதோ ஒரு
கிராமம் போல் இருந்தது. பார்வதி நதிக்கரையில் ஒரு ரெசார்ட்டில் தங்கினோம்,
மூன்று பேருக்கு சேர்த்து ஒரு நாளைக்கு 600 ரூபாய் என்று சொன்னவுடன்
ஆச்சரியமாக இருந்தது. அவ்வளவு கம்மியாக வேறு எங்கும் நான் தங்கியதே இல்லை.
இரண்டு நாள் தொடர் பயணம் காரணமாக அன்று ஒரு நாள் ஓய்வுஎடுக்கலாம் என்றானது.
</span></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfFcyO6U5ifpBQ1tF0a68TSxXC667GlmnqonS3wTauSPrtfQCcbeVVrNPAh3CHGbI6T47UTmL1Oxy1YCt7DpN96xJ0ubAIqeKWpHbSFrFam-DRy4P8vF6ai9WExgNPy_avInTRkCA8thnW/s1600/IMG_0858.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfFcyO6U5ifpBQ1tF0a68TSxXC667GlmnqonS3wTauSPrtfQCcbeVVrNPAh3CHGbI6T47UTmL1Oxy1YCt7DpN96xJ0ubAIqeKWpHbSFrFam-DRy4P8vF6ai9WExgNPy_avInTRkCA8thnW/s1600/IMG_0858.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHS6a1mQkVjsStWh_LIxy4oF5zPkrdxPEWKdBacCnI-1X2g9cuWuvehCd-JN1wAt2k5VJZUIVKZB66Y_aStN1FTdoRdv3ByXtwb2TDdz-qW2VCvAMscSWQqlazfQhLdNuZyX2-Xe4YBwvp/s1600/IMG_0824.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHS6a1mQkVjsStWh_LIxy4oF5zPkrdxPEWKdBacCnI-1X2g9cuWuvehCd-JN1wAt2k5VJZUIVKZB66Y_aStN1FTdoRdv3ByXtwb2TDdz-qW2VCvAMscSWQqlazfQhLdNuZyX2-Xe4YBwvp/s1600/IMG_0824.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2yC0JW46MYEfFRiJSgeE0Rh7chSt8ukQnctXaJN4ykr85M_tSnM2AM8aJSDazye0E5-rPzgQw5b4m2f13CrhWqi4h9mYx9Zxa62lPMULujSkl7KvSe_8IYfWK8osmtgxJUYnk8Vd0f5be/s1600/IMAG0010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2yC0JW46MYEfFRiJSgeE0Rh7chSt8ukQnctXaJN4ykr85M_tSnM2AM8aJSDazye0E5-rPzgQw5b4m2f13CrhWqi4h9mYx9Zxa62lPMULujSkl7KvSe_8IYfWK8osmtgxJUYnk8Vd0f5be/s1600/IMAG0010.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">ஒநாயிடம்
மாட்டிக்கொண்டது, ஆப்பில் தோட்டம், **** தோட்டம், பனி மழையில் ஒரு
குளியல், பனி மலை ஏற்றம், 16 மணி நேரம் ஒரே இடத்தில் மாட்டிக்கொண்டது,
பூமியில் ஒரு சொர்க்கம் மேலும் அடுத்த பதிவில். </span></div>
<br />
<div dir="ltr" id="internal-source-marker_0.5700488864360269" style="line-height: 1.15; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<br /></div>
<br />
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<br />
<br />
<br />ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-70726574425170450392012-08-12T17:07:00.000-07:002012-08-12T17:07:07.462-07:00இராவணன்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
வருடம் 1985.<br />
<br />
அந்தமான் தீவில் உள்ள அந்த பெயர் தெரியாத இடத்தின் நிசப்த்தாமான சூழலை பறவைகளின் கூட்டம் கலைக்க,மலை அருவிகளில் இரை தேடிக்கொண்டிருந்த மிருகங்கள் தங்களுக்கும் பறக்கும் சக்தி இல்லையே என்று சோகமாக அவைகளை பார்த்துக்கொண்டிருந்தன. ஒரு சிறிய நகரத்தின் பரப்பலவை கொண்ட அந்த தீவின் நடுவே உள்ள எரிமலை தன் பங்கிற்க்கு பெறுமூச்சாக புகையை கக்கிக்கொண்டிருந்தது. அடர்ந்த காடுகளின் நடுவே இருக்கும் அந்த தீவு அப்போதய இந்திய வரைப்படத்தில் இடம்பிடிக்கவில்லை. அந்த இடத்தை சரியாக பயண்படுத்திக்கொண்ட சில சமூக விரோதிகள் அவ்விடத்தை தங்கள் பாதுகாப்பு அரணாக மாற்றி கஞ்சா பயிரிட்டு அதன் மூலம் கிடைக்கும் பணத்தை கொண்டு ஒரு நிழல் சாம்ராஜ்ஜியத்தையே பல்வேறு நாடுகளில் நடத்தி வந்தனர். அந்த பணத்தின் உதவி கொண்டு பல அரசியல்வாதிகள் விலைக்கு வாங்கப்பட்டனர். இந்திய புவியியல் துறையிலிருந்த சில கருப்பு ஆடுகளின் உதவியுடன் அவ்விடம் பழங்குடி மக்கள் வசிக்கும் பகுதியாக அறிவிக்கப்பட்டு சாதாரண மக்களின் வருகையிலிருந்து தவிர்க்கப்பட்டது. <br />
<br />
"வேலை முடிந்தது" வாக்கி டாக்கியில் தகவலை சொன்னார் இரகசிய ஏஜென்ட் வினோத்.<br />
<br />
"நல்ல வேலை செய்தாய், எதிரிகள் பார்பதற்க்கு முன் உடனடியாக தீவின் மேற்க்கு பகுதியில் உள்ள கடற்கரைக்கு நீ கைப்பற்றிய ஆவணங்களுடன் வந்து விடு, அங்கு தயார் நிலையில் மோட்டார் படகு இருக்கும், அதன் உதவியுடன் கரையிலிருந்து பத்து மைல் தொலைவில் இருக்கும் நடுக்கடலுக்கு வந்துவிடு. அங்கு உனக்காக விமானத்தில் காத்துக்கொண்டிருக்கிறோம்" எனக்கூறினார் அந்த அந்த இரகசிய போலிஸ் குழுவின் தலைவர்.<br />
<br />
"நேரம் இன்னும் இருக்கிறது, இவ்வளவு தூரம் வந்ததற்க்கு இது மட்டும் போதாது, சிறிது விளையாடிவிட்டு வருகிறேன்" என்ற பதிலுக்கு "உன் ஆண்மையை காட்ட இது நேரமில்லை உடனடியாக அங்கிருந்து வெளியேறு, இந்த படையை சமாளிக்கும் அளவிற்க்கு நம்மிடம் போதிய பலம் இல்லை" என்று சொல்லிக்கொண்டிருக்கும் போது ஒரு பெரிய வெடிச்சத்தம் கேட்டது. சத்தம் வந்த திசையை அவர்கள் பார்த்த போதை மருந்துகளின் கிடங்குகள் ஒன்றிலிருந்து புகை அத்தீவிலிருந்த எரிமலைக்கு போட்டியாக புகையை வெளியிட்டுக்கொண்டிருந்தது.<br />
<br />
சிறிது நேரத்தில் எஜென்ட் வினோத் கடற்கரைக்கு வந்தடைந்தார். அங்கு மறைக்கப்பட்டிருந்த ஒரு சிறிய மோட்டார் படகில் ஏறி நடுக்கடலை நோக்கி செலுத்தினார். அங்கு அவருக்காக ஒரு மிதக்கும் கப்பலில் குழுவின் தலைவர் காத்துக்கொண்டிருந்தார்.<br />
<br />
"இது தான் இரகஸிய போலிஸின் வேலையா?" சற்று கோபத்துடன் கூறினார் அந்த இரகஸிய போலிஸ் தலைவர் எஜென்ட் சங்கர்.<br />
<br />
சற்று நேரத்தில் அவ்விமானம் கடலின் பிடியிலிருந்து தன்னை விடுவித்துக்கொண்டு மேலே பறந்தது.<br />
<br />
"ஹும், கண்னைக் கட்டிக்கொண்டிருந்து இந்த வேலையை செய்திருக்கலாம் அப்போதாவது சற்று சுவாரஸியமாக இருந்திருக்கும்" சிரித்துக்கொண்டே தான் கைப்பற்றிய ஆவணங்களை கொடுத்தார் எஜென்ட் வினோத்.<br />
<br />
"ஏஜென்ட் வினோத், உண்மையாகவே நீ ஒரு மாவீரண்தான், ஆனால் உன் உடலில் உள்ள பலத்திற்க்கு ஈடாக உன் மூலையால் செயல்படமுடிவதில்லை, எப்படியோ நீ செய்த வேலைக்கு நன்றி எனக்கூறிக்கொண்டே தன் கையிலிருந்த துப்பாக்கியைக் கொண்டு தலையில் தாக்கினார் ஏஜென்ட் சங்கர். பத்தாயிரம் அடியில் பறந்துக்கொண்டிருந்த விமானத்திலிருந்து வினோத்தின் உடல் எஜென்ட் சங்கரின் உதவியாளர்களால் வங்கக்கடலில் வீசப்பட்டது.<br />
<br />
வருடம் 1995. சென்னை சி.பி.சி.ஐ.டி தலைமை அலுவலகம்<br />
<br />
<br />
"எங்க அப்பாவை கொலை செய்தது தீவிரவாதிங்க கிடையாது, நம்ம இரகஸியத்துறையில் வேலை செய்த ஒருவர்தான். ஒரு மிகப்பெரிய சதித்திட்டத்தின் விளைவால்தான் அவர் கொலை செய்யப்பட்டுள்ளார். அந்த சதிக்கு காரணமானவர்கள் இன்னும் இங்கே வேலை செய்து கொண்டிருக்கலாம்." என்று கூறினான் இராமன், ஏஜென்ட் வினோத்தின் மகன்.<br />
<br />
" நான் சொல்வதை கேள், உன் அப்பா இங்கில்லாதது இத்துறைக்கு ஒரு மிகப்பெரிய இழப்பே, அதற்க்காக இத்துறையில் வேலை செய்யும் ஒருவரை நீ குற்றச்சாட்டுவதற்க்கு மிகப்பெரிய செயல். உன் விசாரனையை குறை சொல்லவில்லை, அதற்க்கு ஈடான சாட்சி உன்னிடம் உள்ளதா?" எனக்கூறினார் தலைமை செயலாளர் கனேசன்.<br />
<br />
"இருக்கிறது" ஆனால் அது இராவணின் உதவி மூலம் தான் நமக்கு கிடைக்கும்.<br />
<br />
"உன் உடன்பிறந்த தம்பி இராவணனா?"<br />
ஆச்சரியத்துடன் கூறினார் கனேசன்.<br />
<br />
<br />
தொடரும்......<br />
<br />
<br />
பிகு.<br />
<br />
வழக்குத்தமிழில் எழுத மிகவும் சிரமமாக உள்ளதால், கதையில் உள்ள அனைவரும் சரியான தமிழில் பேசுவது போல் எழுதியுள்ளேன். சாரி :)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-66562829093784819652012-06-21T16:40:00.001-07:002021-11-14T04:10:26.204-08:00லீவ் லெட்டர்-1<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
லீவ் லெட்டர் -1<br />
<br />
எவ்வளவு பெரிய உத்தமனா இருந்தாலும் கிட்டதிட்ட எல்லோரும் ஒப்புக்கொள்ளும் ஒரு விஷயம் இந்த லீவ் (அ) பொய் லெட்டர் எழுதுவது.<br />
<br />
பத்தாம் வகுப்பு வரை ஸ்கூல் விட்டா வீடு என்று இருந்து விட்டு, பதினொன்றாம் வகுப்பில் இருந்து ஆரம்பிக்கும் ஸ்பெஷல் கிளாஸ் டியுஷன் போன்ற எக்ஸ்ட்ரா கிளாஸை நமக்கு சாதகமாக பயண்படுத்திக்கொள்வது.<br />
குழந்தைகள் தினத்தன்று வெளியாக இருக்கும் அந்த படத்தை பார்ப்பது என்று முடிவானது, எங்கள் செட்டின் தலைவர் ஆறு டிக்கெட்டுகளை முதல் நாள் மேட்னி ஷோவிற்கு முன்பதிவு செய்துவிட்டார், வழக்கமாக அரைநாள் லீவ் விடும் எங்கள் பள்ளி அந்த வருடம் முதல் பளஸ் 1 பளஸ் 2 மாணவர்களுக்கு மட்டும் பள்ளி முழு தினமும் இயங்கும் என்ற கொடுஞ்ச்செய்தியை சர்குலரில் அனுப்பியது. முதல் முறையாக சத்தியம் தியேட்டரில் வேறு புக் செய்திருந்தோம், என் ஒரு மாத பாக்கெட் மணியை சேமித்து வைத்த காசு, இதை சும்மா விட கூடாதென்று முடிவு செய்து ரிஸ்க் எடுக்க தயாரானோம்.<br />
<br />
ஆறு பேர் ஒன்றாக சென்று லீவ் லெட்டர் கொடுத்தால் கண்டிப்பாக மாட்டிக்கோள்வோம் என்பதால் லீவ் அப்பிலிக்கேஷன் கொடுப்பதாக முடிவாயிற்று, ஒரே காரணம் இல்லாமல் எல்லோரும் வேறு காரணத்திற்காக லீவ் எடுப்பதாக பேசி வைத்து அனைவரும் எழுதினோம். கண் பரிசோதனை, கல்யாணம், கோயிலுக்கு செல்வது போன்ற காரணங்களுக்கு மத்தியில், என்னிடம் வந்த என் அப்பிளிக்கேஷனை பார்த்து காப்பி அடித்த தலைவர், "கவலபடாத மச்சி, ஃபார்மேட்தான் பார்க்குறேன் கண்டன்ட் மாத்தி எழுதிடறேன் " என்று கூறிய தலையை நம்பியது தவறு என்று அப்போது தெரியவில்லை.<br />
<br />
எங்கள் நல்ல நேரம் பிரின்சிபல் விழா ஒத்திகைக்கு சென்றிருந்ததால் லீவ் அப்பிலிக்கேஷனை டேபிலில் வைத்து விட்டு வந்து விட்டோம். ப்ளான் படி எல்லாம் ஸ்கூல் செல்லும்வரை நடந்தது. அசெம்பளி முடிந்து கிளாசிற்க்கு செல்லும் போது எங்கள் ஆறு பேரின் பெயரை கூறி பிரின்சிபால் ரூமிற்க்கு அழைத்துச்சென்றார் பியுன். சரி லீவை பற்றி கேட்கத்தான் போகிறார், நாம்தாம் அப்பிலிக்கேஷனை முன்பே வைத்துவிட்டோமே ஒரு பிரச்சனை இல்லை என்ற தைரியத்துடன் கிளம்பினோம்<br />
<br />
பிரின்ஸிபால் ரூம்.<br />
பி- எதுக்காக நீங்க நேத்து லீவ் போட்டீங்க, காரணத்த எல்லாரும் தனி தனியா சொல்லுங்க. கையில் நாங்கள் கொடுத்த லீவ் அப்பிலிக்கேஷனுடன்.<br />
1. ஐ செக்கப்<br />
2.கல்யாணம்<br />
3.கோவில்<br />
4.பல் டாக்டர்<br />
5.கோவில்<br />
6. எங்கள் தல நெஞ்சை நிமிர்த்திக்கொண்டு "ஸ்டொமக் ஏக்"<br />
அனைவருக்கும் பகீர் என்றது.<br />
<br />
அவன் கொடுத்த லெட்டரை திரும்ப அவனிடமே கொடுத்து படிக்க சொன்னார்<br />
"as i will be suffering from sever stomach ache tomorrow, please grant me leave" என்று படித்துக்கொண்டிருந்த போதே நாங்கள் அனைவரும் தவறை ஒப்புக்கொண்டோம். ஒரு வாரம் அவுட்ஸ்டாண்டிங் ஸ்டுடெண்ட்ஸ், இம்போஷிஷன், எல்.கே.ஜி டீச்சர் முதற்கொண்டு அனைவரிடமும் திட்டு மற்றும் அட்வைஸ் என எல்லாவற்றை பொறுத்துக்கொண்ட எங்களால் அந்த ஒன்றை மட்டும் மட்டும் மறக்க முடியாது.<br />
<br />
இவ்வளவு கஷ்டப்பட்டு நாங்கள் பார்த்த அந்த வரலாற்று சிறப்பு மிக்க காவியம்.<br />
.<br />
<br />
.<br />
.<br />
.<br />
..<br />
.<br />
.<br />
.<br />
.<br />
.<br />
.<br />
<br />
<br />
.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://alchetron.com/cdn/Jay-Jay-images-64d6db2a-5582-4c33-9182-8cfda663652.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="558" height="800" src="https://alchetron.com/cdn/Jay-Jay-images-64d6db2a-5582-4c33-9182-8cfda663652.jpg" width="558" /></a></div><br />
<br />
<br />
லீவ் லெட்டர்கள் பல தொடரும்..<br />
<br />
<br />
<br />
<div>
<br /></div>
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-17875718450416617952012-06-03T11:17:00.002-07:002012-06-03T11:17:36.609-07:00எனக்குள் ஒரு கலைஞர்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
எனக்குள் ஒரு கலைஞர்.<br />
<br />
சிறு வயது முதல் அரசியலை பொறுத்தவரை என் ஹீரோ கலைஞர் என்று அழைக்கப்படும் மு.க. கருணாநிதிதான். எனக்கு நினைவு தெரிந்த நாளில் தமிழ்நாட்டின் முதல்வராக செல்வி ஜெயலலிதா இருந்தார். எங்கள் வீடு அண்ணாசாலை என்றழைக்கப்ப்டும் மௌண்ட் ரோடில் இருந்தது, ஒவ்வொறு முறை முதல்வர் அச்சாலையை கடக்கும் போது எப்போதும் பரபரப்பாக இருக்கும் சாலை பந்த் தினத்தை போல் காட்சியளிக்கும். அவர் வளர்ப்பு மகன் திருமணம் பற்றி சொல்லத்தேவையில்லை.<br />
<br />
சரி நீ இப்ப சொன்னது எதுவுமே தேவையில்லாத விஷயம்தாம்னு நீங்க சொல்றது எனக்கு கேட்குது, இது என்னோட சொந்த கருத்துதான், "திமூக்க அனுதாபிகள் தொட்டதொன்னூறுக்கும் செயலலிதாவையே மூக்காவுக்கு கம்பேர் பண்ணுறது கொடும! ஏன்யா ! நீங்களே அந்தாள கேவலப்படுத்திட்டு!" ராஜன் மாதிரி சொல்றவங்களுக்கு அப்ப கலைஞர யார் கூடபா ஒப்பிடறது, ஊரே குருடனா இருந்தா ஒன்ற கண்ணந்தான் தலைவன்.. அவருக்கு பொறவு தமிழ்நாட்ட யாரு காப்பாத்துறது:)<br />
<br />
சூப்பர் ஸ்டார் ரஜினி வாய்ஸ்லாம் கொடுத்தபோது அடுத்த முதல்வர் தேர்தல்லுல அவர் நிப்பார்னு வோட்டு போடு தயாரா இருந்த என் போன்ற ஆட்களுக்கு பெரிய ஏமாற்றமே மிஞ்சியது. நல்ல வேளை அவர் அரசியல் பக்கம் வரல, வீட்டு அரசியலே அவருக்கு மண்ட காயுது, சரி வேற யாருக்கு சப்போர்ட் பண்ணலாம்னு பார்ப்போம், முதல்வர் பதவிக்கு போட்டி போடும் அளவிற்க்கு தகுதியுடைய மற்ற கட்சினு பார்த்தா<br />
அ.தி.மு.க. மட்டும் தான்.<br />
தே.மு.தி.க, பாமாக, சமுக மதிமுக போன்ற ஒட்டுன்னிகள்.<br />
காங்கிரஸ், பா.ஜ.க, கம்முயுனிஸ்ட் போன்ற தேசிய கட்சிகள் எப்படி தமிழ் நாட்டை ஒரு மாநிலமா மதிக்கலையோ அதே மாதிரி இங்க அந்த கட்சிகளுக்கு இப்ப மதிப்பில்லை<br />
<br />
சே ஏதெதோ எழுதிட்டு போறேன், மத்த ஊர்களை பற்றி தெரியவில்லை ஆனால் சென்னையில் பல பாலங்கள், பூங்காக்கள், நூலகம் போன்றவைகளை கட்டுய கலைஞர் என்று சொல்வது பொய் இல்லை, நூறாண்டு பேசும் ஓராண்டு சாதனை என்று போஸ்டர் ஒட்டுபவர்களை பார்க்கும் போது இவர் எவ்வளவோ பரவாயில்லை. வோட்டு போடும் வயசு வந்ததும் நான் தி.மு.கவிற்கு ஓட்டு போட்டேன். சைதாப்பேட்டை தொகுதி தி.மு.கவின் கோட்டை என்றழைக்கப்பட்ட இடம் நான் வாக்களித்த மூன்று தேர்தலிலும் தோல்வியை தழுவியது. கடைசி தேர்தலில் தி.மு.கவிற்கு என் வாக்கினை செலுத்தவில்லை.<br />
<br />
பதிவ ஆரம்பிச்ச போது என்ன எழுத நினச்சேனோ அதப்பத்தி இன்னும் ஆரம்பிக்கல, "when great power comes great responsibility" ஸ்பைடர்மேன் மாமா சொல்வார். அப்படி ஒரு பவர் இருக்கும் போது பொறுப்பு கொஞ்சம் அதிகமா தப்பான பக்கம் போவது யாராலும் மறுக்க முடியாது.<br />
<br />
எங்க காலேஜ் சிம்போஸியம்ல நாங்க ஆட்டய போட்ட காசு இருபதாயிரம், சுமார் இரண்டு லட்சம் செலவு பண்ற கல்லூரி விழாவிலேயே பத்து சதவிகிதம் சுற்றமும் சூழ செலவு செய்யும்போது மற்றவர்களை பற்றி தவறாக பேசும் நாம் அனைவரும் கபடர்களே.<br />
<br />
என்பத்தி ஒன்பது வருட வாழ்கையில் பல சிகரங்களை தொட்ட ஒரு மனிதனின் பிறந்தநாளில் அவரை வாழ்த்துகிறேன்.<br />
<br />
பி.கு.<br />
<br />
திட்றவங்க வெ.ம.ங்கற ஒரு புது வார்த்தை வந்திருக்கு.. புதுசு கண்ணா புதுசு.<br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-66079342040651192622012-01-08T19:38:00.000-08:002012-01-08T19:38:29.600-08:00தலகோனா-திருப்பதி<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"> “பாதை இல்லாத காடுகளில் ஒரு சந்தோஷம் உள்ளது, யாரும் இல்லா கரையில் பேரானந்தம் கிடைக்கிறது. என்னை தவிற மனிதர்கள் யாரும் இல்லாத சமுகம் ஒன்று இருக்கிறது, கடலுக்கு அடியில், மலை உச்சியில், இயற்கை எனும் சாம்ராஜ்ஜியத்தில் மரங்கள், விலங்குகள் ஆட்சி புரியும் அந்த இடம். நான் மக்களை வெறுக்கவில்லை, ஆனால் இயற்கையை பெரிதும் நேசிக்கிறேன்.” - பைரன்.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-DKalHNQjM_9XeDMmEc7XfS8Pzml2BY-2P18BWEBvWXCilYZw4528goQhi8IFx_R1sDc92gf0X8o5u_O8eUETPdiZyP0AnmDbsaW5d8bNb-1WN36V8zGXBgGJtHwD_IVRgojFzWJT6794/s1600/Talakona_Main.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-DKalHNQjM_9XeDMmEc7XfS8Pzml2BY-2P18BWEBvWXCilYZw4528goQhi8IFx_R1sDc92gf0X8o5u_O8eUETPdiZyP0AnmDbsaW5d8bNb-1WN36V8zGXBgGJtHwD_IVRgojFzWJT6794/s320/Talakona_Main.jpg" width="240" /></a></div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தலகோனா, தல –கோனா மலைகளின் தலைவன், திருப்பதி ஏழுமலைகளில் முதல் மலை, திருப்பதியில் இருந்து சுமார் ஐம்பது கி.மி தொலைவில் உள்ளது. சந்தன மரங்கள் மற்றும் அறிய காட்டு விலங்குகள் இருக்கும் இடம். தலகோனா நீர்வீழ்ச்சி விழும் நீர் எண்ணற்ற மூலிகைகளின் கலவையாகும், காட்டு வழிப்பாதைகள் நிறைந்த இந்த இடம் ட்ரெக்கிங் செல்பவர்களுக்கு ஏற்றது. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“டேய் நீ மட்டும் தனியா ட்ரெக்கிங் போயிட்டு வந்துட்டு ஃபேஸ்புக்ல போட்டு கடுப்பாக்குற, மரியாதையா எங்களையும் ஒரு தடவ கூட்டிட்டுபோ.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அடுத்த வாரம் இமாலய பயணம் செல்லப்போவதை பற்றி அப்போது யாரிடமும் சொல்லவில்லை, திருப்பதி பக்கத்தில் தலகோனா நீர்வீழ்ச்சியை பார்க்கலாம் என்று முடிவு செய்து ஞாயிறு காலை 7.30க்கு காரில் கிளம்பினோம். இது முதல் பயணம் என்பதால் கூகுள் மேப்ஸில் வழியை பார்த்து பிரிண்ட் எடுத்துக்கொண்டேன், இந்தியாவில் கூகுள் மேப்பை உபயோகிப்பது, அந்திரா மீல்ஸில் பிட்சா கேட்பது போல் இருந்தது. சிறிது தூரத்தில் பிரிண்ட் அவுட்டை தூக்கி வீசினேன். சரி ரேணிகுண்டா வரை சென்று அங்கிருந்து வழி கேட்டு செல்ல முடிவெடுத்தோம். வந்த நால்வரில் மூன்று பேருக்கு தெலுங்கு தெரிந்திருந்ததால் வழி கேட்பதில் எந்த பிரச்சனைனும் இல்லை, பத்துக்கும் மேற்பட்டவர்களின் உதவியுடன், தலகோனா செக்போஸ்ட் வந்து சேர்ந்தோம். காரில் எத்தனை வாட்டர் பாட்டில் இருக்கிறது என்று கேட்டு பாட்டிலுக்கு பத்து ருபாய் வாங்கிக்கொண்டனர், திரும்பி வரும்போது காலி பாட்டிலைக் காட்டி காசைத் திரும்பப்பெற்றுக்கொள்ளுமாறு கூறினர், பிளாஸ்டிக் குப்பைகளை கையாள இந்த யுக்தி எனக்கு பிடித்திருந்தது. எல்லா இடத்திலும் இதை நடைமுறைப்படுத்தினால் நன்றாக இருக்கும்.அங்கு விற்ற சப்போட்டா பழத்தையும், வறுத்த வேர்கடலையும் வாங்கிக்கொண்டோம்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">செக்போஸ்டிற்கு பிறகு சாலை சுமாராகத்தான் இருந்தது. இருபது நிமிடத்தில் தலகோனா பார்க்கிங் ஏரியாவில் வண்டியை நிறுத்தி அனைத்து சாதனங்களையும் வண்டியிலேயே விட்டு கிளம்பினோம். குரங்குகள் தொல்லையை தவிர வேறு எந்த பிரச்சனையும் இல்லை, ஞாயிறு என்பதாலும், மது வகைகளை உள்ளே எடுத்து செல்ல அனுமதி இல்லாததால் குடும்பத்துடன் நிறைய பேர் வந்திருந்தனர். குப்பைகளை அரிதாகவே காணமுடிந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அருவியிலிருந்து வரும் நீரை ஒரு குட்டை போல் தேக்கி வைத்திருந்தனர். மலை ஏற முடியாதவர்கள் இங்கேயே குளித்து விட்டு செல்லலாம். டிரெக்கிங் போல் இல்லாமல் அனைவரும் சிரமமின்றி ஏற சிமென்ட் கற்களாலும் கைப்பிடிகளாலும் வழி அமைத்திருந்தனர். அரைமணி நேர நடை பயணத்திற்க்கு பின்பு அருவி கொட்டும் ஓசை கேட்டது. நிறைய பேர் அங்கிருந்தனர், ஒரு மினி ஜாக் ஃபால்ஸ் போல இருந்தது. சுமார் 80 மீட்டர் உயரத்திலிருந்து தண்ணீர் அருவியாக வீழ்ந்துக்கொண்டிருந்தது. கீழே கூட்டம் அதிகம் இருந்ததால் இன்னும் சற்று மேலே சென்றோம், இப்போது பாதை சற்று கடினமாக இருந்தது, இங்கு எங்களை தவிர யாரும் இல்லை, இங்கு பாசிப்படிந்து மிகவும் வழுக்கலாக இருந்தது. வனத்துறை சார்பில் தடுப்புக்கம்பிகள் இருந்ததால் தைரியமாக அருவின் கீழ் சென்றோம், முதலில் யாரோ மேலே இருந்து ஐஸ் கட்டிகளை எறிவது போல் இருந்தது, திடீர் என தண்ணீரின் வேகம் அதிகரிக்க என் நண்பனொருவன் அங்கேயே வழுக்கி விழுந்தான், நல்லவேளை பெரிதாக ஒன்றும் அடிபடவில்லை. அரைமணிநேர குளியலுக்கு பிறகு அங்கிருந்து கிளம்பினோம். மதியம் ஒன்றும் சாப்பிடாததால் எல்லோருக்கும் பசியாக இருந்தது. செக்போஸ்டில் காலி பாட்டில்களை காட்டி திரும்ப காசைப்பெற்றுக்கொண்டோம். சப்போட்டா இனிப்பாக இருந்ததால் மேலும் சிலவற்றை வாங்கினோம்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பசி அதிகரிக்கவே கீழ் திருப்பதியில் உள்ள பீமாஸில் உணவருந்திவிட்டு சென்னைக்கு கிளம்பினோம். சென்னையில் இருந்து ஒரு நாள் பயணமாக காரில் குடும்பத்துடன் செல்ல ஏற்ற இடம். வழக்கமாக இதுபோன்ற நீர்வீழ்ச்சிகளில் பார்க்கும் போதை ஆசாமிகள் யாரும் இல்லை, படகு சவாரி, காட்டில் ஜீப் சவாரி, ஒரு நாள் தங்கி வர ஆசைபடுபவர்களுக்கு ஆந்திர பிரதேச சுற்றுலா கழகம் சார்பாக கட்டப்பட்டுள்ள விருந்தினர் மாளிகை என அனைத்து தரப்பினர்க்கும் ஏற்றவாறு அமைந்துள்ளது இந்த தலகோனா நீர்வீழ்ச்சி. அங்கும் ஒரு பழமையான சிவன் கோவில் ஒன்று உள்ளது, காலை வீட்டை விட்டு கிளம்பும் போது “எங்கே போகிறாய்?” என அம்மா கேட்ட போது, "கோவிலுக்கு போகிறேன்" என்று சொன்னது நினைவிற்க்கு வந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
பி.கு.<br />
1. காரிலேயே போனை வைத்து விட்டதால் ஒரு புகைப்படத்தையும் நான் எடுக்கவில்லை.<br />
2. மேலே உள்ள படம் நெட்டில் எடுத்தது.</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-26405054569492329892012-01-07T00:46:00.000-08:002012-01-07T00:46:32.833-08:00மீண்டும் ஒரு ஹவர் சைக்கிளின் கதை<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">முதல் மூன்று பத்திகள் முன்பே எழுதியது, ஏற்கனவே படித்த அந்த பத்து பேர்(கொஞ்சம் அதிகமா சொல்றேனோ.:)) நேராக நாங்காம் பத்திக்கு சென்றுவிடவும். <o:p></o:p></span></b></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="color: #666666;">சைக்கிள் ஒட்ட தெரியாது என்றால் முகப்புத்தகத்தில் அக்கவுன்ட் இல்லை என்பது போல, என் வீடு மௌன்ட் ரொடில்(அண்ணாசாலை) இருந்ததால் அப்பா சைக்கிள் ஓட்ட சொல்லிக்கொடுப்பதில்லை, வருடமொருமுறை அத்தை வீட்டிற்கு கொளத்தூர் செல்லும் பொழுது ஹவர் சைக்கிள் எடுத்து மாமாவின் உதவியுடன் கற்றுக்கொள்ள ஆரம்பித்தேன்.<o:p></o:p></span></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="color: #666666;">அப்பொழுது நான் 5ஆம் வகுப்பு படித்துக்கொண்டிருந்தேன், என் அத்தைக்கு இரண்டு பெண்கள், அரையாண்டு விடுமுறைக்கு அத்தை வீட்டிற்க்கு சென்றபோது, அங்கே மூத்தவள் சைக்கிள் ஓட்டிக்கொண்டிருந்தாள், வெட்கமாய் இருந்தது, அன்றே மாமாவிடம் சொல்லி சைக்கிள் வாடகைக்கு எடுத்து ஓட்ட ஆரம்பித்தேன், ஓட்டுவதென்றால் காலை இருபுறமும் கீழே வைத்து தள்ளிக்கொண்டிருந்தேன்,கொளத்தூர் சாலைகலை பற்றி சொல்லத்தேவையில்லை, கீழே இருந்த பாறையில் பட்டு கட்டைவிரல் நகம் பெயர்த்துக்கொண்டது, காலில் இருந்த இரத்தததை பார்த்து பயந்து விட்டனர், ஒரு வார இராஜவாழ்க்கையென்றாலும் சைக்கிள் ஓட்டுவது எட்டாக்கனியானது.<o:p></o:p></span></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="color: #666666;">அண்ணாசலையிலிருந்த வீட்டை விற்றுவிட்டு, இராஜ்பவன் அருகே குடிபெயர்ந்தோம், பக்கத்தில் திடல் இருந்ததால் வார இறுதியில் சித்தப்பாவை அழைத்துக்கொண்டு ஒருவழியாக சைக்கிள் கற்றுக்கொண்டேன். பிறகு என் பொழுதுபோக்கு சைக்கிள் ஓட்டுவது மட்டுமே, பள்ளியில் இருந்து வந்தவுடனே, ஐந்து ருபாய் எடுத்துக்கொண்டு ஹவர் சைக்கிள் கடைக்கு ஓடுவேன், தாமதமாக சென்றால் ஓட்டை சைக்கிள்தான் கிடைக்கும், கொக்கு சைக்கிள் ஒரு மணி நேரத்திற்க்கு மூன்று ருபாயும், சாதா சைக்கிள் இரண்டரை ருபாய்க்கும் கிடைக்கும். ஐம்பது பைசாவின் அருமை அறிந்த காலம். பின்பு அப்பாவிடம் கெஞ்சி பரிட்சையில் நல்ல மதிப்பெண் வாங்கி என் முதல் சைக்கிள் வாங்கினேன். mtb hercules என் முதல் சைக்கிள், நான் கடைசியாக பயன்படுத்திய சைக்கிள், .BSA-slr சும்மா பறக்கும்.<o:p></o:p></span></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="color: #666666;"><br />
</span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxoD35PXqWNMq1V-oCpiVQqp0PpBCfLtM4w7-gbBeqD_b3w1tmxronlY3fye7Or2vpUgRXmhwGoVBSA3Tup2XWY-tWtaa61NbEaVxWNr2BbinABewpQIXDfQZfy-x6duVDfA0Vwac4XH-I/s1600/BSA22_BIG.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxoD35PXqWNMq1V-oCpiVQqp0PpBCfLtM4w7-gbBeqD_b3w1tmxronlY3fye7Or2vpUgRXmhwGoVBSA3Tup2XWY-tWtaa61NbEaVxWNr2BbinABewpQIXDfQZfy-x6duVDfA0Vwac4XH-I/s1600/BSA22_BIG.jpg" /></a></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="color: #666666;"><br />
</span></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சுமார் ஐந்து வருடங்களுக்கு பின் சைக்கிள் ஓட்டும் ஆசை துளிர் விட்டது. புது சைக்கிள் வாங்கலாம் என்றால், ஒரு நாள் கூத்திற்க்கு ஏண்டா இவ்வளவு செலவு செய்கிறாய் என்றாள் அம்மா. எதையும் கேட்காமல் நேராக சைதாப்பேட்டையில் இருக்கும் பாலாஜி சைக்கிள் கடைக்கு சென்றேன். இரண்டாயிரம் கொடுத்து வாங்கிய சைக்கிள் இப்பொழுது மூவாயிரத்தி ஐநூறு ருபாயாகியிருந்தது. இது எனக்கே சற்று அதிகமாக இருந்ததால் பழைய சைக்கிள் ஏதாவது இருக்கிறதா என்று கேட்ட பொழுது ஐந்தாயிரம் ருபாய்க்கு ஒரு சைக்கிள் இருப்பதாக காட்டினார். பார்க்க இஞ்சின் இல்லா டிவிஎஸ் போல இருந்தது. கடையை விட்டு நடையை கட்டினேன்.<o:p></o:p></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சரி சிறுவயது ஹவர் சைக்கிள் கடை ஞாபகம் வர அங்கே சென்று பார்த்த பொழுது அதற்கான சுவடே இல்லை, கடையை பற்றி விசாரிக்கும் பொழுது “ஊருக்கு புதுசா?” என்ற தோரனையில் அனைவரும் என்னை பார்த்தனர்.<o:p></o:p></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">முகப்புத்தகத்திலு, டிவிட்டரிலும் என் ஆசையை பகிர கல்லூரி நண்பனின் உதவியுடன் ராயபேட்டை நியு காலேஜை அடுத்து ஒரு ஹவர் சைக்கிள் கடையில் ஒரு சைக்கிளை வாடகைக்கு எடுத்தேன். தாத்தா சைக்கிள் என்று அழைக்கப்படும் பெரிய சைக்கிளே கிடைத்தது. நண்பனின் நண்பனுடைய வீட்டிற்கு கீழ் கடை இருந்ததால் முன்பணம் எதுவும் கொடுக்கவில்லை, ஒரு நாளுக்கு ருபாய் 25 என பேசப்பட்டது. குறைந்தது இரண்டுவாரமாவது வைத்திருப்பேன் என்ற உறுதிமொழியுடன் முதல் பயணமாக ராயபேட்டையிலிருந்து கிண்டிவரை சைக்கிளை மிதித்தேன். சைக்கிள் ஓட்டும் ஞாபகம் இல்லாமல் ஜெமினி மேம்பாலத்தில் ஏற சற்று சிரமத்துடன் நீண்ட நேரம் காத்திருந்து நுங்கம்பாக்கம் செல்லும் வண்டிகளிலிருந்து பிரிந்து பாலத்தை கடந்தேன்.<o:p></o:p></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9VZy9Z95FFW8lfmFWiPuADr6Fuy18ct-sHeUaFRNmSZc9pKAGm1hOKMPpIilnWOrusjPRHmFWnBYgpHK5W6DQhZqOvoqYkV8A8NAXc_wxr53yWog7foGzNhPaUxWnN2jihOVrAEwhIiAU/s1600/0511822273.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9VZy9Z95FFW8lfmFWiPuADr6Fuy18ct-sHeUaFRNmSZc9pKAGm1hOKMPpIilnWOrusjPRHmFWnBYgpHK5W6DQhZqOvoqYkV8A8NAXc_wxr53yWog7foGzNhPaUxWnN2jihOVrAEwhIiAU/s320/0511822273.jpg" width="320" /></a></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><o:p><br />
</o:p></span></div><div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பல நாட்களுக்கு பிறகு சென்னையில் சட்டை முழுவது வியர்வையால் நனைந்தது. சைக்கிள் ஓட்டும் பொழுதுதான் சென்னையில் இன்னும் பலரது வாழ்வில் சைக்கிளே இன்னும் ஓடிக்கொண்டிருந்தது. சைக்கிள் ஓட்டும் எவரிடமும் தொப்பை இல்லை, அனைவரும் உடைகளை பார்க்க கீழ் வர்க்கத்தை சேர்ந்தவர்கள் போல் இருந்தாலும் அவர்கள் உடல் வலமாக இருந்தது. தன் மனைவியை பின்னாலும், குழந்தையை முன்னாலும் உட்காரவைத்து வியர்வை விருவிருக்க சென்றவரை பார்க்கும்பொழுது சற்று பொறாமையாகவே இருந்தது. ஹோண்டா சிட்டியில் ஒப்பனையுடன் இருக்கும் தன் மனைவியை அழைத்துசெல்லும் டை அடித்தவர்களை பார்க்கும் பொழுது ஏற்படாத உணர்வு.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சைக்கிளும் அம்மிக்கல்லும் மறைய மறைய இயற்கையாகவே ஆண்களிடத்திலும் பெண்களிடத்திலும் சோம்பேறித்தனமும் தேவையில்லாத கொழுப்பும் சேரத் துவங்கிவிடும். பிறகு மாதம் ஆயிரக்கணக்கில் ஸ்டாண்ட் போட்ட சைக்கிளை ஓட்ட செலவு செய்கிறோம். <o:p></o:p></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicPKxQ-OjiKDh3ZztxRI4CcuH_33cPlC1L07dVJU8P-CeZGHjUS10iqs2-TsjmYFqcSLFKjX8ZsVEAn9_0hWJHl34rIrY-oNKmrX3aGQIYDJ6uFS6OCokDBZhETrASVByR4DgJ54b7akNg/s1600/cyc.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicPKxQ-OjiKDh3ZztxRI4CcuH_33cPlC1L07dVJU8P-CeZGHjUS10iqs2-TsjmYFqcSLFKjX8ZsVEAn9_0hWJHl34rIrY-oNKmrX3aGQIYDJ6uFS6OCokDBZhETrASVByR4DgJ54b7akNg/s200/cyc.jpg" width="200" /></a></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சைக்கிள் வாடகைக்கு எடுத்து முதல் மூன்று நாள் ஓட்டியதோடு சரி, அப்படியே இரண்டு வாரம் வீட்டில் சும்மாவே இருந்தது. சரி எப்படியும் 500 ருபாய் செலவுசெய்யப்போகிறோம் கடைசி நாளாவது ஓட்டலாம் என்ற எண்ணத்துடன் மிதிக்கத்துவங்கினேன். ஐ-பாட் உதவியுடன் முதல் நாள் 16கி.மி சென்னையை பாதி சுற்றினேன். சைக்கிள் ஓட்டும் போதையில் அடுத்த நாள் சுமார் 22 கி.மி தாண்டி ஓட்டிக்கொண்டிருந்த பொழுது சென்னை எல்.ஐ.சி அருகே பஞ்சர் ஆனது. இரவு 8.30 என்பதாலும் அண்ணாசாலை என்பதாலும் ஒரு கடையும் திறக்கவில்லை, அப்பறம் வழியில் இருந்த கடைக்காரரிடம் கேட்ட பொழுது இங்கு எதுவும் இல்லை என பதிலளித்தார். பிறகு தேமே என தள்ளிக்கொண்டு சத்யம் தியேட்டர் அருகே இருந்த ஆவின் பால் பூத்தில் ஒரு குளிர்ந்த பிஸ்தா பாலை அருந்தினேன். பின்னால் ஒருவர் என்னைப்போல் சைக்கிளைத் தள்ளிக்கொண்டு வந்திருந்தார். அவரிடம் விசாரித்ததில் செய்கையில் அவரை தொடரச்சொன்னார். ஆயிரம் விளக்கு மசூதிக்கு முன் இருந்த சந்தில் திரும்பி அங்கே கடையில் யாரும் இல்லாததால் வாசலில் சைக்கிளை விட்டு பஸ்ஸில் வீட்டிற்கு கிளம்பினேன். அடுத்த நாள் பஞ்சர் போட்டு விட்டு ராயபேட்டையில் சைக்கிளை விட்டு 28 நாள் வாடகையாக ருபாய் 600ஐ(தள்ளுபடிக்கு பின்) கடைக்காரரிடம் கொடுத்து விட்டு திருப்தியுடன் கிளம்பினேன். <span style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_w_N6e5N-NYvcuDIBEuWeDIvomvGQS7GXIYnaGH907DDvl5DttKW9OZBSjNBQC78VngLW3MucRIvIzE4YZ2Y-Zofce4MyRnU_goCR5inSn31X4CDVypj8Jj0kED5U8rfTSXcVQvVSBQIX/s1600/asdfas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="169" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_w_N6e5N-NYvcuDIBEuWeDIvomvGQS7GXIYnaGH907DDvl5DttKW9OZBSjNBQC78VngLW3MucRIvIzE4YZ2Y-Zofce4MyRnU_goCR5inSn31X4CDVypj8Jj0kED5U8rfTSXcVQvVSBQIX/s320/asdfas.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">முதல் நாள்</td></tr>
</tbody></table><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5qRQS-spxYvGq12rj7lpJqWw2aUuo-ERM0N5Mv8DABliTNSpFXHnQJmHwJcLUGV2KXU2KbtsNbmjZDFYCBAp7ai_eQ9mayzqpzxjOGjNnwUc77ZZH2iX1iPxrw0mebUv0hax9DV7VdcIj/s1600/382980_2721229706429_1127662072_33006123_38231346_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5qRQS-spxYvGq12rj7lpJqWw2aUuo-ERM0N5Mv8DABliTNSpFXHnQJmHwJcLUGV2KXU2KbtsNbmjZDFYCBAp7ai_eQ9mayzqpzxjOGjNnwUc77ZZH2iX1iPxrw0mebUv0hax9DV7VdcIj/s320/382980_2721229706429_1127662072_33006123_38231346_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">இரண்டாம் நாள்</td></tr>
</tbody></table><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பி.கு. </span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">1.சைக்கிள் வாடகை ஐந்து வருடத்தில் ஒரு ருபாய் கூட ஏறவில்லை</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">2.சைக்கிள் காற்று பிடிக்க ஒரு டயருக்கு ரூ2. கொடுத்தேன். அதற்கு மட்டும் விலை ஏறியிருந்தது.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-64124428830549440162012-01-06T21:07:00.000-08:002012-01-06T21:07:55.546-08:00வெள்ளியங்கிரி<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"></div><div class="MsoNormal"><b><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">வெள்ளியங்கிரி மலை தமிழ்நாடு கோயம்புத்தூருக்குகிட்டத்தட்ட 40 கிமீ தொலைவில் உள்ள மலைத் தொடர். தென்கயிலை என பக்தர்களால் அழைக்கப்படும் வெள்ளியங்கிரி மலையானது கொட்டும் பனியும், கை தொட்டு விளையாடும் உயரத்தில் கோயம்புத்தூர் மாவட்டத்தில் உள்ள வெள்ளியங்கிரி மலை ஒரு புனிதத் தலமாகவும், சுற்றுலாத்தலமாகவும் இருந்து வருகிறது. இது மேகங்களும் சூழ, வெள்ளி வார்ப்படத்தால் மூடியது போல தோற்றமளிப்பதால் "வெள்ளியங்கிரி" என்ற பெயர் பெற்றது. இம் மலையடிவாரம் பூண்டி என அழைக்கப்படுகிறது. சுமார் 3500 அடி உயரமுடைய (கடல் மட்டத்திலிருந்து5000 அடி,1524 m) இம்மலை ஏழு சிகரங்களைக் கொண்டுள்ளது. ஐந்தரை கிலோ மீட்டர் தூரம் செல்லும் இப்பாதையில் வெள்ளை விநாயகர் கோயில், பாம்பாட்டி சுனை, கைதட்டி சுனை, சீதைவனம், அர்ச்சுனன் வில், பீமன் களி உருண்டை, ஆண்டி சுனை போன்ற இடங்களை கண்டு மகிழ்ந்து செல்லலாம்.இரவில், மலையில் காட்டு யானைகள் மற்றும் விலங்குகளின் நடமாட்டம் தொடங்கிவிடும் என்பதால் இங்கிருந்து மாலையிலேயே திரும்பி விடுதல் பாதுகாப்பானது.</span></b><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">.<span style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span></div><br />
<div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">நன்றி விக்கி தமிழ்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikFRMXAua7ORpP0vBkliAzNfjxP1_r56bjvPUxZIw2REDuhvn_ljACZ_ZwjPnNAryh_Sde31KT-ywIM_v4r8JICb00P-MdyVOz75x1IY-w5LaTmk-y-5YIArMkwsw4ie3iamo6WX5oIs4G/s1600/PB120129.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="background-color: white; color: black;"><img border="0" height="94" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikFRMXAua7ORpP0vBkliAzNfjxP1_r56bjvPUxZIw2REDuhvn_ljACZ_ZwjPnNAryh_Sde31KT-ywIM_v4r8JICb00P-MdyVOz75x1IY-w5LaTmk-y-5YIArMkwsw4ie3iamo6WX5oIs4G/s320/PB120129.JPG" width="320" /></span></a></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">இது என் இரண்டாவது வெள்ளியங்கிரி பயணம், இரயில்வேதுறையில் இருக்கும் ஒருவரின் உதவியுடன் சேரன் எக்ஸ்பிரஸில் கடைசி நேரத்திலும் டிக்கெட் கிடைத்தது, காலை ஐந்து மணிக்கு கோவை வடக்கு இரயில் நிலையத்தில் இறங்கி காந்திபுரம் பஸ் ஸ்டாப்பிற்க்கு நடந்து சென்றேன். பூண்டி செல்ல நேரடி பேருந்து கிடைக்காததால் ஈஷா தியான மண்டபத்திற்கு செல்லும் பேருந்தில் ஏறி பூண்டி செல்ல 2கி.மி முன்பு இறங்கினேன். மேகங்கள் சூழ்ந்திருந்ததால் காலை 6.30க்கு ஊட்டி போல் இருந்தது. சில நிமிட சாலையோற நடைபயணத்திற்கு பின் பூண்டி ஆண்டவர் சன்னதிக்கு வந்தேன். அங்கே இருந்த கடையில் தேனீர் அருந்திய பின்பு விசாரித்ததில் இந்த மாதத்தில் யாரும் மலை ஏற மாட்டார்கள், தனியாக செல்ல வேண்டாம் என கூறினார் கடைகாரர், இது என் இரண்டாவது பயணம் என்று சொல்லும் போது அவருக்கு ஆச்சரியமாக இருந்தது. கீழே இருந்த சன்னிதானத்தில் யாரும் இல்லாததால் ஒரு முறை சுற்றிவிட்டு மேலே ஏற கிளம்பினேன். நீண்ட இடைவேளைக்கு பிறகு மலையேறுவதால் சற்று சிரமமாக இருந்தது, பிள்ளையார் சன்னதி வரை தொடர்ச்சியாக ஏறிய பிறகு, அங்கிருந்த ஒருவர் என்னை அழைத்தார், அருகே சென்ற போது அவர் பெயர் புலவர்சாமி/சித்தர் என அறிமுகம் செய்துகொண்டார். சமையல் செய்திருப்பதாகவும் சற்று இளைப்பாற்றிவிட்டு செல்லுமாறு கேட்டுக்கொண்டார். வாழ்க்கையில் முதல் முறையாக அலுமினியத்தட்டில் சாப்பிட்டேன், பசித்து புசி என்ற பழமொழியின் அர்த்தத்தை அறிந்து கொண்டேன். பையில் இருந்த சில பொருட்களை அங்கேயே விட்டுவிட்டு பயணத்தை தொடர்ந்தேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMj_PalLoyTyoSmZiAPQYSm_SZqcTnW34IR8Q_5nzdnD_UcfkFlwbROA44z1aChyctQWt1a2HO-uT_sNwfevr5C2JPMxAhmoIwM6ZMcXY4jVjtv9FGeYDmlHPHdFbIw1kvGxvnlKzp1nav/s1600/collrg.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="background-color: white; color: black;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMj_PalLoyTyoSmZiAPQYSm_SZqcTnW34IR8Q_5nzdnD_UcfkFlwbROA44z1aChyctQWt1a2HO-uT_sNwfevr5C2JPMxAhmoIwM6ZMcXY4jVjtv9FGeYDmlHPHdFbIw1kvGxvnlKzp1nav/s320/collrg.JPG" width="320" /></span></a></div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"><o:p><br />
</o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">சென்றமுறை உச்சிவெயிலில் இருந்த மலை, இம்முறை அதற்க்கு நேர்மாறாக இருந்தது. கருமேகங்கள் சூழ இருட்டாக இருந்தது. என்னை சுற்றி யாரும் இல்லாததை இரசித்தேன், இயற்க்கையின் தாலாட்டும் குருவிகளின் சத்தம்/இசை மட்டுமே ஒலித்தன. சில மணி நேரங்களில் ஆண்டிசுனையைக்கு முன் கடைசி மலையில் மேல் பகுதி முழுவதும் மறைந்திருந்தன. சுனையில் சற்று இளைப்பாற்றிவிட்டு கையில் வைத்திருந்த பாட்டிலில் சற்று நீர் அருந்தினேன். கடைசி மலை மழையால் நன்றாக வழுக்கியது. வழுக்கு மரம் ஏறுவது போல் இருந்தது. இறுதியாக மேலே வந்தவுடன் சுயம்பு லிங்கத்தை பார்த்துவிட்டு, யாரேனும் இருக்கிறார்களா என்று பார்த்தேன். பூண்டியிலிருந்து கடைசி பேருந்து 6மணிக்கு என்பதால் சிறிது நேரத்தில் மலை இறங்க ஆரம்பித்தேன். ஒரு முப்பது அடி இறங்கிய பின்பு ஒரு குரல் என்னை அழைத்தது, மேலே பார்த்த பொழுது சித்தர் போல தோற்றமலித்த ஒருவர் தேனீர் அருந்தலாம் என்று கூறினார், இரவு இரயிலில் பிடிக்க இருப்பதால் இன்னொரு முறை என்று சொல்லிவிட்டு இறங்கினேன். அடைமழையில் நனைந்துக்கொண்டே இறங்கினேன். அவ்வப்பொழுதி காலில் ஏறிய அட்டைப்பூச்சிகளை அகற்றிக்கொண்டே மிக வேகமாக பிள்ளையார் கோவில் சென்றேன். அங்கிருந்த புலவர் சித்தரிடம் விடைப்பெற்றுக்கொண்டு பைகளை நிறப்பிக்கொண்டு இறங்கினேன். நவம்பர் மாதம் என்பதால் கீழே எந்த கடையும் திறக்கவில்லை, சென்ற முறை வந்த பொழுது குடிக்க மாம்பிழச்சாறு கிடைத்தது. டீ கடை மட்டும் இப்போது திறந்திருந்தது. இரண்டு டீ குடித்துவிட்டு நன்றாக நனைந்திருந்ததால் வேறு உடை மாற்றிக்கொண்டு பேருந்துக்காக காத்திருந்தேன். அங்கே இருந்த வனக்காவலர்களிடம் பேச்சு கொடுத்ததில் இவ்விடம் காட்டுயானைகள் நடமாடும் பகுதி என்பதை அறிந்து கொண்டேன். குரங்குகள் கூட்டம் செய்யும் செஷ்டைகளை வேடிக்கை பார்த்துகொண்டிருக்கும் போதே பேருந்தும் வந்தது, கோவைக்கு ஒரு டிக்கேட் எடுத்துக்கொண்டு இரவு கோவை இரயில் நிலையத்தில் சேரன் எக்ஸ்பிரஸ் ஏறி காலை சென்னை வந்து சேர்ந்தேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmHalfDj3Dg6D85OngCyoM8g_7FXMQr30i8mHbt2ViVsPIK90jFpoiIfAOx7cSHW652dybYTxg15qtn_ds9QuByZCFyJvAf1xadU8bMdZ_NkEzByIrRcakQrIJNzfHSosboVxjF1j1Q6Sw/s1600/asdf.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="background-color: white; color: black;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmHalfDj3Dg6D85OngCyoM8g_7FXMQr30i8mHbt2ViVsPIK90jFpoiIfAOx7cSHW652dybYTxg15qtn_ds9QuByZCFyJvAf1xadU8bMdZ_NkEzByIrRcakQrIJNzfHSosboVxjF1j1Q6Sw/s400/asdf.JPG" width="400" /></span></a></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">பி.கு.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">இப்பயணம் நவம்பர் 2010 ல் சென்றது. டைரி குறிப்புகளை பார்த்து இப்போழுது எழுதுகிறேன்.</span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="background-color: white;">மலை ஏறி இறங்கும்வரை நான் மொத்தம் பார்த்த மக்களின் எண்ணிக்கை ஐந்து.</span></span></div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-50435926630085090292012-01-04T09:43:00.000-08:002012-01-06T02:50:56.195-08:00இமாலய டிரெக்கிங் 2011 - 12<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5KPW8bXrhaZYm6F15vWTs2DmcGzHOwR4ujoJF8ogD1SGmJhgYYzhEV1IWzC_RoWYjF325J186p3w50hxCuWnuZhZ9rh-HmoAjGgxpEDVHHD4GJ7aF5ChGsoazy4KXAappolOpUgiDvF6Z/s1600/409561_10151098873685154_610730153_22657472_1257971408_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5KPW8bXrhaZYm6F15vWTs2DmcGzHOwR4ujoJF8ogD1SGmJhgYYzhEV1IWzC_RoWYjF325J186p3w50hxCuWnuZhZ9rh-HmoAjGgxpEDVHHD4GJ7aF5ChGsoazy4KXAappolOpUgiDvF6Z/s320/409561_10151098873685154_610730153_22657472_1257971408_n.jpg" width="320" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">“பாதை இல்லாத காடுகளில் ஒரு சந்தோஷம் உள்ளது, யாரும் இல்லா கரையில் பேரானந்தம் கிடைக்கிறது. நம்மை தவிற மனிதர்கள் யாரும் இல்லாத சமுகம் ஒன்று இருக்கிறது, கடலுக்கு அடியில், மலை உச்சியில், இயற்கை எனும் சாம்ராஜ்ஜியத்தில் மரங்கள், விலங்குகள் ஆட்சி புரியும் அந்த இடம். நான் மக்களை வெறுக்கவில்லை, ஆனால் இயற்கையை பெரிதும் நேசிக்கிறேன்.” - பைரன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">நீண்ட நாட்களாக இமயமலையின் இயற்கை காட்சியை இரசிக்க வேண்டும் என்பது நீண்ட நாள் கணவு, இதற்க்கு முன் இரண்டு முறை சென்றிருந்தாலும், அது ஒரு குடும்ப சுற்றுலா போல் அமைந்தமையால் அவ்வளவாக பிடிக்கவில்லை. அவசர அவசரமாக எல்லா கோவில்கள், பூங்காக்களை சுற்றி வருவதில் சிறிதும் உடன்பாடு இல்லாதமையால் தனியாக செல்ல முடிவெடுத்தேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk7223CeMEnDaRJ3S1xxDLGrZ8xDHaxx7xM08Qly3l2n5DEuOIiUXYfUl7fPSjzbe8TpcdSBWjlMaX6dDDXGFQfhFkHmrAhHqDtxRk4fLIGAeOpasx5Kk_vTcjDCHtjwQbCP142XQqSnjc/s1600/YHAI-Logo.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk7223CeMEnDaRJ3S1xxDLGrZ8xDHaxx7xM08Qly3l2n5DEuOIiUXYfUl7fPSjzbe8TpcdSBWjlMaX6dDDXGFQfhFkHmrAhHqDtxRk4fLIGAeOpasx5Kk_vTcjDCHtjwQbCP142XQqSnjc/s1600/YHAI-Logo.gif" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">Yha என்ற ஒரு அமைப்பு, ஹிமாச்சல பிரதேசத்தில் உள்ள டல்ஹௌசி என்னும் இடத்திலிருந்து ஆறு நாட்கள் காட்டுவழிப்பாதையில் ட்ரெக்கிங் செய்வதற்க்கான திட்டத்தை அறிவித்திருந்தது. கடைசி நேரத்தில் தகவல் தொடற்புத்துறை வளர்ச்சியின் பயனால் பதிவு செய்து அந்த அமைப்பின் தற்காலிக அடையாள அட்டையும், ட்ரெக்கிங் செல்வதற்கான அனுமதி அட்டையையும் மின்னஞ்சலில் பெற்றேன். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><o:p><br />
</o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">இன்னும் மூன்று தினங்களில் ஜம்மு அருகே உள்ள பானிகேட் என்ற இடத்தில் ட்ரெக்கிங் ஆரம்பமாகும் என மின்னஞ்சல் வந்தது. வேறு வழி இல்லையென்றால் மட்டுமே விமான பயணம் மேற்கொள்ளும் பழக்கம் என்னிடம் உண்டு. அதனால் அடுத்த நாள் சென்னையில் இருந்து டில்லி செல்லும் துரந்தோ இரயிலில் irctcயில் டிக்கெட் எடுத்தேன். டில்லியில் இருந்து ஜம்மு செல்ல அனைத்து டிக்கெட்டும் வைட்டிங் லிஸ்டில் இருந்ததால் நண்பனிடம் சொல்லி அடுத்த நாள் தட்கலில் எடுக்க சொன்னேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">திங்கள் காலை துரந்தோ எக்ஸ்பிரஸில் பயணம் இனிதே துவங்கியது. இரயில் பயணத்தை பற்றி எழுத ஆரம்பித்தால் அதற்கே தனி பதிவு போட வேண்டியிருக்கும்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfdLgIYmmAirlVU8fuPVCDziYN4sNI4GvqA2oJ3ozQUgsHZzFBN0ZwbCDejX5zdM5WOnrcgmUh-HZzcuNh5JU8vH114XcCZpKjSPm2OmHpg9ABz2Mi4X9Gau5j-4jdjr6QXl733CXHEV9-/s1600/19122011016.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfdLgIYmmAirlVU8fuPVCDziYN4sNI4GvqA2oJ3ozQUgsHZzFBN0ZwbCDejX5zdM5WOnrcgmUh-HZzcuNh5JU8vH114XcCZpKjSPm2OmHpg9ABz2Mi4X9Gau5j-4jdjr6QXl733CXHEV9-/s320/19122011016.jpg" width="320" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">இரயில் பயணம்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 1,2 துரந்தோ எக்ஸ்பிரஸ் சென்னை – டில்லி</b></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 2,3 உத்தர் எஸ் கிராந்தி எக்ஸ்பிரஸ் டில்லி – பதங்கோட் , பஞ்சாப்.</b><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">பஸ் பயணம்.</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 3. பத்ங்கோட் – பானிகேட், ஹிமாச்சல பிரதேசம்.</b><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">தமிழனென்பதால் பத்து ருபாய் ஷேர் ஆட்டோ பயணத்திற்கு என்பது ருபாய் அழுதேன். அவன் முதலில் கேட்டது 200 ருபாய். எனக்கு தெரிந்த எக் காவ் மே எக் கிஸான் ரஹதாத்தா! ஹிந்தியில் பேரம் பேசி 80 ருபாய்க்கு வர சம்மதித்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYdSLUMVVJvpXF1iH0hwHZ-jpQWZrS8oW813WA3dskrY01O9priNhQbdWhnDTanrs1tu1Jg0n9dHUR2a46KmyCl4fRSZXINbJetd_5oakn29zm9PVIDXlNtyoFTO2nzLu2GYbwMlB8qnwa/s1600/download.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYdSLUMVVJvpXF1iH0hwHZ-jpQWZrS8oW813WA3dskrY01O9priNhQbdWhnDTanrs1tu1Jg0n9dHUR2a46KmyCl4fRSZXINbJetd_5oakn29zm9PVIDXlNtyoFTO2nzLu2GYbwMlB8qnwa/s1600/download.jpg" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">துங்கும் பை </span></td></tr>
</tbody></table><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><o:p><br />
</o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">பானிகேட்டில் முதல் முகாமை வந்தடைந்தேன், இரண்டுநாள் தொடர் பயணத்தால் மிகவும் கலைப்பாக இருந்தது. என்னுடைய அடையாள அட்டையும் மருத்துவ சான்றிதழையும் சரி பார்த்துவிட்டு எனக்காக ஒதுக்கப்பட்ட அறையில் சென்று ஓய்வெடுத்தேன். சிறிது நேரத்திற்கு பிறகு கண்விழித்த பொழுதுதான் தெரிந்தது அந்த 10*10 அறையில் பதினோறு பேர் உறங்க வேண்டும் என்பது. ஸ்லீப்பிங் பேக் ஒவ்வொருவருக்கும் தனியாக கொடுத்திருந்தமையால், இரவில் அனைவரும் எகிப்து மம்மி போல் அந்த பையில் எதிர் எதிரே படுத்துக்கொண்டோம். காலை ஆறு மணிக்கு டீ கொடுத்தனர். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 4. பானிகேட்-டல்ஹௌஸி நடைபயணம்.</b><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOkgwIAo-ucuwxVH3QWs5XJCf4IDLdP8xz0olpPrSzUpNbNrnmBiybwv68UMfAERW_BzsTrp0zbP95dkONBjBVk6O2vALbu878U_t37A2x5619PiGvJopEcoHWkF7z6w-ra4rzltemf-OC/s1600/379498_10151098535550154_610730153_22655846_540766964_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOkgwIAo-ucuwxVH3QWs5XJCf4IDLdP8xz0olpPrSzUpNbNrnmBiybwv68UMfAERW_BzsTrp0zbP95dkONBjBVk6O2vALbu878U_t37A2x5619PiGvJopEcoHWkF7z6w-ra4rzltemf-OC/s200/379498_10151098535550154_610730153_22655846_540766964_n.jpg" width="200" /></a></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvq8prX6Ox5n3SmGm_8ZIhghHKtVILwwb1VCQF-NvGU-BX1hsAQh4UMs1JjD9OaicX2Ro6I0AxYvXSUL16x_rjQoWUq_I0JYSWOjcDvBgRZprslKuZQWoCZtAfsA6Bx_3ouSFmveBfp3Bn/s1600/376068_325463587476771_100000393985285_1036514_189549436_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvq8prX6Ox5n3SmGm_8ZIhghHKtVILwwb1VCQF-NvGU-BX1hsAQh4UMs1JjD9OaicX2Ro6I0AxYvXSUL16x_rjQoWUq_I0JYSWOjcDvBgRZprslKuZQWoCZtAfsA6Bx_3ouSFmveBfp3Bn/s200/376068_325463587476771_100000393985285_1036514_189549436_n.jpg" width="200" /></a></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8dPvm-HzvoQGbQuHw1gFLVx3mxugi2UvJkZLgdgK8SEE4WJXjSa7OO3744qDcFjv1Gb-i4MNA_BFaqkZouZ3X5G75wU7yimfBy8HeBBi8X_af5aZsEfcFdq4EIusN-CfxKC1IfYss8FdK/s1600/406550_10151098507405154_610730153_22655739_1041452628_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8dPvm-HzvoQGbQuHw1gFLVx3mxugi2UvJkZLgdgK8SEE4WJXjSa7OO3744qDcFjv1Gb-i4MNA_BFaqkZouZ3X5G75wU7yimfBy8HeBBi8X_af5aZsEfcFdq4EIusN-CfxKC1IfYss8FdK/s200/406550_10151098507405154_610730153_22655739_1041452628_n.jpg" width="200" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">புதிதாய் காடுகளில் நடப்பவர்களின் நலனுக்காக முதல் நாள் ஐந்து கி.மி. தூரம் மட்டுமே பயணம் செய்யப்போவதாக அறிவித்தனர். பானிகேட்டிலிருந்து டல்ஹௌஸி வரை பாதி தூரம் காடுகளிலும், மீதி தூரம் வாகனங்கள் செல்லும் பாதையிலும் இருந்தது. ஏற்கனவே எனக்கு நிறைய அனுபவம் இருந்ததால் இரண்டு மணி நேரத்தில் முதல் ஆளாக டல்ஹௌஸி வந்து சேர்ந்தேன். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">இந்த டிரெக்கிங்கில் அதிநவீன வசதிகள் படைத்த விடுதி இதுதான், அதாவது கட்டில், போர்வை, தலையனை, சுடான நீர் ஆகியவை அடங்கும். கூட வந்த டாக்டர்களுடன் கிரிக்கெட் விளையாடினேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnQi5GXZnAdB2P1li9xgM_QCZ-p8YBciRYJhNtXeOvpYbQgnVo_mCaA57KBuZVAvuQL_Q5LnK8rBwewU1gVzizpiKaglOpzjl7TuGjNv0yKl-X701C5eIXXfnPAQJUMUajnUB6NjdC3ePd/s1600/394386_10151098547875154_610730153_22655891_209443658_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnQi5GXZnAdB2P1li9xgM_QCZ-p8YBciRYJhNtXeOvpYbQgnVo_mCaA57KBuZVAvuQL_Q5LnK8rBwewU1gVzizpiKaglOpzjl7TuGjNv0yKl-X701C5eIXXfnPAQJUMUajnUB6NjdC3ePd/s320/394386_10151098547875154_610730153_22655891_209443658_n.jpg" width="320" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">அருகே இருந்த மைதானத்தில் குழுப்புகைப்படம் எடுத்துக்கொண்டோம். பெண்கள் பல பேர் வந்திருந்தது ஆச்சிரியமாக இருந்தது. இரவு கேம்ப்இல் அனைவரும் ஹிந்தி பாடல்களை பாடிக்கொண்டிருந்தனர். என் முறை வர கொலவெறி பாடலை நான் பாட அனைவரும் கூட சேர்ந்து பாடினர். ஐம்பது பேரில் இருவர் மட்டுமே தமிழர்களாக இருந்தும் அனைவருக்கும் அந்த பாடல் தெரிந்திருந்தது. துங்கும் முன் அனைவருக்கும் பருக பூஸ்ட் கொடுத்தனர்.நீண்ட நாட்களுக்கு பிறகு இரவு 9 மணிக்கு தூங்கினேன் <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">நாள் 5. டல்ஹௌஸி-காலாடாப் டிரெக்.</span></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5KPW8bXrhaZYm6F15vWTs2DmcGzHOwR4ujoJF8ogD1SGmJhgYYzhEV1IWzC_RoWYjF325J186p3w50hxCuWnuZhZ9rh-HmoAjGgxpEDVHHD4GJ7aF5ChGsoazy4KXAappolOpUgiDvF6Z/s1600/409561_10151098873685154_610730153_22657472_1257971408_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><br />
</a></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjWcdjMfjdVRaRcOxtOiymLne9VghAKo-sLtwn-Gh170r8srrrJOHMXKR5tRle7iHxLg08rlsLaHaumKWMTiMKVLkU7ig_J8HCMINulKkyhvajKgyMlDmMCHSLYvsKwG5ybswV2smqD9Gy/s1600/375226_10151098713010154_610730153_22656561_1742052477_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjWcdjMfjdVRaRcOxtOiymLne9VghAKo-sLtwn-Gh170r8srrrJOHMXKR5tRle7iHxLg08rlsLaHaumKWMTiMKVLkU7ig_J8HCMINulKkyhvajKgyMlDmMCHSLYvsKwG5ybswV2smqD9Gy/s200/375226_10151098713010154_610730153_22656561_1742052477_n.jpg" width="200" /></a></span></div><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmnCrZO3QTxN9i1_XWPvNuAemHCOQD53kMSzqCJuCtSp6254_0YXMBakJN83KtSx6EX0WWqA4M7aRTMztMwHOt2fCE8yQJf98eqY1X1CKhL43oDDRBzipJOFhjIT0maRHbHSJ2RrQz5kPk/s1600/392091_10151098714125154_610730153_22656566_137839922_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"> </a></span></div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"></span></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjvZ6e1vpQ4xM3zp7vOFk9dQuzYrnn-LjClBKq3SQTdTFHBExo3QxE0G4hR0Q6_MEtCRR13p559nKIpW6YmGR8gdDzp1zIq_-NXs4flQZE2YuaEw7_w0xEKUt0BV3h_4C0FbuqThDLswle/s1600/391816_10151098562190154_610730153_22655975_1977606116_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjvZ6e1vpQ4xM3zp7vOFk9dQuzYrnn-LjClBKq3SQTdTFHBExo3QxE0G4hR0Q6_MEtCRR13p559nKIpW6YmGR8gdDzp1zIq_-NXs4flQZE2YuaEw7_w0xEKUt0BV3h_4C0FbuqThDLswle/s200/391816_10151098562190154_610730153_22655975_1977606116_n.jpg" width="195" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">முதல் நாள் சுலபமாக கடந்தவர்களுக்கு சற்று கஷ்டமாக இருக்க . உண்மையாக டிரெக்கிங் அனுபவம் இங்குதான் துவங்கியது. காடுகளுக்கு நடுவே குளிரில் ஆரம்பித்த பயணம், வழி நெடுக பைன் மரங்கலாலும், பறவைகளாளும் நிறைந்திருந்தன. முதலில் செல்வதன் பயனால் அறிய காட்டு கோழியையும், ஹிமாச்சல பிரதேசத்தின் பிரத்யேக பறவையையும், கரடியையும் இயற்கையில் பார்க்கும் அனுபவம் கிடைத்தது. காலையிலேயே மதிய உணவாக இரண்டு ரொட்டியும் உருளைக்கிழங்கும் yhai அமைப்பினர் கொடுத்திருந்தார்கள் வழக்கம்போல் முன்பே வந்ததால் எனக்கு மட்டும் இரண்டுமணி நேர ஓய்வு கிடைத்தது. காலாடாப் அந்த பகுதியிலேயே உயரமான சிகரமாகும் ஊட்டிக்கு தொட்டபேட்டா போல். </span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXpZOMsTqbM5KOeGhqZkChmQOhO5nSIAPxn2y8NP9sqCsRtmyVz8cJPdON4Y0deGwpb3ljbloPbhNT7u68ezver3IN1It2nACIGQq-8ro6bqOqEdt-31VjLplmX8ihc2BqaY6eA-nL40dh/s1600/383591_10151098782060154_610730153_22656963_1666784027_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXpZOMsTqbM5KOeGhqZkChmQOhO5nSIAPxn2y8NP9sqCsRtmyVz8cJPdON4Y0deGwpb3ljbloPbhNT7u68ezver3IN1It2nACIGQq-8ro6bqOqEdt-31VjLplmX8ihc2BqaY6eA-nL40dh/s200/383591_10151098782060154_610730153_22656963_1666784027_n.jpg" width="200" /></a></span></div><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"> உயரத்திற்கு தகுந்தார்போல் குளிரும் இருந்தது. சுற்றி உள்ள பனிமலைகளே அதற்கு சாட்சியாக இருந்தது. ஏழு மணிக்கு மேல் கடும் குளிர் நிலவும் என்பதால் ஆறு மணிக்கெல்லாம் இரவு சாப்பாடை முடித்துக்கொண்டு அவரவர் டெண்டுகளுக்கு சென்று உறங்கும் பையில் அடைக்கலமானோம். அடுத்த நாள் காலை கடண்களை முடித்த பொழுது frozen ass என்பதன் அர்த்தத்தை அறிந்துகொண்டேன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 6. காலாடாப்-கஜ்ஜையார் டிரெக்</b><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMp5bQ4t5AyChW6Bn9YhjAGAX7eubsO-q61TA6vP74K68bBjDy9O9uZz58c1leE28W-sXtX3xnv58DC9b4M_iscB2lRsY7zVN7zW4egxEjXAKSsJ_EWMurWSBc48rz1siu_9fshZz5Rg8M/s1600/392091_10151098714125154_610730153_22656566_137839922_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMp5bQ4t5AyChW6Bn9YhjAGAX7eubsO-q61TA6vP74K68bBjDy9O9uZz58c1leE28W-sXtX3xnv58DC9b4M_iscB2lRsY7zVN7zW4egxEjXAKSsJ_EWMurWSBc48rz1siu_9fshZz5Rg8M/s200/392091_10151098714125154_610730153_22656566_137839922_n.jpg" width="200" /></a></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"></span></div><span style="font-size: small;"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"></span><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">இதுவும் 90 சதவிகிதம் காட்டு வழிப்பயணம். அடர்ந்த காடுகளுக்கிடையே சூரியவெயில் உட்புகாத வழியில் பயணம் ஆரம்பித்தது. கடந்த ஐந்து வருடங்களாக பயன்படுத்திய பூட்ஸ் தன் கடைசி காலத்தை நெருங்கிக்கொண்டிருந்தது. இரண்டு தையல் விட ஆரம்பிக்க பல இடங்களில் சறுக்க ஆரம்பித்தேன், என் வேகத்தை குறைத்து அனைவருக்கும் வழிவிட்ட பின் தனியாக பிந்தொடர்ந்தேன். பின்பு தான் அது ஒரு பெரிய தவறாக தோன்றியது. வழுக்கும் பூட்ஸுடன் பின் தொடர்வதால் கஷ்டமாக இருந்தது. மதியம் காடுகளுக்கு நடுவே ஒரு நீர் ஓடையின் அருகே மதிய உணவிற்காக நின்றோம்.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWataIpZzZ1TDlYLtGltnwnbT4ZVRHpszZ-siiAAV1kt5wUsIoC4Mg7wvNlV_WG1t2ikFZzbvXKZP_e_upc6-wkw76NiRpuYOyP5-NUW-9esBNo8MMuyqo89ylWGEnt8w9Ba8PjUipTWzH/s1600/24122011060.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWataIpZzZ1TDlYLtGltnwnbT4ZVRHpszZ-siiAAV1kt5wUsIoC4Mg7wvNlV_WG1t2ikFZzbvXKZP_e_upc6-wkw76NiRpuYOyP5-NUW-9esBNo8MMuyqo89ylWGEnt8w9Ba8PjUipTWzH/s200/24122011060.jpg" width="200" /></a></span></div><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDyy_RS6AWVTyG0DO0IFuTsdXVJrhI3oqesu0-8ocHFHfGko36mpMNko-oiGyzkP8xRVpxKKRWaiXj11yEESecFgudI6jv7uOHL0-MIHqAtrvSf-m3SyNr4tRGFoVJ0q_2oNf1CkiWKqM-/s1600/24122011061.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDyy_RS6AWVTyG0DO0IFuTsdXVJrhI3oqesu0-8ocHFHfGko36mpMNko-oiGyzkP8xRVpxKKRWaiXj11yEESecFgudI6jv7uOHL0-MIHqAtrvSf-m3SyNr4tRGFoVJ0q_2oNf1CkiWKqM-/s200/24122011061.jpg" width="200" /></a></span></div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">சிறிது நேரம் தூங்கியதன் காரணத்தால் குளிர் அதிகமாக தெரிந்தது. அங்கே இருந்த சில காட்டுவாழ் மக்கள் தீயை மூட்டி அருகில் அமர்ந்திருந்தனர். அவர்களுடன் சேர்ந்து அமர்ந்து கொண்டேன். மதியம் 4 மணிக்கு கஜ்ஜியார் பகுதிக்கு வந்து சேர்ந்தோம். பார்க்க மிகவும் ரம்மியமாக தோற்றமலித்தது. ஒரு சிறு ஏரியை சுற்றி புல்வேலி அகலமாக இருந்தது. சிலர் பாரா கிலைடிங்கிலும் ஈடுபட்டனர். நாங்கள் தங்கும் இடம் ஏரியை அடுத்து இருந்தது. இருந்த இடத்திற்கு பின்னால் ஒரு பெரிய சிவன் சிலை வடிவமைத்திருந்தனர்.</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0EctR4D1krUgkwDwqrE8Q6uvPtMMpwL2Z71a6ut_wtXCW1mRVge1nu7xW75CNjOuRiGk4-g6RXdUCxE-_lNDesVH90w-1Z8fxQqmwIP7YUv7YugQGm2z_Y6fJ0a3IJmaqP7E1r_blnUe8/s1600/409380_10151098774610154_610730153_22656937_131002840_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="184" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0EctR4D1krUgkwDwqrE8Q6uvPtMMpwL2Z71a6ut_wtXCW1mRVge1nu7xW75CNjOuRiGk4-g6RXdUCxE-_lNDesVH90w-1Z8fxQqmwIP7YUv7YugQGm2z_Y6fJ0a3IJmaqP7E1r_blnUe8/s200/409380_10151098774610154_610730153_22656937_131002840_n.jpg" width="200" /></a></span></div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"> முழுக்க வெண்கலத்தினால் அமைந்த சிலையை பார்க்கும் பொழுது தானாகவே கைகள் கும்பிட்டதாக கூட வந்தவர்கள் கூறினார்கள், எனக்கு அதன் சிற்பியை பாராட்ட வேண்டும் என்றே தோன்றியது. இங்கு ஆறு பேருக்கு ஒரு அறை என்று பிரித்தது ஏதோ மாளிகையில் இருப்பது போல் இருந்தது. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
<br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><b>நாள் 7 கஜ்ஜையார்-மங்கலா டிரெக். </b><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"></span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAn-HcXyLCkMjoM5qxa8GxoD49hS1d-y5r5XvzxYodWK50tQl6rw7RCgsVDGT7MV_mDd7C5PC5T4EdFig1T6sNmPKSrhBCK-sBf-89O-FZV5MKn5j9FS8EV5su_N5RqdKLKjWyygrvd3CO/s1600/378100_10151098762600154_610730153_22656822_1611190159_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAn-HcXyLCkMjoM5qxa8GxoD49hS1d-y5r5XvzxYodWK50tQl6rw7RCgsVDGT7MV_mDd7C5PC5T4EdFig1T6sNmPKSrhBCK-sBf-89O-FZV5MKn5j9FS8EV5su_N5RqdKLKjWyygrvd3CO/s200/378100_10151098762600154_610730153_22656822_1611190159_n.jpg" width="200" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvYQmdo65up4pse5ft0eIqScNEWt9HG1unETq4MmeDCHUDeJo64NA-pMySTXCoBetbBkLtLl0uJ3Ho7BvYLfXxnuLZXUXm5Pg0LsCxhJZ1mUBB_0Uj3Jb46PCqMZTLy3-9GHQEh7f6irHY/s1600/387370_10151098783695154_610730153_22656973_350490631_n+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvYQmdo65up4pse5ft0eIqScNEWt9HG1unETq4MmeDCHUDeJo64NA-pMySTXCoBetbBkLtLl0uJ3Ho7BvYLfXxnuLZXUXm5Pg0LsCxhJZ1mUBB_0Uj3Jb46PCqMZTLy3-9GHQEh7f6irHY/s200/387370_10151098783695154_610730153_22656973_350490631_n+%25281%2529.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtZER7USkwqPvlChALcsSYpZ2S90wJWnkqGvuKfGgmRk_rGoZGrLQDRj3851TfE9sJNwWJd2RpRXtCqCtbSDcxxIk6ciiFwRrCMqzXV3FHmX76yDVR0i5L2lQfe85XXXQjfiuF_SXCpfs/s1600/408185_10151099421905154_610730153_22660255_1952699172_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtZER7USkwqPvlChALcsSYpZ2S90wJWnkqGvuKfGgmRk_rGoZGrLQDRj3851TfE9sJNwWJd2RpRXtCqCtbSDcxxIk6ciiFwRrCMqzXV3FHmX76yDVR0i5L2lQfe85XXXQjfiuF_SXCpfs/s200/408185_10151099421905154_610730153_22660255_1952699172_n.jpg" width="200" /></a></div><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"></span></div></div><div class="MsoNormal"><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP4JES_CbSv35mbMT5ZlQ1mKDlqqMVV-CAk2TQ7j-nHPM4JXm1NbmNyOJUlGCjaSHqZSPJS652OJCzV_nDb9KZVu8QlxDk7w2o4blkZGTVFAO2hdPNWkZ3_FFR9lvsgyvjDblf_3KKxwZS/s1600/395801_10151099395440154_610730153_22660110_1079432158_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP4JES_CbSv35mbMT5ZlQ1mKDlqqMVV-CAk2TQ7j-nHPM4JXm1NbmNyOJUlGCjaSHqZSPJS652OJCzV_nDb9KZVu8QlxDk7w2o4blkZGTVFAO2hdPNWkZ3_FFR9lvsgyvjDblf_3KKxwZS/s200/395801_10151099395440154_610730153_22660110_1079432158_n.jpg" width="200" /></a><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"> கடந்த 4 நாட்களாக ஏறிய மலையை வேறுபாதையில் இறங்க ஆரம்பித்தோம், இறங்கும் போது பலருக்கு முட்டி வலி ஏற்பட்டது, சுமார் 8 கி.மி. இறங்கிய போது அனைவருக்கும் உடலில் உள்ள அனைத்து இனைப்புகளிலும் வலி இருந்தது. இனிதாக டிரெக்கிங் நிறைவுக்கு வந்தது. நாங்கள் தங்கிய இடத்திலிருந்து சம்பா, ஹிமாச்சல பிரதேசத்தில் பழமையான நகரத்திற்கு காரில் சென்றோம். ஆறு நாட்களுக்கு பிறகு ரொட்டி உருளைகிழங்கை தவிற வேறு உணவு ஒரு பதம் பார்த்தோம். ஸ்வீடுடன் இனிதே நிறைவேறியது நடை பயணம்.</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"></span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">நாள் 8. மங்கலா-பானிகேட் பஸ் பயணம்.</span></b></div><div class="MsoNormal"><div class="MsoNormal"><b><span style="font-size: small;"><br />
</span></b></div><b><span style="font-size: small;">நாள் 9 பானிகேட் - பதன்கோட் கார் பயணம், பதன்கோட்-</span><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">டில்லி ரயில் எக்ஸ்பிரஸ் </span></b></div><div class="MsoNormal"></div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;">நாள் 9,10,11 டில்லி - சென்னை தமிழ்நாடு எக்ஸ்பிரஸ் </span></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPzPp0gyv2XOXLjLkoS-zfUdNISu1S8OWNgqXf681jivuEbkpRD8iEKN4TjTyugCXMHNg3rwwHPelKxLgwBUF_qwkoWWUM04cXFz7N6yATop0dMEnU99zUE3_OWSnASCpA2K3lm22I4-sk/s1600/28122011091.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPzPp0gyv2XOXLjLkoS-zfUdNISu1S8OWNgqXf681jivuEbkpRD8iEKN4TjTyugCXMHNg3rwwHPelKxLgwBUF_qwkoWWUM04cXFz7N6yATop0dMEnU99zUE3_OWSnASCpA2K3lm22I4-sk/s200/28122011091.jpg" width="200" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: small;">பி.கு.<b> 1</b></span><b><span style="font-size: small;"> </span></b><br />
<span style="font-size: small;">முதல் நாள் குளித்ததோடு சரி, மீண்டும் சென்னை வந்துதான் குளித்தேன். ஒரே செட் டிரஸ்தான் தமிழ்நாடு எக்ஸ்ப்ரஸில் ஏறும்வரை போட்டிருந்தேன், பாதி வழியில் எடுத்து வந்தோம் என்ற ஒரே காரணத்திற்காக டி ஷர்ட் போட்டுக்கொண்டு ஒரு போட்டோ கிளிக்கினேன்.</span><br />
<br />
<b><span style="font-size: small;">2 </span></b><br />
<span style="font-size: small;">சுமாராக இருக்கும் புகைப்படங்கள் எல்லாம் மொபைலில் எடுத்தது. மேலும் விவரங்களுக்கு.. :)</span><br />
<span style="font-size: small;"><br />
</span><br />
Special thanks to Srivatsan, Karthikeyan, Damodaran, Murali.<br />
Photo's courtesy Ravindra Chavan</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-255696448619823052011-10-31T11:28:00.000-07:002011-11-03T04:06:49.348-07:00வாழ்க்க ஒரு வட்டம்டா 2: ‘சவால் சிறுகதை-2011’<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">கார் ஒன்று கட்டுப்பாடு இல்லாமல் வேகமாக சென்று தடுப்புகளில் இடித்துவிட்டு ஒரு மரத்தில் மோதி நொருங்கியது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சில தினங்களுக்கு முன்.. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">கிழக்கு கடற்கரை சாலையில் உள்ள ஒரு பிரபல ஐந்து நட்சத்திர விடுதி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ரெஸ்டாரண்ட்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இன்னும் எவ்வளவு நாளைக்குதான் நாம இப்படி ரகசியமாக சந்திப்பது. இனிமேல் ஒரு நிமிஷம்கூட காத்திருக்க முடியாது. உடனே ஒரு முடிவெடுங்க, குருவுக்கு என்மேல சந்தேகம் வர ஆரம்பிச்சிடுச்சுனு நினைக்கிறேன். அவரு பேச்சே சில நாளா சரியில்ல, எனக்கென்னவோ நம்மோட விஷயம் அவருக்கு தெரிஞ்சிடுச்சுனு தோனுது.” படபடப்புடன் கூறினால் திவ்யா.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“கொஞ்சம் பொறுமையா இரு, உன் கணவன் சாதாரண ஆளா இருந்தா எப்பயோ அவன் கதைய முடிச்சிருப்பேன். அவன கொலை பண்றது பெரிய விஷயமில்ல ஆனா ஒரு தடயமில்லாம கச்சிதமான வேலைய முடிக்கனும். நீயும் நானும் பழகற விஷயம் வெளிய தெரிஞ்சா முதல் குற்றவாளியா நம்ம ரெண்டு பேரதான் பார்ப்பாங்க, இன்னும் ரெண்டு வாரத்துல அவன் சென்னை வருவதாக சொன்னல அப்ப அவன தீர்த்துகட்ட கூலிப்படைய தயார் பண்ணிட்டேன், அவன் கொலை ஒரு விபத்து மாதிரிதான் வெளிய தெரியும். ”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“எனக்கென்னவோ பயமா இருக்குங்க”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீ கவலைபடாத எல்லாத்தையும் நான் பார்த்துக்குறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">------------------------</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அதே ஓட்டலின் பாரில் குணா மற்றும் ராஜா.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“எப்படா சரக்கு வருது”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இன்னைகு ராத்திரி சரக்கு கைக்கு வந்திடும், இவ்வளவு நாளா பிரச்சனை பண்ணிட்டிருந்த போர்ட் கஸ்டம்ஸ் ஆபிஸரும் திடீர்னு ஒ.கே சொல்லிட்டாரு, பல கோடி ருபாய் மதிப்புள்ள சரக்கு கைமாறும் போது நமக்கு கமிஷனா ஆறு லட்சம் குபாய் கிடைக்கும். எஸ்.பி கோகுல் தான் இந்த டிவிஷன்ல இருக்காரு, அதனால நமக்கு எந்த பிரச்சனையில்லாம சென்னை எல்லைய தாண்டிடலாம். போர்ட் கிட்ட இருக்குற N4 மீன்பிடித்துறைமுகத்துக்கு வரும் சனிக்கிழமை சரக்க எடுத்துட்டு வரச்சொல்லியிருக்கார்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மச்சி, இன்னும் எவ்வளவு நாளைக்குதான் மத்தவங்களுக்காக உயிர பணயம் வெச்சு வேல செஞ்சு அவங்க குடுக்குற எச்ச காசுக்காக அலையுறது. எங்கிட்ட ஒரு ப்ளான் இருக்கு, உனக்கு ஓ.கேனா சொல்லு.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அமாம்டா இப்படி சின்ன சின்ன கடத்தல் வேல பார்க்குறதுக்கு ஒரு பெரிய ப்ளான் பண்ணி செட்டிலாகிடனும். அப்பறம் ஜாலியா வாழ்க்கைய எஞ்சாய் பண்ணனும். நீ என்ன யோசிச்சு வெச்சிருக்கனு சொல்லு.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இன்னைக்கு கிடைக்குற சரக்கோட மதிப்பு பத்து கோடி, அத நாம எஸ்.பி கோகுல்கிட்ட பத்திரமா ஒப்படைக்கிறதுதான் உத்தரவு. எப்படியும் எஸ்.பி தனியா வருவான். நேரம் கிடைக்கிறப்போ அவன போட்டுத்தள்ளிட்டு சரக்கோட இந்த நாட விட்டே எஸ்கேப் ஆகிடலாம்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மச்சி நீ சொல்றதெல்லாம் நல்லாதான் இருக்கு, ஆனா அந்த எஸ்.பி ரொம்ப மோசமானவன், அவங்கிட்ட ரொம்ப கவனமா இருக்கனும்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீ கவலைபடாத மச்சி, எல்லாத்தையும் நான் பார்த்துக்குறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">------------------------</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ஓட்டலின் ஒரு அறையில் சி.ஐ.டி. தலைவர் அர்ஜுனனும், உளவாளி விஷ்னு.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சார் ரொம்ப நாளா நாம தேடிகிட்டிருந்த கடத்தல்காரர்களின் நெட்வர்க்ல ஒரு பெரிய துப்பு கிடச்சிருக்கு, அந்த கடத்தல்காரர்களுக்கும் நம்ம டிபார்ட்மென்ட்ல இருக்குற ஒரு உயரதிகாரிக்கும் தொடர்பு இருக்கு. அதனால தான் ஒவ்வொரு தடவையும் நாம சோதனைகல பலப்படுத்தும் போதும் நமக்கு ஒன்னும் சிக்கறதில்ல.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அது யாருனு கண்டுபிடிச்சுட்டீங்களா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நம்ம எஸ்.பி. கோகுல் தான் சார் அது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன விஷ்னு சொல்றீங்க, நம்பவே முடியல, நீங்க சொல்றது உண்மையாகவே இருந்தாலும், ஒரு வலுவான ஆதாரமில்லாம் நம்மலால ஒன்னும் பண்ண முடியாது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நம்ப எஸ்.பி இதுல சம்பத்தப்பட்டிருக்கார்னு தெரிஞ்சதுமே நான் முழு வீச்சுல ஆதாரங்களை சேகரிக்க ஆரம்பிச்சேன், அடுத்த சனிக்கிழமை ஒரு மிகப்பெரிய கள்ள வியாபாரம் நடக்க போகிறது, அதுக்கு உதவபோறது எஸ்.பி.தான். சரியான நேரத்துல போனா அந்த கடத்தல்காரர்களோட சேத்து எஸ்.பி. கோகுலையும் அரஸ்ட் பண்ணிடலாம்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“விஷ்னு நீங்க அந்த கடத்தல் கூட்டத்த தொடர்ந்து கண்காணிச்சுட்டு இருங்க, அவங்க ப்ளான்ல ஏதாவது மாற்றம் இருந்தா சொல்லுங்க, சென்னைய கலக்கிட்டிருக்க அந்த கூட்டத்த கூண்டோட கைது பண்ணனும். உங்க பாதுகாப்பிற்காக துப்பாக்கி பயன்படுத்த முழு அனுமதி கொடுக்குறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ரொம்ப நன்றி சார், இந்த விஷயம் டிபார்ட்மென்ட்ல நம்ம ரெண்டு பேர தவிர வேற யாருக்கும் தெரியாது, பின்னர் ஏதாவது பிரச்சனைனா நீங்க ஒருவர்தான் என்ன காப்பாத்த முடியும்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ நீங்க எதுக்கும் கவலபட வேணாம், எந்த பிரச்சனை வந்தாலும் நான் பார்த்துக்கொள்கிறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">------------------------</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ஓட்டலுக்கு வெளியில் ஒரு டீ கடையில் தணா மற்றும் வின்ஸன்ட்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மச்சி எவ்வளவு நாள்றா டாஸ்மாக்லெயே காலத்த தள்ளுறது, என்னைக்காவது ஒரு நாள் அந்த பைவ் ஸ்டார் பார்ல போய் சரக்கடிக்கணும்டா.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><div style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“டேய் கவலையவிடு, அடுத்த வாரம் ஒரு வேல, சிம்பில் மர்டர், ஆள் பேரு குரு , கோடீஸ்வர வீட்டு புள்ள, நம்ம லாரிய விட்டு துக்கறதுக்கு பேரம் பேசி இருக்கேன், வேல முடிஞ்ச உடனே அஞ்சு லட்ச ருபாய் கையில நிக்கும். அட்வான்ஸா ஒரு லட்சம் பார்டி குடுத்திருக்கு. “<o:p></o:p></span></div></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஆமா பார்டி யார்னு தெரியுமா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“எப்படா நம்ம அத பத்தி விசாரிச்சிருக்கோம், கையில காசு, வாயில தோசனு போயிட்டிருக்க வேண்டியதுதான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இல்லடா நாம போடற ஆளு கோடீஸ்வரனு சொல்ற, அப்பறம் ஏதாவது பிரச்சனை ஆகப்போவுது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மிஞ்சி மிஞ்சிப்போனா ஆக்ஸிடன்ட் கேஸ்தான் ஆகும், நீ எதுக்கும் கவலபடாத, நான் எல்லாத்தையும் பாத்துக்குறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">------------------------</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">N4 மீன்பிடித்துறைமுகம் நேரம் அதிகாலை 2மணி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">குணா மற்றும் ராஜா இருவரும், கடத்தல் சரக்குடன் எஸ்.பி வருகைக்காக காத்துக்கொண்டிருந்தனர். சிறிது நேரத்தில் எஸ்.பி தனியாக காரில் வந்தார்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன குணா ரொம்ப பதட்டமா இருக்க மாதிரி இருக்கு”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இல்ல சார், பல கோடி ருபா சரக்கு, தலைவர் முதல் தடவையா எங்கள நம்பி அனுப்பிருக்கார், பத்திரமா இருக்கனும்ல அதான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி சரி சீக்கிரம் சரக்கெல்லாம் என் வண்டியில ஏத்து”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மறைத்து வைத்திருந்த கத்தியால் கோகுலின் கழுத்தில் குத்தினான் குணா, சில நொடிகளில் துடிதுடித்து இறந்தான். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. சீக்கிரம், சரக்க எஸ்.பி வண்டியில ஏத்து, அவரு வண்டினால எந்த பிரச்சனை இருக்காது, பத்து கோடி ருபாய் சரக்கு, மூனா பிரிச்சு, ஒரு பங்கு வித்துக்குடுக்குற ஏஜண்டுக்கு, மீதி ரெண்டு நமக்கு, 10 கோடிய மூனா பிரிச்சா என்னடா வரும்..//”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தன் கையிலிருந்த வீச்சருவாவை கொண்டு குணாவை வெட்டினான் விண்சன்ட்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஏண்டா………”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மச்சி நான் கணக்குல வீக்குனு தெரியுமுல, பத்து கோடிடா, அத ஏன் தேவயில்லாம பங்கு போட்டுகிட்டு.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">-----------------</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">விஷ்னு தன் கையிலிருந்த காகிதத்தை இறந்த எஸ்.பி கோகுலின் சட்டைப்பையில் தினித்தான். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அடுத்த நாள் காலை சி.ஐ.டி. தலைமை அலுவலகம்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சார் எஸ்.பி. கோகுல் மர்மமான முறையில் கத்தியால் குத்தி கொலை செய்யப்பட்டுள்ளார், அவரை கொலை செய்தவனும் அருகில் பிணமாக இருக்கிறான், அவர் சட்டைப்பையில் இந்த காகிதம் இருந்தது.” என ஒரு காகித துண்டை தலைவர் அர்ஜுனனிடம் கொடுத்தார் ஒரு ஊழியர்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அதில் இருந்ததை பார்த்து படித்துக்கொண்டிருக்கும் போதே, விஷ்னுவிடமிருந்து அழைப்பு வந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன விஷ்னு"</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span><br />
<span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">" சார் நான் உங்களுக்கு அனுப்பின சீட்டு கிடைச்சுதா”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம். கிடச்சுது, இப்ப டேபில் மேலதான் இருக்கு, முதல்ல ஒன்னும் புரியில இப்பதான் இறந்த கோகுலோட சட்டைப்பையில் கிடச்ச காகிதத்தோட ஒத்துப்போகுது , எஸ்.பிய கொலை பண்ணவங்க யாரு, அங்க என்ன நடந்தது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சார், நான் எஸ்.பிய தொடர்பு கொண்டு, ஏஜண்ட் போல பேசி, அடுத்த கடத்தல் பொருள் வர கண்டேயினர்னு சொல்லி ஒரு அடையாள குறியீட அவருக்கு அனுப்பினேன் அதுதான் அவர் சட்டைப்பையில் இருந்தது. அவரு கீழ வேல செஞ்ச பசங்களோட பணத்தாசையில அவர கொலை பண்ணியிருப்பங்கனு நினைக்கிறேன். இப்ப நான் அந்த கூட்டத்துல ஒருத்தனா மாறிட்டேன், அதோட தலைவர் யாருனு இன்னும் சில நாளுல கண்டுபிடிச்சுடுவேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மீதி விஷயங்கள அப்பறம் பேசுறேன், என்னால தொடர்ந்து பேச முடியாது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">விஷ்னு ஒரு காரில் ஏறி அமர்ந்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பாஸ், நான் உங்க கடத்தல் கூட்டத்துல சேர்ந்த மாதிரி சி.ஐ.டி தலைவரை நம்ப வச்சிட்டேன். எனக்கொரு சந்தேகம் பாஸ்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">என்னனு சொல்லு<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இல்ல இந்த எஸ்.பி கோகுல் உங்க மனைவியோட பழகுன ஒரே காரணத்துக்காகவா இந்த கடத்தல்ல ஒரு சம்பந்தமும் இல்லாத அவர சாமர்த்தியமா சிக்க வெச்சு அவர கொலை செய்தீங்க.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அவன் ஒரு தேசத்துரோகியாக்கனும்னு தான் நினைச்சேன், ஆனா அந்த பொடிப்பசங்க காசுக்கு ஆசப்பட்டு அவன ஒரேடியா முடிச்சுடானுங்க. ஆமா அந்த விண்சன்ட் என்ன ஆனான்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நம்ப ஆந்திரா டீலர்கிட்டயே விலை பேசியிருக்கான், அவனும் நம்ப சரக்கும் ரெட்டிகிட்ட பத்திரமா இருக்கு.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி அந்த ரேடியோவ போடு,” என விஷ்னுவிடம் கூறினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பின்னால் வந்த லாரி அவர்கள் சென்ற காரில் மோத கட்டுப்பாடு இல்லாமல் வேகமாக சென்று தடுப்புகளில் இடித்துவிட்டு ஒரு மரத்தில் மோதி நொருங்கியது.</span></div><br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-54619483634420109782011-10-27T10:33:00.000-07:002011-10-27T10:33:13.370-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 7: உறவு<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"></div><div class="MsoNormal"><o:p> </o:p><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/1.html" style="color: #2288bb;">அத்தியாயம் 1</a> </span></span></b></span></div><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; line-height: 18px;"><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/2.html" style="color: #2288bb;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS';">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS';"> 2</span></a> </span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/3.html" style="color: #2288bb;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS';">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS';"> </span>3</a></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/4.html" style="color: #2288bb;">அத்தியாயம் 4</a></span></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/5.html" style="color: #2288bb;">அத்தியாயம் 5 </a></span></span></b></span></span></div></span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/6.html"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb;">அத்தியாயம் </span>6</a></span></span></b></span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; line-height: 18px;"><div style="font-size: 13px;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><br />
</span></b></span></span></div></span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; line-height: 18px;"><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><div class="MsoNormal" style="line-height: 13.5pt;"><span style="color: #666666; font-family: 'Arial Unicode MS';">இதுவரை</span><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS';"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: 13.5pt;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #666666; font-family: 'Arial Unicode MS';">மரபணுக்கள் மூலம் கடந்தகால நினைவுகளை சேகரிக்கும் பொறியை கண்டுபிடிக்கும் விஞ்ஞானி ராமானுஜம், அதை சோழர்களின் வாரிசான ரவி மூலம் சோதித்து, அவனுடைய கடந்த கால நினைவுகள் மட்டுமில்லாமல் அவனுடைய முன்னோர்களின் நினைவுகளையும் சேகரிக்க முடியும், அதன் மூலம் எண்ணற்ற பயங்களை அடைய முடியும் என ரவியை நம்பவைக்கிறார். <span> </span>ராமானுஜத்தின் உதவியாளராக திவ்யா ஆய்வகத்தில் வேலை செய்கிறாள்.</span><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #666666; font-family: 'Arial Unicode MS';"> </span></span><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #666666; font-family: 'Arial Unicode MS';"><span> </span>ராமானுஜம் ரவியிடம் ஒரு முக்கியமான தகவலை தெரிவிக்கும் வேளையில் முகம்தெரியாத ஒருவரால் சுடப்படுகிறார்.</span></span><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: 13.5pt;"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #666666; font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: 13.5pt;">இனி..</div></span></div></span> <div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஹா, என்னை கடவுளாக்கும் தகுதியை அழிக்க நினைக்கும் துரும்பு இவனா.” ரவியை பார்த்து அந்த உருவம் கோபமாக கர்ஜித்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தன் நினைவுகளில் பார்த்த அருண்மொழிவர்மனின் குருவின் சாயலில் ஒருவர் ஆய்வகத்தின் வாயிலின் முன் நிற்பதையும் தன் கண்முன் வீழ்ந்து கிடக்கும் ராமானுஜத்தின் உடலையும் <span> </span>அதிர்ச்சியுடன் மாறி மாறி பார்த்துக்கொண்டிருந்தான் ரவி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">துப்பாக்கி சத்தம் கேட்டவுடன் திவ்யா எச்சரிக்கை அமைப்பின் பொத்தனை அழுத்த<span> </span>ஆய்வகத்தை சுற்றி ஒரு இரும்புத்திரை அனைத்து வாயில்களையும் மூடியது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இனிமேல் தாமதிக்க நேரமில்லை உடனே நாம் இந்த இடத்தை விட்டு வெளியேற வேண்டும்.” திவ்யா அவசரப்படுத்தினாள்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இங்கு என்ன நடக்கிறது என்று தெரியாமல் நான் வருவதாக இல்லை”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">என ரவி கூறியதை கேட்டு திவ்யா “போகும் வழியில் அனைத்தையும் விவரிக்கிறேன், இந்த இரும்புத்திரை நமக்கு சிறிது கால அவகாசம் தரும், அதற்குள் இங்கிருந்து வெளியேற வேண்டும்.” என பதிலளித்தாள்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சில எண்களை கணிப்பொறியில் திவ்யா அழுத்த “சுய அழிவு முறை ஆரம்பம், இன்னும் இரண்டு நிமிடங்களில்,” என கணினி குரல் ஒலிக்க எச்சரிக்கை மணி அடிக்க ஆரம்பித்தது. ஆய்வகத்தின் நடுவில் ஒரு பிளவு ஏற்பட்டு ஒரு சுரங்க வழி உருவானது. திவ்யா அந்த வழியில் செல்ல ரவி அவளை பின்தொடர்ந்தான். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“பயப்பட வேண்டாம், <span> </span>இன்னும் சற்று நேரத்தில் இந்த <span> </span>தீவை விட்டு வெளியேறிவிடுவோம்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“தீவா, பரவாயில்லையே இப்போதாவது நான் எங்கிருக்கிறேன் என்று தெரிந்ததே, பயமெல்லாம் எப்போதோ போய்விட்டது. ராமானுஜத்தின் நிலமையை நினைத்தால்தான் வருத்தமாக இருக்கிறது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இதுபோல் நடக்கும் என்று முன்பே அறிந்திருந்ததால்தான் அவர் இவ்வளவு முன்னெச்சரிக்கையாக இந்த சுரங்கவழியையும், நாம் செல்லப்போகும் அதிவேக கப்பலும் தயார் நிலையில் வைத்திருந்தார்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“கப்பலா, பரவாயில்லையே நான் நீச்சலடித்துத்தான் போகவேண்டும் என்று நினைத்தேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">படகில் ஏறிய திவ்யாவை தொடர்ந்து சென்றான் ரவி. பார்க்க ஒரு சாதாரண படகு போல் தோற்றமளித்தாலும் ஏறிய பின்புதான் அது ஒரு நீர்மூழ்கி கப்பல் என தெரிந்தது. தான் பார்த்தது ஒரு பிரம்மாண்டத்தின் ஒரு பகுதிதான் என்பதும் ரவிக்கு புரிந்தது.படகில் ஒரு இடத்தில் தன் கட்டைவிரலை வைக்க படகின் இயந்திரம் ஆரம்பமானது. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வணக்கம் திவ்யா, இந்த நீர்மூழ்கி ஆய்வகம் உங்களை வரவேற்கிறது. இலக்கை சென்றடைய<span> </span>ஒன்பது மணி முப்பது நிமிடம் உள்ளது.” என இயந்திர குரல் வரவேற்றது. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இனி கவலையில்லை ரவி, இன்னும் ஒன்பது மணி நேரத்திற்கு எந்த கவலையில்லாமல்<span> </span>நீங்கள் நிம்மதியாக இருக்கலாம்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஹும், இங்கு என்ன நடக்கிறது என்று தெரியாமல் எப்படி நிம்மதியாக இருக்க முடியும், நடந்த விஷயங்களில் இருந்த வெளிவரவே பல மாதங்களாகும், பயணத்தில் எனக்கு அனைத்தையும் விவரிப்பதாக கூறினாய் அல்லவா, இப்போது சொல் இங்கு என்னதான் நடக்கிறது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“பிரம்பஞ்சத்தின் பிறப்பு பற்றி பல வாதங்கள் இருக்கிறது உங்களுக்கு அதை பற்றி <span> </span>தெரியுமா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நான் கேள்வி கேட்டால் அதற்கு பதிலாக இன்னொரு கேள்வியா, நான் ஒரு சாதாரண மனிதன், ஒரு விஞ்ஞானியை போல் என்னிடம் பேச வேண்டாம், என் நிலமையில் நீ இருந்து யோசித்துப்பார். எனக்கு தெரியவேண்டியதை மட்டும், அதாவது, ராமானுஜத்தை துப்பாக்கியால் சுட்டது யார், பார்பதற்கு என்னுடைய மூதாதயரான அருண்மொழிவர்மனின் குரு போல தொற்றமளிக்கிறார். அது உண்மையென்றால் அவரால் எப்படி இங்கு வர முடியும், அப்படியென்றால் கால இயந்திரம் என்று ஒன்று கண்டிப்பாக உள்ளதுதானே?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்களும் ஒரு விஞ்ஞானி மாதிரிதான் இவ்வளவு விவரமாக பேசுகுறீர்கள், நீங்கள் பார்த்தது அருண்மொழிவர்மனின் குருவா என்பது எனக்கு தெரியாது, ஆனால் அவரின் பயணம் கால இயந்திரம் மூலம்தான் என்பதை மட்டும் நான் அறிவேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“கால இயந்திரமா? அப்படியென்றால் அவர் யார், அவரை எப்போது நான் தடுத்தேன், கடவுளாக போகிறேன் என்று சொல்கிறாரே அவர் என்ன பைத்தியமா ?<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இவ்வுலகத்தின் எதிர்காலத்தை கணிக்கும் இல்லை இல்லை தீர்மானிக்கும் சக்தி இருப்பவர் கடவுள் என்றால் அது அவர்தான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அப்படியென்றால் எப்படியும் அவரிடமிருந்து நம்மால் தப்பிக்க முடியாது அல்லவா, எதற்கு இந்த வீண் முயற்சி.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அந்த சக்தியின் மையம் அருண்மொழிவர்மனால் தான் கண்டுபிடிக்கப்பட்டது. அதனால்தான் உன் மரபணு நினைவுகள் மூலம் அந்த இரகசியத்தை அறிய முயல்கிறோம். <span> </span><span> </span>அருண்மொழிவர்மனுக்கு பிறகு யார் அந்த சக்தியை அடைந்தார்கள், ஏன் இவ்வளவு காலம் காத்திருக்கிறார்கள் போன்ற பல கேள்விகளுக்கு உன் ஒருவன் மூலமே பதில் கிடைக்கும் என்று நம்பினோம். ”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span> </span>“உன்னிடம் ஒன்று கேட்க வேண்டும். என்னுடைய கடந்தகால நினைவுகள், அதாவது என்னுடைய இப்பிறவி நிகழ்வுகள் சுத்தமாக நினைவில் இல்லை, உங்கள் கழகத்தில் பிடிபடுவதற்கு முன்பு என்ன செய்துகொண்டிருந்தேன், நீங்கள் என்னை ரவி என்று அழைத்த பின்புதான் என் பெயர் தெரிந்தது.அது போல் இப்போது உன்னிடம் பேசும்போது மட்டும் என்னிடம் ஒரு வகை உணர்வு, எப்படி சொல்வதென்று தெரியவில்லை, ஆனால் உன்னை இதற்கு முன் எங்கேயோ பார்த்ததாக நினைவிருக்கிறது ஆனால் எங்கு என்று மட்டும் புலப்படவில்லை.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. இனி மறைத்து எந்த பயனும் இல்லை, ரவி இந்த ஆய்விற்கு உன்னை ஈடுபடுத்தும் முன்பு உன்னுடைய இப்பிறவி நினைவுகளை தவிர்த்தால் மட்டுமே கடந்த கால மரபணு நினைவுகளை எங்களால் பதிவு செய்ய முடியும், அதனால் மூளையின் அரிதாக பயண்படுத்தப்படும் பகுதிகளுக்கு உன்னுடைய இப்பிறவி நினைவுகள் சேமிக்கப்பட்டுள்ளது, அந்த நினைவுகளை பற்றி பிறர் பேசும்போது அது ஏற்றுக்கொள்ளப்படுகிறது. அதனால்தான் உன்னை ரவி என்று கூப்பிடும்போது நீயும் ஆமோதித்தாய். ஆய்வகத்தில் இருக்கும்போதும் உன்னுடம் சரியாக பேசாமல் இருக்க காரணம் உனக்கும் எனக்கும் உள்ள உறவு”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">திவ்யா ரவியிடம் <span> </span>நிழற்படத்தை காண்பிக்க அதில் இருவரும் ஜோடியாக சிரித்துக்கொண்டிருந்தனர்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தொடரும்.. tbc..<span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">பி.கு, இவையாவும் கற்பனையே..</span></div><br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-3085864995936999932011-10-15T11:09:00.000-07:002011-10-15T11:09:52.180-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 6: குழப்பம்.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px;"></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">"எ"ஆம் அறிவு:</span></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/1.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;">அத்தியாயம் 1</a> </span></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/2.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> 2</span></a> </span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/3.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> </span>3</a>, </span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6; text-decoration: none;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/4.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;">அத்தியாயம் 4</a></span></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6; text-decoration: none;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/5.html">அத்தியாயம் 5 </a></span></span></b></span></span></div><div><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><br />
</span></b></span></span></div><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">இதுவரை<o:p></o:p></span></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"> <div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மரபணுக்கள் மூலம் கடந்தகால நினைவுகளை சேகரிக்கும் பொறியை கண்டுபிடிக்கும் விஞ்ஞானி ராமானுஜம், அதை சோழர்களின் வாரிசான ரவி மூலம் சோதித்து, அவனுடைய கடந்த கால நினைவுகள் மட்டுமில்லாமல் அவனுடைய முன்னோர்களின் நினைவுகளையும் <span> </span>சேகரிக்க முடியும், அதன் மூலம் எண்ணற்ற பயங்களை அடைய முடியும் என <span> </span>ரவியை நம்பவைக்கிறார். ராமானுஜம் பற்றிய உண்மையை கடந்த கால நினைவுகள் மூலம் அறியும் ரவி, அதைப்பற்றி ராமானுஜத்துடன் விவாதிக்க முடிவு செய்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">இனி..<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மேஜையிலிருந்த ரவியை எழுப்பிய ராமானுஜம்,<span> </span>“நேரம் வந்துவிட்டது, எழுங்கள், இன்று இரவு முழுவதும் உங்களுக்கு ஓய்வு தேவை, நாளையுடன் நம் ஆய்விற்கு தேவையான அனைத்து விஷயங்களும் கிடைத்துவிடும்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மூளையின் அதீத உழைப்பால் மிகுந்த அசதியில் இருந்த ரவி மேஜையில் இருந்து எழுந்து அப்படியே ஓய்வறைக்கு சென்றான். இரவு முழுவதும் தான் மரபணு நினைவில் கண்டதை எண்ணி, நாளை எப்படியும் இந்த ராமானுஜத்தை பற்றியும் அவருடைய ஆராய்ச்சியின் உண்மை நோக்கத்தையும் அவரிடமே கேட்டு தெரிந்துகொள்ள வேண்டும் என முடிவு செய்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அடுத்த நாள் காலை,<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ரவி, இன்னும் ஓய்வெடுத்துக்கொண்டிருக்கிறீர்களா? காலம் இனி பொன் போன்றது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. சரி, எப்படியும் என்னை நீங்கள் விடப்போவதில்லை, என் கேள்விகளுக்காவது பதில் சொல்லுங்களேன். இங்கு என்னதான் நடந்ததுக்கொண்டிருக்கிறது”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நான் என்ன முட்டாளா, உங்களுக்கு என்னென்ன விஷயங்கள் தெரியும் என்பதை நான் அறிவேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்கள் எதை பற்றி<span> </span>சொல்கிறீர்கள்<span> </span>என்று தெரியவில்லையே,?” மழுப்பினான் ரவி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ராமானுஜம் சிரித்துக்கொண்டே “அமாம், உங்களுக்கு எப்படி தெரியும்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி உங்களிடம் வேறொன்று<span> </span>கேட்க வேண்டும்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. கேளுங்கள் ”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சில விஷயங்களை பார்க்கும் பொழுது வித்தியாசமாக இருக்கிறது, உண்மையாக இல்லை, வரலாறு தவறாக இருக்கிறது. எதிலும் பொறுத்தம் இல்லையே.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ராமானுஜம் இடமறித்து “பொறுத்தமா? எதனுடன், உங்கள் ஆசிரியர் கற்றுக்கொடுத்ததுடனா, வரலாறு புத்தகத்திலா இல்லை விக்கிபீடியாவில் பார்த்ததா”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“புத்தகங்கள், வரலாற்றுப்பதிவுகள், ஆவணங்கள் என அனைத்தையும் ஒப்பிடும் போது நான் பார்த்த விஷயங்கள் பெரிதும் வேறுபட்டிருக்கிறதே” என்றான் ரவி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span> </span>“ரவி, ஒன்றை நீங்கள் புரிந்து கொள்ள வேண்டும், இவ்வுலகில் யார் வேண்டுமானாலும் புத்தகத்தை எழுதலாம், எதைபற்றியும் எழுதலாம், இன்று வரலாற்றை பற்றி அறிய நாம் உபயோகிக்கும் புத்தகங்கள், கல்சுவடுகள், ஓலைச்சுவடிகள் என ஏறத்தாழ<span> </span>அனைத்தும் உலகம் தட்டையானது என்று நம்பியவர்கள் எழுதியது, ஏன், உலகம் ஏழு நாட்களில் படைக்கப்பட்டது என்று ஒரு புத்தகம் சொல்கிறதே, இன்னும் உலகத்தில் அதிகம் விற்பனையாகும் புத்தகம் அது, ”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி, இப்போது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உண்மையான வரலாறு என்று ஒன்றும் இல்லை, இந்த வேளையில்தான் நான் கண்டுபிடித்த பொறி உதவி செய்கிறது, தவறான புரிதலுக்கு வாய்ப்பே இல்லை”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“தவறில்லாமல் எதுவுமே இல்லை” <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன ரவி பேச்சில் நிறைய வித்தியாசம் தெரிகிறது, அது சரி, நீங்கள் கேட்ட கேள்விக்கு பதில் சொல்லிவிட்டேன், நாம் ஆய்வகத்திற்கு இப்போதாவது செல்லலாமா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உண்மையிலேயே இவர் கடந்த காலத்தில் இருந்து வந்தவர்தானா, அப்படி இருந்தால் தன் நினைவில் பார்த்த குரு சொன்னது போல் இவர் சார்ந்த கழகம் இந்த உலகத்தை ஆள செய்யும் திட்டத்திற்கு நாம் துனைப்போகிறோமா, அப்படி இவர் தீயவராக இருந்தால் இந்நேரம் நடந்த விஷயங்களை தெரிந்துக்கொண்டிருப்பாரே, என்னை ஏன் இன்னும் உயிரோடு விட்டு வைத்திருக்கிறார், கால இயந்திரத்தை பற்றி சென்றமுறை கேட்டது உண்மையா, இல்லை அதுவும் தன்னை திசை திருப்ப செய்த சதியா” என மனதுக்குள் நினைத்தவாரே ராமானுஜத்தை பின் தொடர்ந்து சென்றான் ரவி.<span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன ரவி மிகுந்த குழப்பத்தில் இருப்பது போல் தெரிகிறதே, என்னிடம் இன்னும் நிறைய கேள்விகள் கேட்க வேண்டும் என்று உங்கள் முகம் சொல்கிறதே. நீங்கள் கேட்பதற்கு முன் நானே சொல்கிறேன், நீங்கள் நினைத்துக்கொண்டிருப்பது அனைத்தும் உண்மையே, கழகத்தின் கட்டுப்பாட்டில் இந்த உலகத்தை கொண்டுவரச்செய்யும் முயற்சியில்தான் நான் ஈடுபட்டுள்ளேன். ஆனால்..”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன ஆனால்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“டுமீல்..” <o:p></o:p></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s1600/gun.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjCI3zozy_IUtmiw2qhIcl9u68-1AYCjFZkLeHiGwFi_gAV5sVx6KyyARG1gQnY3cu9ko92GNCiX2CQHMd10D0GCL_i0a6QSWhKyEDMdDEMOGQVAjylVcM16PyMsGnLmho-SWxSUliLvR/s320/gun.jpg" width="320" /></a></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">துப்பாக்கி வெடித்த திசையில் ஒரு உருவம் அவ்விருவர்களை நோக்கி வந்துக்கொண்டிருந்தது.<span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span></div><br />
<div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தொடரும்.. tbc..</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; font-size: 14.0pt;">பி.கு.<span> </span>இவையாவும் கற்பனையே.<o:p></o:p></span></div></span><br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-29435927560607086242011-10-12T22:18:00.000-07:002011-10-12T22:18:02.503-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 5: பிரளயம்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">"எ"ஆம் அறிவு: <a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/1.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;">அத்தியாயம் 1</a> , </span><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/2.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> 2</span></a>, </span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/3.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> </span>3</a><span class="Apple-style-span" style="color: #666666;"> & </span><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/4.html"><span class="Apple-style-span" style="color: #3d85c6;">அத்தியாயம் 4</span></a></span></b></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">குருவின் ஆணைப்படி அனைத்து செயலகளிலும் ஈடுபட்டான் அருண்மொழிவர்மன், தன் உடன்பிறந்தவர்கள், படைத்தலைவர்கள், அடுத்த தலைமுறை வாரிசுகள் என அனைவரையும் களைப்பறித்தான், அவன் நம்பிக்கைக்கு பாத்திரமானவர்களை தேர்ந்தெடுத்து அனைத்து முக்கிய துறைகளிலும் அமர்த்தினான். ராஜ்ஜியத்தில் இவ்வளவு நடந்தும் உத்தமன் ஒரு பொம்மை அரசனைப்போல் எதையும் கண்டுகொள்ளாமல் ஆட்சிபுரிந்துக்கொண்டிருந்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">குருவை காண சென்றுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன், குதிரையை செலுத்திக்கொண்டிருந்த பொழுது திடீரென விழுந்த மரக்கிளையில் சிக்கி தூக்கி எறியப்பட்டான், தலையில் அடிப்பட்டதால் வழி ஓரத்தில் அப்படியே மயங்கி விழுந்தவன் சிறிது நேரத்திற்கு பின் மயக்கம் தெளிந்து அருகிலிருந்த ஓடையில் முகம் கழுவி சிறிது நீரை பருகினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அவ்வழியாக புலிச்சின்னம் பொறித்த பல்லக்குடன் சென்ற வீரர்களை கவனித்தான், அவர்களை இடமறித்து,”இங்கு எங்கே செல்கிறீர்கள், பல்லக்கில் இருப்பது யார்” என வினவினான். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">திகைத்து நின்ற வீரர்களை ஒதுக்கிவிட்டு பல்லக்கின் திரையை விலக்கினான். சிறிது காலத்திற்கு முன்பு அவன் கொலை செய்த தெற்கு சோழ மண்டலத்தின் படைத்தலைவரின் உடல் இருந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்கள் இப்படி அமைதியாக இருந்தால் அனைவரின் தலையும் துண்டிக்கப்படும், ம்.. சொல்லுங்கள்” என மிரட்டினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மன்னித்துவிடுங்கள் இளவரசரே, காட்டில் இருக்கும் ஒரு முனிவர் எங்களிடம் அவ்வப்பொழுது சில இடங்களை சொல்லி அங்கிருந்த இறந்த உடல்கலிருந்து சில பொருட்களை எடுத்துவர சொல்வார், சில நேரம் வெறும் ரத்த மாதிரியையும், சில நேரம் வெறும் மயிரையும் எடுத்துவர சொல்வார், அதற்கு நல்ல சன்மானமும் கொடுப்பார்.” என பயந்தபடி கூறினர்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அவர்கள் கூறிய அடையாளத்தின் படி இவர்களை வேலை வாங்கியது தன் குருதான் என்பதை தெரிந்து கொண்டான். அந்த நிகழ்விற்கு பிறகு சற்று குழப்பத்துடன் காணப்பட்ட அருண்மொழிவர்மன், தன்னை சுற்றி<span> </span>நடக்கும் விஷயங்கள் சற்று யோசித்தால் சிறிதும் புலப்படவில்லை என்பதை அறிந்தான். தன்னை ஆட்டிப்படைத்துக்கொண்டிருக்கும் அந்த குருவை பற்றி யோசித்து பார்க்கையில் இன்னும் குழம்பினான், எப்பொழுதிலிருந்து இவருடன் பழக்கம் ஏற்பட்டது,<span> </span>இவர் யார்? அவருடைய அடிமைபோல் செயல்பட என்ன காரணம், , ஒருவேளை இவர் எதிரி நாட்டு மந்திரவாதியா, தன்னை வசியப்படுத்தி இந்த சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தையே அழிக்கப்பார்கிறவரா, போன்ற பல கேள்விகள் எழுந்தன, இன்று அதற்கு ஒரு முடிவை எடுத்துவிட வேண்டும் என்ற குறிக்கோளுடன் குதிரையை வேகமாக செலுத்தினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வா அருண்மொழிவர்மா, நமது திட்டம் எவ்வாறு சென்றுக்கொண்டிருக்கிறது” <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்கள் சொன்னபடி அனைத்தும் செய்துகொண்டிருக்கிறேன்.” என கூறிய அருண்மொழிவர்மனை பார்த்து,<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்னிடம் ஏதோ கேட்க வேண்டும் என நினைப்பது போல் இருக்கிறதே? உன் மனதில் இருப்பதை சொல்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஒவ்வொரு முறை நீங்கள் சொல்லும் ஆட்களை நான் கொலை செய்த பின் அவர்களுடைய பிரேதத்தை எடுக்க தனியாக ஆட்களை அனுப்புகுறீர்கள், உங்களை குருவாக நான் எப்போது தேர்ந்தெடுத்தேன், என் நினைவில் உள்ளவரை நீங்கள் யார் என்ற விஷயத்தை என்னிடம் சொன்னது கிடையாது, உங்களை பற்றிய நினைவுகள் என் மனதில் துளிகூட இல்லை, உங்கள் கட்டளைப்படி அடங்கும் நாய் போல என்னை மாற்றிவிட்டீர்கள், நீங்கள் யார்?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்னை கேள்வி கேட்கும் அள்விற்கு வளர்ந்துவிட்டாயா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உங்களை கேள்வி கேட்கவில்லை, இது என் கட்டளை, பதில் சொல்லுங்கள், நீங்கள் யார், நான் இவ்வளவு கொலை செய்ததற்க்கு உண்மையான காரணம் என்ன, இறந்தவர்கள் அனைவருக்கும் உள்ள ஒற்றுமை என்ன, இனிமேல் என்னை ஏமாற்ற முடியாது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அனைத்தும் சொல்ல வேண்டிய நேரம் வந்துவிட்டது, ஆம் நீ கொலை செய்த அனைவரும் ஒரு கழகத்தை சேர்ந்தவர்கள், இந்த உலகத்தை தங்களுக்கு கீழ் கொண்டுவரும் முயற்சியில் ஈடுபட்டவர்கள், அவர்களிடம் அதற்கான பொறி உள்ளது. கால ஓட்டத்தில் முன் சென்று அங்கிருக்கும் நவீன ஆயுதங்களை கைப்பற்றி அதன் மூலம் இவ்வுலகை அடிமைப்படுத்த நினைக்கிறார்கள். இப்பொழுது உன்னுடைய எதிர்கால தலைமுறையினரைக் கண்டுபிடித்து அவர்களின் மரபணு நினைவுகள் மூலம் நம்முடைய திட்டத்தை கண்டறிந்து நம்மை அழிக்க நினைக்கின்றனர்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“நீங்கள் சொல்வது அனைத்தும் புதிராக இருக்கிறது, அப்படியே அவர்களிடம் காலத்தை கடக்கும் பொறி இருந்தாலும் அது எப்படி உங்களுக்கு தெரியும், இல்லை இவைஅனைத்தும் என்னை ஏமாற்ற நீங்கள் சொல்லும் கதையாகவும் இருக்கலாம், எதுவும் நம்பும்படியில்லை.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“யாராக இருந்தாலும் சந்தேகம் வரும், அந்த பொறியைக் கண்டுபிடித்தவன் என்ற முறையில் அதனால் ஏற்படும் ஆக்கத்தையும், அழிவையும் நேரில் பார்த்தவன் நான்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என்ன! நீங்கள் கண்டுபிடித்ததா?” ஆச்சரியத்துடன் கேட்டான் அருண்மொழிவர்மன்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஆம் என் கண்டுப்பிடிப்பை திருடிக்கொண்டு அதன் மூலம் இவ்வுலகை தனக்கு அடிமையாக்க நினைக்கிறான் என் பழைய உதவியாளன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அவன் யார், அவனின் இந்த தீய செயலை நிறுத்த வேண்டும், அவனைப்பற்றி முததில் சொல்லியிருந்தால் என் வாளுக்கு இரையாக்கிருப்பேனே..”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அவன் தீயவனாக இருந்தாலும் புத்திசாலி, நீ அவனை கண்டுபிடிக்க முடியாத இடத்தில் இருக்கிறான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அந்த கவலை உங்களுக்கு வேண்டாம், அவன் பெயரை மட்டும் சொல்லுங்கள், இவ்வுலகில் எங்கிருந்தாலும் அவனைக்கண்டுபிடித்து உங்களிடம் ஒப்படைக்கிறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அவன் பெயர் <b>ராமானுஜம்</b>, அவன் இருப்பது இதே இடத்தில்தான் ஆனால்…”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
”என்ன தயக்கம், சொல்லுங்கள்”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“எதிர்காலத்தில்”<span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></span></b></div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s1600/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="181" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu7OapbnAdSFVHLp8-0PEnIuOTw0BD1bYVgN12Pgnfbw-jwD8ixWdPsNtiIJ7rnLAtdE91MeWVzOJEn4W8kQ3JWFkA6eahd7wgxPQTbKl01Fk5IzwupCDkDn3wEDHQQiKj4DEj_dl02Nf0/s320/Nuke_-_Nuclear_Explosion.jpg" width="320" /></a></div><div class="MsoNormal"><b><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></b></div><div class="MsoNormal"><b>தொடரும்.. tbc..</b></div><br />
<br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-33832514634655676372011-10-09T05:39:00.000-07:002011-10-09T05:41:14.213-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 4: தொடக்கம்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">"எ"ஆம் அறிவு: <a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/1.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;">அத்தியாயம் 1</a> , </span><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/2.html" style="color: #2288bb; text-decoration: none;"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> 2</span></a> & </span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #666666; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px;"><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/3.html"><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="color: #2288bb; font-family: 'Arial Unicode MS'; text-decoration: none;"> </span>3</a></span><br />
<br />
<div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">குருவின் ஆனைப்படி தனது முதல் இலக்கான தன் உடன்பிறந்த சகோதரனான அதித்ய கரிகாலனை பாண்டியர்கள் உடனான செவ்வூர் போரில் எதிரிகள் வேடமிட்டு தந்திரமாக கொலை செய்தான். போரில் பாண்டிய ஒற்றர்களால் கொலைசெய்யப்பட்டான் என்ற செய்தி ஊர் முழுக்க பரவியது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">குருவின் ரகசிய இருப்பிடத்தில் சந்தித்தான் அருண்மொழிவர்மன். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வணக்கம் குருவே”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வருக வீரனே, குருவின் பெறுமையை நீ காப்பாற்றிவிட்டாய், நீ ஒரு செயல்வீரன் என்பதை நிருபித்துவிட்டாய், என் எதிர்ப்பார்ப்பை பூர்த்திசெய்துவிட்டாய், அதித்ய கரிகாலலின் இழப்பு சோழ சாம்ராஜ்ஜியத்தில் பலத்த சலனத்தை உருவாக்கும், , உன் மாமா உத்தமன் அரியணையில் அமர்வதற்கு தயாராக இருக்கிறான், இப்போது அவன் அரசனாக பதவி ஏற்கட்டும், எப்படியும் அதித்ய கரிகாலனின் கொலை மீதான சந்தேகம் மக்கள் மனதில் இருக்கும், அது அடுத்து அரியணையேரும் அரசனின் செயல்தான் என்று பெறும்பாலோர் நம்புவர், அரியணையில் ஏறுவது நம் முதல் நோக்கமல்ல, மக்கள் மனதில் இடம்பிடிப்பதே நம் முதல் நோக்கமாகும்..”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி குருவே, அவன் ராஜ்ஜியத்திற்கு பின் உத்தமன் அவன் மகனுக்கு முடிசூட்டிவிட்டால் நாம் என்ன செய்வது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அப்போதுதான் மக்கள் உன் பக்கம் இருப்பதை நீ சாதகமாக்கிக்கொள்ள வேண்டும், நீ உத்தமனை சந்தித்து, அவன் ஆட்சியில் பொறுப்பேர்க்க உனக்கு எந்த பிரச்சனையில்லை, ஆனால் அவனுக்குபின் உன்னைதான் அரசனாகமுடிசூட வேண்டும் என்று ஒப்பந்தத்தில் உத்தமனின் முத்திரையை வாங்கிவிடு. அரசனாகும் ஆசையில் அவனும் இந்த ஒப்பந்தத்தில் உடன்படுவான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சரி குருவே, நான் உடனே சோழ தலைநகரத்திற்கு புறப்படுகிறேன்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வெற்றி உனக்கே.” என வாழ்த்தி அனுப்பினார்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWBn0ZpYJnvXzXZh83tAyUDyqSOrRsJT_8aYd4FahN6RQSPZDF8Cjln0WDm6luD1dbAwg3J9jZUW3_huZi-OCrdN4fDmFO2DQi4pGu1xo0chx8XO9_ixFedU7ItegCDY7UZT-1BXPwZ9Bd/s1600/AC-Home_Abstergo_Labs-1024x554.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="173" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWBn0ZpYJnvXzXZh83tAyUDyqSOrRsJT_8aYd4FahN6RQSPZDF8Cjln0WDm6luD1dbAwg3J9jZUW3_huZi-OCrdN4fDmFO2DQi4pGu1xo0chx8XO9_ixFedU7ItegCDY7UZT-1BXPwZ9Bd/s320/AC-Home_Abstergo_Labs-1024x554.jpg" width="320" /></a></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ரவி, ரவி, என பொறியில் படுத்திருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இப்போது என்ன நடந்தது, ஏன் எழுப்பினீர்கள்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உங்களுக்கு கட்டாயம் ஓய்வு தேவை, ஓய்வறைக்கு செல்லுங்கள்.” என்று கூறி ஆய்வகத்தை விட்டு கிளம்பினார்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ஆய்வகத்தில் இருந்த திவ்யாவிடமிருந்து தனக்கு சாதகமாக ஏதாவது பதில் கிடைக்கும் என்ற எதிர்ப்பார்ப்புடன் அவளிடம் பேசினான் ரவி.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இங்க என்ன நடக்குதுனு நீங்களாவது சொல்லுங்க”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மன்னிச்சிடுங்க ரவி, உங்ககிட்ட எதுவும் பேச கூடாதுனு எங்க பாஸ் உத்தரவுபோட்டிருக்கார்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“என் நிலமையில் இருந்து கொஞ்சம் பாருங்க, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் விஞ்ஞானியா இல்ல தீவிரவாதிங்களா, என்ன ஏன் இங்க கொண்டுவந்தீங்க, இல்ல, கடத்திக்கிட்டு வந்தீங்களானு ஒன்னுமே புரியில, பிளீஸ் ஏதாவது சொல்லுங்க.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“உங்களுக்கு இதுவரை தெரிந்ததே போதுமானது மற்றும் பாதுகாப்பானது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“பாதுகாப்பா, யாருக்கு? உங்களுக்கா இல்லை எனக்கா”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அமைதியாய் இருந்த திவ்யாவை பார்த்து, இனிமேல் இவளிடம் பேசுவதற்கு எதுவும் இல்லை, நேரடியாக ராமானுஜத்திடமே பேச வேண்டியதுதான் என்று நினைத்துக்கொண்டு கிளம்பினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ஓய்வறையில் இருந்த ரவி ராமானுஜத்தின் வருகைக்காக காத்திருந்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அடுத்த நாள் காலை,<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வாங்க ரவி, ஆய்வகத்திற்கு செல்லலாம், இனி காலம் பொன் போன்றது.” உறங்கிக்கொண்டிருந்த ரவியை எழுப்பினார் ராமானுஜம். ரவியும் பின்தொடர்ந்து சென்றான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“திவ்யா வரும்வரை காத்திருப்போம், ஆமாம் ரவி என்னுடன் பேச வேண்டும் என்று கூறினீர்களா?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம். இந்த ஆய்வில் மூலம் நீங்கள் என்ன சாதிக்க விரும்புகிறீர்கள்? முன்பு நீங்கள் சொன்னது போல் எதுவும் நடக்கவில்லையே”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, </span></span><span class="apple-converted-space"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"> </span></span><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை என்று சொல்லியது நினைவில் இருக்கிறதா? இப்போது இவ்வுலகில் என்ன நடக்கிறது என்று தெரிகிறதா”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம், நினைவில் இருக்கிறது, அதற்கும் இப்போது நடைபெறுவதற்கும் என்ன சம்பந்தம்”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“இவ்வுலகம் குழப்பங்களின் உச்சத்தில் இருக்கிறது, ஆயிரம் வருடங்களுக்கு முன்பு உன் மூதாதயர்கள் துவங்கி இன்று வரை இந்த சமூகம் அதே குழப்பத்தில் இருக்கிறது, பதவியாசை, காட்டுமிராண்டித்தனம் என அனைத்தும் ஒன்று கூடி இந்த உலகத்தை அழித்துக்கொண்டிருக்கிறது.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“ சரி, இப்பொழுது என்ன சொல்ல வருகுறீர்கள், உங்கள் நிலை என்ன?”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“ஒழுக்கம் ரவி, உலகத்தில் ஒழுக்கம் தேவைபடுகிறது, அதை நோக்கித்தான் நாம் வேலை செய்ய செய்துகொண்டிருக்கிறோம், இந்த உலகத்திற்கு ஒழுக்கத்தை புகட்டப்போகிறோம்.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“ம்.. ஒரு சிறந்த எதிர்காலத்தை நாம் உறுவாக்குகிறோம் என்று சொல்வது நம்பும்படியில்லை”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“உங்கள் நம்பிக்கை எனக்கு முக்கியமில்லை, ஆனால் நீங்கள் கேட்ட கேள்விக்கு அதுதான் சரியான பதில், மனித இனம் ஒரு சரியான திசையை தேடுகிறது, இங்கு எதற்காக வந்திருக்கிறோம், எதை செய்ய வேண்டும் போன்ற கேள்விகளுக்கு சரியான பதிலை நாம் தரப்போகிறோம். எப்படி வாழப்போகிறோம் என்ற பதில் தெரிந்தவுடன் அவர்களின் எதிர்காலம் சிறந்து விளங்கும்”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“அது எப்படி நடக்கும்”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“உலகில் உள்ள அனைத்து மோதல்களையும் முடிவுக்கு கொண்டு வர வேண்டும், உலக அமைதியை நிலைநாட்ட வேண்டும், அதுதானே உன் கனவு, அருண்மொழிவர்மா”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“நான் அவன் இல்லை, இன்னும் இங்கு நான் என்ன செய்துகொண்டிருக்கிறேன் என்று புரியவில்லை”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="color: #333333; font-family: arial, sans-serif; font-size: large;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“காலம் உங்களுக்கு புரிய வைக்கும், உங்களுக்கு புரியவில்லை என்றாலும் பரவாயில்லை, அது எங்கே இருக்கிறது என்றும் சொல்லும் வரை எந்த பிரச்சனையும் இல்லை.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';">“எது எங்கே இருக்கிறது, எனக்கு ஒன்றும் புரியவில்லை”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="apple-style-span"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: white; background-image: initial; background-origin: initial; font-family: 'Arial Unicode MS';"><span class="Apple-style-span" style="background-color: whitesmoke; color: #333333; font-family: arial, sans-serif; font-size: 24px;">"கால இயந்திரம்"</span></span></span></div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-86587805229745556122011-10-07T01:56:00.000-07:002011-10-07T01:56:07.074-07:00வாழ்க்க ஒரு வட்டம்டா: ‘சவால் சிறுகதை-2011’<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“விஷ்னு நாம் திட்டம் போட்ட மாதிரி எல்லாம் நடந்துகிட்டு இருக்கு. எஸ்.பி. கோகுல் நம்ம வலையில விழற நேரம் நெருங்கிடுச்சு, நான் சொன்ன மாதிரி குறியீட<span> </span>கடைசிநேரத்துல அனுப்பிடு”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“சார் இதுனால எனக்கு எந்த பிரச்சனை வராம பார்த்துக்கோங்க, எஸ்.பி ரொம்ப பொல்லாதவன். இந்த விஷயத்துல என் தலையீடு இருக்குனு தெரிஞ்சுதுனா கண்டிப்பா என்ன சும்மா விடமாட்டான்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“கோகுல நான் பார்த்துக்குறேன், அவன் நம்மளுக்கு செஞ்ச துரோகத்த மறந்துடாத, அவன் அணுஅணுவா கஷ்டப்படனும், நாம பட்ட வேதனையும் வலியையும் அவனுக்கு புரியனும். இப்ப கிளம்பு நாம நாளைக்கு பார்க்கலாம்.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">ரவி அவசரமாக சிலவற்றை பையில் திணித்துக்கொண்டிருந்தான், நீண்ட நாட்களுக்கு பிறகு ஒரு புத்துணர்ச்சி,<span> </span>தன்னுடன் கல்லூரியில் படித்த கார்த்திக்,சதீஷ்,தாமு மற்றும் கோகுலுடன் ஒரு பயணம், கோகுலின் ஆபிஸ் ஃபிரண்டு விஷ்னுவும் வருவதாக சொல்லியிருந்தான். ஹார்ன் சத்தம் கேட்டதும் வந்திருப்பது கோகுல் என்பதை அறிந்துக்கொண்டு வீட்டைப்பூட்டி சாவியை ஜன்னலில் வைத்து கீழே இறங்கி வந்தான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">ஏண்டா வரோம்னு தெரியும்ல, ரெடியா இருக்க வேண்டியதுதான? என்ற கோகுலிடம் “ ஃப்ரீயாவிடு மச்சி இன்னும் டைம் நிறைய இருக்கு” பதிலளித்தான் ரவி.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“இல்லடா, இப்ப அப்படியே விஷ்னு வீட்டுக்கு போய் அவன பிக்கப்பண்ணனும், அவன்கிட்டதான் குறியீடு இருக்கு, ட்ராபிக் வேற அதிகமா இருக்கு”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">"அதான் வந்துட்டேன்ல, சரி மச்சி எனக்கு ரொம்ப நாளா ஒரு சந்தேகம்," கார் ஓட்டிக்கொண்டிருக்கும் கோகுலை பார்த்து கேட்டான் ரவி, “சொல்றா”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“நீ எப்படிடா எஸ்.பி ஆன, இல்ல,<span> </span>காலேஜ்வரைக்கும் பி. கோகுல்தானே?”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“எங்க அப்பா பேர் பிரகாசம், தாத்தா பேரு சுப்பிரமணியம், அதான் இனிஷியலா எஸ்.பினு மாத்திட்டேன், ஆபிஸ்ல மூனு கோகுல், ரெண்டு பேருக்கும்<span> </span>இனிஷியல் ‘பி’<span> </span>அதனாலதான், பேரும் கெத்தா இருந்துதா… ஆமாஅதுக்கென்ன இப்ப”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“அப்ப தமிழ்ல உன் பேர் சு.பின்றது தெரியுமா,” மொக்கையாக இருந்தாலும் அனைவரும் சிரித்தனர்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“மொக்கைய போடாத, இருக்குற ட்ராபிக்ல எப்ப போய் சேருவோம்னு தெரியல, ஒழுங்கா பாட்டு கேளு” ஒலியை கூட்டினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“நான் பாடும் மௌனராகம் கேட்கவில்லையா – ஸ்பீக்கரில் ஒலித்துக்கொண்டிருந்தது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“என்னைய நிறுத்த சொல்லிட்டு நீ ஆரம்பிச்சுட்ட, வேணாம்டா, அழுதுடுவேன், மரியாதையா பாட்ட மாத்து”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“இதுக்குதான் ஒழுங்கா ட்ரேன்ல போலாம்னு சொன்னேன், ட்ராபிக் இல்லாம ஃப்ரீயா போயிருக்கலாம் யாராவது கேட்டீங்களா” சதீஷ் கூறினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“மச்சி ட்ரேன்ல போனா பயணம், அதுவே கார் இல்ல பைக்ல போனா அனுபவம், வழியில எங்க வேணாலும் நிறுத்தி இயற்கைய ரசிச்சுக்குட்டே போகலாம்” எனக்கூறிய தாமுவை பார்த்து கார்த்திக் “என்னடா ஆச்சு இவனுக்கு, நாம போறது இடத்துக்கும் இவன் பேசறதுக்கும் ஏதாவது சம்பந்தம் இருக்கா, சரக்கடிச்சுட்டு மட்டையானா பரவாயில்ல, வழியில கூவத்த தவிர எதுவும் இல்ல, இவன் என்னடான்னா”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">இன்னோவா கார் ஒரு வீட்டின் முன்பு நின்றது, இரண்டுமுறை ஹார்ன் சத்தம் எழுப்பியதும் கீழே <span> </span>இறங்கி வந்தான் விஷ்னு.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“என்னடா இன்னும் ரெடி ஆகல”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“இல்லடா மச்சி ஆபிஸ் வேல இருக்கு, நீங்க போங்க”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“டேய் இப்ப சொன்னா எப்படி? பாஸ்கிட்ட நான் பேசிக்கிறேன், நீ கிளம்பு”<span> </span>என்றான் கோகுல்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“நம்ம டெக்லீட பத்தி தெரிஞ்சும் ஏண்டா புரியாத மாதிரி பேசற..சாரி பாஸ் தப்பா நினைச்சுகாதீங்க <span> </span>இப்ப என்னால வரமுடியாது, நாம் இன்னொரு நாள் சந்திக்கலாம். இந்தாங்க குறியீடு” என ஒரு துண்டு சீட்டை கொடுத்துவிட்டு அனைவரிடமும் விடைபெற்று சென்றான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">கார் முழு வேகத்தில் பறந்து கொண்டு சென்றது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“மச்சி உன் ஃப்ரெண்டு கஞ்சன்னு சொல்லிருக்க, அதுக்குனு இப்படியா, ஒரு எ4 ஷீட நாப்பதா கட் பண்ணி பிரிண்டவுட் எடுத்திருக்கான். சரி அததான் ஒழுங்கா செஞ்சானா, குடுத்தது அவன், வாங்கினது நான், என்னவோ ஸ்கூல லீவ் லெட்டர் எழுதுற மாதிரி<span> </span>என்னடா இது,” என்று சீட்டை கோகுலிடம் நீட்டினான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“நமக்கு தேவ அந்த குறியீடு, அது இருக்குல அப்பறம் என்ன கவலை”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">அவர்கள் சேரும் இடம் வந்தது, திருவிழா போல கூட்டம் கூடி இருந்தது. அன்று தல நடிக்கும் 50வது படம் ரிலீஸ், <span> </span>“சரி மச்சி கவுண்டர்ல போய் இந்த குறியீட காட்டு, டிக்கெட் கொடுப்பாங்க “.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">சிறிது நேரத்தில் வியர்வையுடன் கோபம் கொப்பளிக்க வந்த ரவி கோகுலிடம்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“மச்சி அந்த ******* நம்மள ஏமாத்திட்டாண்டா.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“என்னடா சொல்ற”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">“அது தப்பான குறியீடு டா,<span> </span>இப்ப ஒரு டிக்கெட்டும் இல்ல, ஹவுஸ்புல் டா, என்னடா பண்றது, அவன் மட்டும் என் கையில கிடச்சான் செத்தான்டா.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">அடுத்த நாள் கோகுலின் ஆபிஸ்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">கோபத்துடன் விஷ்னுவின் காபின் நோக்கி சென்ற கோகுல் அந்த துண்டு சீட்டை விஷ்னுவின் டேபில் மீது வீசினான், அப்போது சுழலும் நாற்காலியிலிருந்து திரும்பிய உருவத்தை பார்த்து திடுக்கிட்டான்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">வாங்க எஸ்.பி என்று வரவேற்றான் குரு, கோகுலுடைய <span> </span>டெக் லீட், மேஜையிலிருந்த இன்னொரு துண்டுச்சீட்டில் “ எஸ்.பி கோகுலிடம் நான் தவறான குறியீடுதான் கொடுத்திருக்கிறேன். கவலை வேண்டாம் – விஷ்னு.” பார்த்ததும் கோகுலுக்கு அனைத்தும் புரிந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">மூன்று வாரங்களுக்கு முன்பு, தளபதியின் படம், முதல் ஷோ டிக்கெட் வைத்திருந்த <span> </span>குருவின் வண்டியை பஞ்சர் செய்து, அதை சரி செய்ய பார்கிங் ஏரியாவிற்கு சென்றபோது கிடைத்த நேரத்தில் ஷோ டிக்கெட்டை கிழித்த ஞாபகம் கோகுலுக்கு வந்தது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">அப்போது குருவின் கைப்பேசி சினுங்கியது, அதில் "informer vishnu" எனத்தெரிய "வாழ்க்க ஒரு வட்டம்டா" தளபதியின் குரல் ரிங்டோனாய் ஒலித்துக்கொண்டிருந்தது.</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS";">ஹா.. ஹா.. ஹா..எதிர்முனையில் சிரித்துக்கொண்டிருந்தான் குரு.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><br />
</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-63846723968966287132011-10-04T20:48:00.000-07:002011-10-09T18:55:48.015-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 3: இரத்த அரியணை<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">"எ"ஆம் அறிவு: <a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/1.html">அத்தியாயம் 1</a> &<a href="http://www.blogger.com/goog_703548031"> </a></span><a href="http://mcxu.blogspot.com/2011/10/2.html"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அத்தியாயம்</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"> 2</span></a></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"></span><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அடுத்த நாள் காலை<o:p></o:p></span></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"> </span><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">நீண்ட உறக்கத்திற்கு பிறகு எழுந்த ரவி, தன்னை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ராமானுஜத்தை பார்த்து திடுக்கிட்டான். “என்ன சார், தூங்கிட்டுயிருக்கும் பொழுதும் என்ன கவனிக்குனுமா?” “இனி எப்பொழுதும் உன்னை கவனித்துக்கொண்டே இருக்க வேண்டும்” என பதிலளித்தார்.<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">நீங்க சொல்ற மாதிரி மரபணு நினைவுகள் செயல்பட்டா நாம சோழர்களுடைய அனைத்து ரகசியங்களையும் பெறலாம் என்றிருக்க, ஏன் ராஜ ராஜனுடைய பகுதியை மட்டும் கவனம் செலுத்துறீங்க.<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">சோழர்களுடைய வரலாறு முழுவதும் சொல்ல நேரமில்லை, சுருக்கமாக சொல்ல வேண்டுமென்றால் ராஜ ராஜ சோழன் (எ) அருண்மொழிவர்மன் ஆட்சியில் அமர்ந்த சரியான வரலாறு எங்கும் இல்லை, பரந்தக சோழனின் இறப்பிற்க்கு பிறகு முப்பது ஆண்டுகள் சோழர்களின் வரலாறு ஒரு மாயையாகவே இன்றும் இருக்கிறது, இந்த முப்பது ஆண்டுகளில் ஐந்து மன்னர்கள் சோழமன்னை ஆண்டுள்ளனர். இந்த இடைப்பட்ட காலத்தில் அருண்மொழிவர்மன் எங்கிருந்தான், என்ன செய்துகொண்டிருந்தான், சோழர் ஆட்சியில் அவன் பங்கென்ன என பல கேள்விகள் எழுகின்றன. ஐந்து மன்னர்களும் இயற்க்கைக்கு அப்பார்ப்பட்ட முறையிலேயே இறந்துள்ளனர், மன்னர்கள் மட்டும் இல்லாமல், அரசனாக தகுதி உள்ள அனைவரும் மர்மமானமுறையில் இறந்துள்ளனர், அருண்மொழிவர்மனை ஆட்சியில் அமர்வதற்க்காகவே அனைத்தும் நடந்ததுபோல் உள்ளது. இது வெறும் பதவியாசையாக இருப்பின் நடந்த விஷயங்கள் கண்டிப்பாக வரலாற்றில் இடம்பெற்றிருக்கும், ஆனால் எதுவும் இன்னால் வரை கிடைக்கவில்லை. கடைசியாக கிடைத்த தகவல்படி, அருண்மொழிவர்மன் தனியாக எதையும் செய்யவில்லை, அவனுக்கு உறுதுணையாக ஒருவர் இருந்துள்ளார். அவர் யார் என்பதை கண்டுபிடிப்பதே நமது முதல் குறிக்கோள். என சொல்லி முடித்தார் ராமானுஜம்.<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அவரை கண்டுபிடிப்பதால் நமக்கென்ன பயன்.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“இன்னும் கொஞ்ச நாள் பொறுமையுடன் செய்ல்படுவோம், நம்முடைய வேலையை முதலில் முடிப்போம். இப்பொழுது அதை பற்றி யோசித்தால் நம் முயற்சிக்கு நாமே குறுக்கிடுவதுபோல் ஆகிவிடும்.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வரலாறு இப்பொழுது நம் கையில், வெறும் பார்வையாளனாக இருந்த நீ, செயலில் இறங்கும் நேரம் வெகுதூரமில்லை, <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மரபணு நினைவோட்டத்திற்கு தயாராண ரவி, மேஜையின் மீது படுத்தான், சில நிமிடங்களில் அவனது மூளையின் செயல்பாடு பண்மடங்காக உயர்வதாக கணிப்பொறி காட்டியது. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><o:p> </o:p></span> </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">மேஜையில் படுத்திருந்த ரவியை சரிபார்த்துவிட்டு சென்று கொண்டிருந்த திவ்யாவை அழைத்தார் ராமானுஜம்.<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“மிஸ் திவ்யா, எல்லாம் சரியாக இருக்கிறதா”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“சார், இந்த அளவிற்க்கு யாரும் நம் பொறியில் பயணிக்கவில்லை, ரவியின் மூளை செயல்பாடுகள் திருப்திகரமாக உள்ளன, இன்னும் சில மணி நேரத்தில் அவருடைய மூளை மரபணு நினைவுகளின் மையத்தை நெருங்கிவிடும். இன்னும் ஒரிரு தினங்களில் நம் வெற்றி உறுதியாகிவிடும்.” <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">அவசரம் வேண்டாம், மரபணு நினைவுகளை ஒருவன் நெருங்கும் பொழுது அவனின் மூளையின் செயல்பாடு ஐம்பது சதவிகிதத்திற்கு மேல் இருக்கும், அதுவே சாதாரண நேரத்தில் ஐந்து சதவிகிதத்திற்க்கு குறைவாகவே செயல்படும், இவ்வளவு வேறுபாடுகளை தாங்கிக்கொள்ளும் சக்திக்கு கண்டிப்பாக ஓய்வு அவசியம், ஒரு நாளில் ஐந்து நிமிடங்களுக்கு மேல் நாம் இந்த ஆய்வில் ரவியை உட்படுத்தகூடாது.இருந்தாலும், நினைவுலகத்தில் தொலைந்த மற்றவர்களை நாம் கருத்தில் கொள்ள வேண்டும். இவன் தான் நமக்கு கிடைத்திருக்கும் அரிய வாய்ப்பு, நாம் முன்பு செய்தது போல் தொடர் நினைவ்வோட்டம் இல்லாமல், முறையே ஓய்வுடன் கூடிய நினைவோட்டத்தை பதிவு செய்ய வேண்டும்.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அப்படி செய்தால் நீண்ட நாட்கள் ஆகுமே”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அதுதான் இல்லை, மூளையின் அசாதாரண செயல்பாட்டினால், அந்த ஐந்து நிமிடங்களில் ஒரு வருடத்திற்க்கு மேலான நினைவுகளை பதிவிறக்க முடியும். என் முப்பது வருட உழைப்பிற்கு கூடிய விரைவில் பதில் கிடைக்க்ப்போகிறது.”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“வாழ்த்துக்கள் சார்”</span> </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7ob-JjmT85zZE5jjKOHJ276g5-YPsqCgEGoCcHraX9KCICiaJv7CXh0QhYo0LL2R5kTRkE765XAXxCVqVPrCrkE1WjilYnVNsYwh6o3Nc1L3VGBIbJXsE1nV_krkKUELL2uE5mF_CpY0/s1600/spartacus-three+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7ob-JjmT85zZE5jjKOHJ276g5-YPsqCgEGoCcHraX9KCICiaJv7CXh0QhYo0LL2R5kTRkE765XAXxCVqVPrCrkE1WjilYnVNsYwh6o3Nc1L3VGBIbJXsE1nV_krkKUELL2uE5mF_CpY0/s320/spartacus-three+copy.jpg" width="320" /></a></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அருண்மொழிவர்மா, நம் திட்டத்தை அரங்கேற்ற தக்க சமயம் வந்துவிட்டது, நான் அளித்த பயிற்ச்சிகள் உனக்கு உறுதுணையாக இருக்கும், உன்னை ராஜ்ஜியத்தில் அமரவைக்கும் இந்த திட்டம் நிறைவடைய இன்னும் இருபது ஆண்டுகள் உள்ளன, இந்த இருபது ஆண்டுகளில் நீ அழிக்கப்போகும் உயிர்களின் எண்ணிக்கையின் அடிப்படையில் உன் ராஜவாழ்க்கை இருக்கும். முதலில் நீ அழிக்கப்போவது உன் உடன்பிறந்தவன்.அவன் இருக்கும் வரை உன்னால் சிம்மாசனத்தில் அமர முடியாது, நீ செய்யப்போவது கொலைகள் அல்ல, உன் மூதாதயர்களின் வழியில், தகுதியற்றவனை ஆட்சியில் அமரவிடுவதை தடுக்க நீ செய்யும் வதம், களைப்பறிப்பு, வெற்றி உனக்கே. சென்று வா ”<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">“அப்படியே ஆகட்டும் “ எனக்கூறி குருவை வணங்கி விடைபெற்று சென்றான்.<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';">தொடரும்… tbc..<o:p></o:p></span></span></div></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: 'Arial Unicode MS';"><br />
</span></div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-38538546378442165642011-10-02T04:13:00.000-07:002011-10-03T00:03:19.624-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 2: பொறி<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ஆச்சிரியத்தில் இருந்த<span> </span>ரவியை ராமானுஜம் அவருடைய ஆய்வகத்திற்கு அழைத்து சென்றார்.<span> </span>சில நிமிட நடைக்கு பிறகு அங்கு வந்தடைந்தார்கள்.<span> </span>சுவர்கள் முழுவதும் கணிப்பொறித்திரைகள்<span> </span>சூழ்ந்திருந்தன, நடுவில் ஒரு மேஜை கண்ணாடி மூடியுடன் இருந்தது. அங்கு ஒரு பெண் கையில் தொடுதிரை கணினி மூலம் சில அளவீடுகளை குறித்துக்கொண்டிருந்தாள். “மிஸ். திவ்யா, நாம் இவ்வளவு நாள் தேடிக்கொண்டிருந்தவர் இவர்தான், பெயர் ரவி,<span> </span>ரவி, இவங்க தான் என்னோட இந்த<span> </span>ஆய்விற்க்கு மிகவும் உறுதுனையா இருந்தாங்க.” என்றார்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா – ராமானுஜம்<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ர – ரவி<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">தி – திவ்யா<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா- நாம ரவிக்கு கொடுத்த மருந்து சரியா வேல செஞ்சுதா, குறிப்புகள் என்ன சொல்லுது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ர – மருந்தா.. என்ன சார் சொல்றீங்க. எனக்கு தெரியாம வேற என்ன கொடுத்தீங்க<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா – கவலபடாதீங்க ரவி, இது ஒரு சாதாரண மருந்து, நினைவாற்றலை அதிகப்படுத்தும் ஒருவகை ஸ்டெராய்ட். இதனால் ஒரு வித பின்விளைவுகளும் இல்லை.<span> </span>உங்களுக்கு இந்த விஷயங்களை நிருபிக்காமல்<span> </span>கூப்பிட்டிருந்தால் கண்டிப்பாக எங்களை பைத்தியம் என்று நினைத்திருப்பீர்கள். சரிதானே நான் சொல்வது. உங்கள் ஒத்துழைப்பு மட்டும் இருந்தால் நாம் அனைவரும் உலகத்திலுள்ள அனைத்தையும் விலைக்கு வாங்க முடியும்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ர – அப்ப என் வேலை<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா – அதபத்தி இப்ப ஏன் கவலை பட்றீங்க. உங்க சார்பா மெடிக்கல் லீவ் திவ்யா ஆபிஸுக்கு அனுப்பிட்டாங்க. உங்க ரூம்மேட்ஸ் கிட்டயும் நீங்க வெளியூருக்கு பொயிருக்குறதா சொல்லிட்டோம். நீங்க எத பத்தியும் கவலைப்பட வேண்டாம். நீங்க இப்ப ஓய்வெடுங்க. உங்களுக்கு தூக்கம்தான் இனிமே வேலை. </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS';">ரவி இப்ப நீங்க இந்த மேஜையின் மேல் படுங்கள், இந்த கண்ணாடித்திரை<span> </span>உங்களுடைய கனவுகளை பதிவு செய்யும். சென்ற முறை எங்கு உங்களுடைய கனவு நின்றது என்று நினைவிருக்கிறதா?</span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ர – <span> </span>கனவா இல்லை நினைவா<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா – சபாஷ்.<span> </span>உங்களுடைய தற்போதய நினைவு நீங்கள் கானும் கனவை செயலிழக்கச்செய்கிறது. நீங்கள் காண்பது கனவுதான் என உங்கள் ஆழ்மனது காட்டிக்கொடுக்கிறது, நீங்கள் கனவு என்று சிறிது சந்தேகப்பட்டாலும்<span> </span>உங்கள் நினைவுகள் மறுபடியும்<span> </span>பழைய நிலை, அதாவது இப்பொதய காலத்திற்கு வந்துவிடுகிறது. நான் கண்டுபித்திருக்கு இந்த பொறி உங்களுடைய மரபணு நினைவுகளை பதிவுசெய்கிறது. ஒரு வேலை பதிவின்பொழுது தடைப்பட்டால், மீண்டும் விட்ட இடத்தில் இருந்து துவங்க இந்த பொறி உதவும். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVNqcO8MgZrZj_wA9mQtJpIYg48mn4dO3Ap-j5fWI9vY1hJBtCZEjmoNc63FZeVZwkUtKg7dFwNTbR2aidCQpFpen_ssskDkHoZFXgmO8fqi9Gh0ryQ5b_g-JnlLwIUPHCncYF53GsrY1H/s1600/AC-Home_Abstergo_Labs-1024x554.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="173" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVNqcO8MgZrZj_wA9mQtJpIYg48mn4dO3Ap-j5fWI9vY1hJBtCZEjmoNc63FZeVZwkUtKg7dFwNTbR2aidCQpFpen_ssskDkHoZFXgmO8fqi9Gh0ryQ5b_g-JnlLwIUPHCncYF53GsrY1H/s320/AC-Home_Abstergo_Labs-1024x554.jpg" width="320" /></a></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><o:p><br />
</o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">“சாதரண மேஜை போன்ற தோற்றம் இருந்தாலும், அதன் கீழிருந்து எண்ணற்ற வயர்கள் மூலம் தகவல் சர்வர் அறைக்கு சென்றடைந்தது.”<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா -<span> </span>திவ்யா, பொறியை தயார் படுத்து, இன்று ரவி காணப்போகும் சரித்திரம் , நம் வாழ்க்கையில் முக்கிய மாற்றத்தை ஏற்படுத்தப்போகிறது.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">தி – ரவி, இந்த கண்ணாடிய இந்த மேஜையின் மீது படுக்கும் பொழுது அணிந்துகொள்ளுங்கள், உங்கள் விழித்திரை அசைவுகள் மூலம் தகவல்களை எங்களால் சேகரிக்க <span> </span>முடியும்.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரவி கண்ணாடியை அணிந்துகொண்டு மேஜையின் மீது சாய்ந்தான். திவ்யா அவள் கையிலிருந்த தொடுதிரையில் சில எண்களை அழுத்த மேஜையை சுற்றி ஒரு வெளிச்சம் உண்டாகியது. அப்பொறி உண்டாக்கிய மென்அதிர்வுகள் மூலம் ரவி உடனே மயங்கினான். <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">தி – சார், ரவிகிட்ட உண்மையா நடந்த விஷயத்தை எப்ப சொல்லப்போறீங்க..<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; mso-bidi-font-size: 16.0pt;">ரா – அதுக்கான சரியான சமயம் வரும், அவசரப்படவேண்டாம். நம்முடைய திட்டம் நிறைவேறும் வரை காத்திருப்போம்… <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><b><span style="background: white; color: #666666; font-family: "Arial Unicode MS"; font-size: 14.0pt; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-language: EN-US;">“மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன் உயிர் மூச்சாகவேண்டும். சோழர்களுடைய புகழ் உலகெங்கும் பரவ நீ அயராது உழைக்க வேண்டும். ”</span><span style="color: #666666; font-family: "Arial Unicode MS"; font-size: 14.0pt; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-language: EN-US;"> </span></b><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; font-size: 14.0pt; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-language: EN-US;"><br />
<br />
<!--[endif]--></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><span style="font-family: "Arial Unicode MS"; font-size: 14.0pt; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-language: EN-US;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">தன் அப்பா சொல்ல கேட்டுக்கொண்டிருந்தான் அருண்மொழிவர்மன் (எ) ராஜ ராஜ சோழன்.</span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN035TF7NCm5FlC1UhViSeK5_5thE8qRcQGeciebr67eKfSbQP06IOteVttqA_TwrFdbRjHX2uaAvzd2R4zgDqRhHWswUb1MJT85O4IQ8CQuNJe84QEYxoAcNXjj9xDPxS7Rg0GAOjXfnj/s1600/spartacus+copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN035TF7NCm5FlC1UhViSeK5_5thE8qRcQGeciebr67eKfSbQP06IOteVttqA_TwrFdbRjHX2uaAvzd2R4zgDqRhHWswUb1MJT85O4IQ8CQuNJe84QEYxoAcNXjj9xDPxS7Rg0GAOjXfnj/s320/spartacus+copy.jpg" width="265" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br />
</td></tr>
</tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">தொடரும்.. tbc..</div><br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-52587366038926007302011-10-01T12:35:00.000-07:002011-10-09T18:56:18.137-07:00"எ"ஆம் அறிவு: அத்தியாயம் 1: ரகசியம்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<br />
<br />
<span class="Apple-style-span">“ராஜாதி ராஜ, ராஜ மார்த்தாண்ட, ராஜகம்பீர, சோழ மண்டலாதிபதி </span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; font-family: sans-serif; line-height: 19px;">பராந்தக </span><span class="Apple-style-span"> மகாராஜா, பராக்!” என்று ரவி முன் கூவினார்கள். அதை பார்த்துக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு இது கண்டிப்பாக கனவாகதான் இருக்க முடியும் என்ற நம்பினான். தான் இதுவரை சினிமாவில் பார்த்த ராஜாக்கள் போல் அவர் இல்லை, தன் அருகே அவர் வருவதை உணர்ந்தான். <b>“மகனே, சோழ குலத்து வீரப் புகழை இனி உன்” </b></span><br />
<br />
ரவி தூக்கத்திலிருந்து எழுந்தான். “செ.. கனவா”, சுற்றி பார்த்த பொழுதுதான் தெரிந்தது அவன் இருக்கும் இடம் புதிதாக இருந்தது. எவ்வளவு யோசித்து பார்த்தும் எப்படி இங்கே வந்தோம் என்று அவனால் யூகிக்க முடியவில்லை, அவன் இருந்த அறை வெளிப்பக்கமாக பூட்டப்பட்டிருந்தது. <br />
<br />
“யாராவது இருக்கீங்களா? நான் எங்க இருக்கேன் நீங்கயெல்லாம் யாரு? நீங்க நினைக்கிற மாதிரி நான் ஒன்னும் அவ்வளவு பெரிய ஆள் இல்ல, கதவ திறங்க” பூட்டிய கதவை நோக்கி தன்னால் முயன்றவரை கத்திக்கொண்டிருந்தான் ரவி. <br />
<br />
தான் பூட்டப்பட்டிருக்கும் அறையை சுற்றிப்பார்த்தான், காலியான அறையின் நடுவே ஒரு மேஜை மற்றும் இரு நாற்காலிகள் இருந்தன. அறை மேலிருந்த சிறிய இடைவெளி மூலம் வெளிச்சம் பரவியது. காலடி ஓசை கேட்டவுடன் “யாரா அது, விளையாடாதீங்கடா, ரூம திறந்து விடுங்கடா” என்று புலம்பினான். <br />
<br />
கதவு திறக்கப்பட உள்ளே இருவர் நுழைந்தனர். “ சார், அந்த சேர்ல உட்காருங்க, எங்க பாஸ் உங்ககிட்ட பேச வர்றார்” <br />
“மரியாதயெல்லாம் வேனாம்டா, என்ன இப்படியே விட்ருங்க, நான் அப்படியே ஓடிபோயிடுவேன்.” என்றான் இரவி. அவ்விருவர் மூலம் உட்காரவைக்கப்பட்டான். <br />
<br />
சில நிமிடங்களில் ஒருவர் வந்து மேஜையின் எதிரில் உட்கார்ந்தார். “வெல்கம் மிஸ்டர் இரவி, உங்களை சந்தித்ததில் ரொம்ப சந்தோஷம்”. “ யார் சார் நீங்க, ஒரு காரணமும் இல்லாம் என்ன இங்க கடத்திட்டு வந்து இப்ப என்னவோ நலம் விசாரிக்குறீங்க?”.ரவி வினவினான். <br />
<br />
என் பேர் இராமானுஜம், உங்ககிட்ட இப்ப சொல்ல போற விஷயத்தை கவனமா கேளுங்க.” நீங்க கனவு கான்பது உண்டா?” ரவி உடனே “என்ன சார் என்ன வெச்சு ஏதாவது காமடி பண்றீங்களா, நான் எங்க இருக்கேனு தெரியல, நீங்கயெல்லாம் யாரு, எதுக்கு இப்போ தேவயே இல்லாம இந்த கேள்வி” என்று கத்தினான்.” <br />
<br />
“கொஞ்சம் பொறுமையா கேளுங்க, உங்க கனவ பத்தி நான் இப்போ சொன்னா நீங்க என்ன நம்புவீங்கனு நினைக்குறேன்.” இராமானுஜம் ரவி கண்ட கனவை கூட இருந்து பார்த்ததுபோல் விவரித்தார்.மேலும் “ரவி இப்போ கொஞ்ச நேரத்துக்கு முன்னாடி நீங்க பார்த்த நிகழ்வுகள் அனைத்தும் உண்மையே, கணவு இல்லை” என்று முடித்தார்.இதையெல்லாம் கேட்டுக்கொண்டிருந்த ரவிக்கு ஒன்றுமே புரியவில்லை. இராமானுஜம் அடுத்து சொன்னதை கேட்டதும் ரவி திடுக்கிட்டான்.“நான் தான் அவர்னு நீங்க சொன்னீங்கனா நீங்க என்ன பைத்தியமா”. என்று கூறிய ரவிவை செய்கையில் அமைதியாய் இருக்க சொல்லி அவர் மேலும் தொடர்ந்தார்.<br />
<br />
ரா: நினைவு என்றால் என்ன? <br />
<br />
ர: ஞாபகப்படுத்தி கொள்ளுதல் <br />
<br />
ரா:அதாவது குறிப்பிட்ட நபரின் நினைவு சரிதானே <br />
<br />
ர: ம்.. <br />
<br />
ரா: அந்த குறிப்பிட்ட நபர் மட்டும் இல்லாமல் அவருடைய முன்னோர்களின் நினைவும் அவனிடையே இருக்கும் என்று சொன்னால் நீங்கள் என்ன சொல்வீர்கள். <br />
<br />
ர: போன வாரம் நடந்தத பத்தி கேட்டாவே நான் யோசிப்பேன். நீங்க என்னனா, நம்புற மாதிரி சொல்லுங்க <br />
<br />
ரா: மரபுசார் நினைவாற்றல். புலம்பெயர்வு . செயலற்றிருத்தல் இனப்பெருக்கம் இவையெல்லாம் விலங்குகளுக்கு யார் சொல்லித்தந்தது. என்னுடைய முப்பது ஆண்டுகால ஆராய்ச்சியில் கண்டுபிடித்ததுதான் இந்த மரபுசார் நினைவாற்றல். நம்முடைய மரபணுக்களில் நமது முன்னோர்களின் வழிமுறையையும் சேர்த்து, அவர்களின் நினைவுகளையும் நாம் கண்டறிய முடியும். அத்ற்க்கான பொறியையும் நான் கண்டுபிடித்துவிட்டேன்.<br />
<br />
<div><br />
</div><div>ர:நீங்க சொல்றது நம்பவும் முடியல, நம்பாவமும் இருக்க முடியல, அப்ப என்ன பத்தி சொன்னது உன்மைதானா?</div><div><br />
</div><div>ரா: <b> </b>உங்க மரபணுவும் அகழ்வாராய்ச்சியில் கிடச்ச அவரோட மரபணுவும் நூறு சதவிகிதம் சரியாக பொறுந்துகிறது.ஆமாம் மிஸ்டர் இரவி நீங்கதான் பல தலமுறைக்கு முன்னால் வாழ்ந்த <b>"இராஜ இராஜ சோழன்." </b>அவர்களுடைய வாரிசு. உங்களுடைய மரபணு நினைவுகள் மூலம் நாம் பல ரகசியங்களை கண்டுபிடிக்கலாம்.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD4zHShd7EbuOdpCBfFl5f4pv9c_BdiDgZ-332fHBTk3pRC73dwhEZT8rktt8q580jp0ItD_cztBCAN6cRvLt-bdu_4YVkqfcFlydWftrERLkB2q0F2tVomHYEI2VV5LURtHrK_4e2FIV2/s1600/naren.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD4zHShd7EbuOdpCBfFl5f4pv9c_BdiDgZ-332fHBTk3pRC73dwhEZT8rktt8q580jp0ItD_cztBCAN6cRvLt-bdu_4YVkqfcFlydWftrERLkB2q0F2tVomHYEI2VV5LURtHrK_4e2FIV2/s320/naren.jpg" width="213" /></a></div><br />
</div><div><br />
</div><div><br />
</div><div>தொடரும்......tbc..</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-8320646520199442932011-09-27T22:26:00.000-07:002011-09-27T22:29:40.045-07:00ஹவர் சைக்கிள்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br />
<br />
சைக்கிள் ஒட்ட தெரியாது என்றால் முகப்புத்தகத்தில் அக்கவுன்ட் இல்லை என்பது போல, என் வீடு மௌன்ட் ரொடில்(அண்ணாசாலை) இருந்ததால் அப்பா சைக்கிள் ஓட்ட சொல்லிக்கொடுப்பதில்லை, வருடமொருமுறை அத்தை வீட்டிற்கு கொளத்தூர் செல்லும் பொழுது ஹவர் சைக்கிள் எடுத்து மாமாவின் உதவியுடன் கற்றுக்கொள்ள ஆரம்பித்தேன்.<br />
<br />
அப்பொழுது நான் 5ஆம் வகுப்பு படித்துக்கொண்டிருந்தேன், என் அத்தைக்கு இரண்டு பெண்கள், அரையாண்டு விடுமுறைக்கு அத்தை வீட்டிற்க்கு சென்றபோது, அங்கே மூத்தவள் சைக்கிள் ஓட்டிக்கொண்டிருந்தாள், வெட்கமாய் இருந்தது, அன்றே மாமாவிடம் சொல்லி சைக்கிள் வாடகைக்கு எடுத்து ஓட்ட ஆரம்பித்தேன், ஓட்டுவதென்றால் காலை இருபுறமும் கீழே வைத்து தள்ளிக்கொண்டிருந்தேன்,கொளத்தூர் சாலைகலை பற்றி சொல்லத்தேவையில்லை, கீழே இருந்த பாறையில் பட்டு கட்டைவிரல் நகம் பெயர்த்துக்கொண்டது, காலில் இருந்த இரத்தததை பார்த்து பயந்து விட்டனர், ஒரு வார இராஜவாழ்க்கையென்றாலும் சைக்கிள் ஓட்டுவது எட்டாக்கனியானது.<br />
<br />
அண்ணாசலையிலிருந்த வீட்டை விற்றுவிட்டு, இராஜ்பவன் அருகே குடிபெயர்ந்தோம், பக்கத்தில் திடல் இருந்ததால் வார இறுதியில் சித்தப்பாவை அழைத்துக்கொண்டு ஒருவழியாக சைக்கிள் கற்றுக்கொண்டேன். பிறகு என் பொழுதுபோக்கு சைக்கிள் ஓட்டுவது மட்டுமே, பள்ளியில் இருந்து வந்தவுடனே, ஐந்து ருபாய் எடுத்துக்கொண்டு ஹவர் சைக்கிள் கடைக்கு ஓடுவேன், தாமதமாக சென்றால் ஓட்டை சைக்கிள்தான் கிடைக்கும், கொக்கு சைக்கிள் ஒரு மணி நேரத்திற்க்கு மூன்று ருபாயும், சாதா சைக்கிள் இரண்டரை ருபாய்க்கும் கிடைக்கும். ஐம்பது பைசாவின் அருமை அறிந்த காலம். பின்பு அப்பாவிடம் கெஞ்சி பரிட்சையில் நல்ல மதிப்பெண் வாங்கி என் முதல் சைக்கிள் வாங்கினேன். mtb hercules என் முதல் சைக்கிள், நான் கடைசியாக பயன்படுத்திய சைக்கிள், .BSA-slr சும்மா பறக்கும்.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br />
<div style="text-align: right;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br />
<br />
</div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-8647766949170331282011-07-04T05:36:00.000-07:002011-07-04T05:36:05.474-07:00Thala pola varuma II<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;">ரமலான் நோம்பின் பொழுது ஒரு நாள் </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">இடம் - கல்லூரிவாசல் </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - ரொம்ப நாளா எனக்கு பிரியாணி சாப்பிடனும் அதுவும் நோம்பு முடிஞ்சவுடனே மசுதியில ( mosque) தருவாங்களே அந்த பிரியாணி சாப்பிடனும்னு ஆசை.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">சமீர் - அது ஒன்னும் பிரச்சனை இல்ல நாளைக்கு காலேஜ் முடிஞ்சு நேரா என்னோடு வாங்க. நான் சொல்றமாதிரி ஒழுங்கா இருந்தா நான் போற பள்ளிவாசலையே சாபிடலாம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - பிரியாணி கிடச்சா சரிதான் மச்சி..</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">சமீர் - மச்சி எல்லாரும் என் கூடயே இருக்கனும், அமைதியா நமாஸ் முடியிறவரைக்கும் யார் கிட்டயும் பேசகூடாது, துணி தலையில கட்டிகோங்க, நமாஸ் முன்னாடி கை கால் கழுவிட்டு போகணும். </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ஹரி - எதுக்குடா தேவையில்லாத பிரச்சனை ஒழுங்கா பொய் தலபாகட்டுல</div><div style="text-align: left;">ஹாப் பிரியாணி சாபிடலாம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - ஓசியில கிடைக்கும் போது ஏன்டா காசு குடுத்து சாப்பிடனும். எவ்வளவுனால்தான் சாம்பார்சாதமும் புளியோதரையும் சாப்பிடறது .</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">அடுத்த நாள் பள்ளிவாசல் நுழைந்த ஒரே நிமிஷத்துல வெளிய நாங்க எல்லாரும் ஓடி வந்துட்டோம். தல செஞ்ச காரியத்துக்கு எங்கல சும்மா விட்டதே அந்த அல்லாவோட மகிமை.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல செஞ்சதோடவடிவம் </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://i267.photobucket.com/albums/ii304/Alien02/Cartoons/daffy-duck-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="241" src="http://i267.photobucket.com/albums/ii304/Alien02/Cartoons/daffy-duck-2.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல அப்படி என்ன சென்ஜாருணா கை கால் கழுவபோன இடத்துல நோம்பு இருந்தவங்க முன்னாடி நல்லா வாயில தண்ணிவிட்டு கொப்பிளிச்சி </div><div style="text-align: left;">துப்புனாறு. அங்க இருந்தவங்க எல்லார் முகத்தையும் பார்க்க எங்க கணக்கு வாதி ஞாபகம் வந்தாரு.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">விடு ஜூட்...</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-72440886267756527212011-07-04T02:17:00.000-07:002011-07-04T02:20:32.668-07:00Thala pola varuma<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">இடம் - st patricks anglo indian hr sec school</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - மச்சி நாளைக்கு படத்துக்கு 6 டிக்கெட் புக் பண்ணிட்டேன் இப்போவே லீவ் லெட்டர் ரெடி பிரின்சிபால் கிட்ட sign வாங்கிடலாம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ரவி - மச்சி நாளைக்கு கட் அடிச்சிடுவோம் அப்பறம் அடுத்த நாள் வயறு வலி இல்ல தலைவலின்னு சொல்லி letter எழுதி permission வாங்கிடலாம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - போடா இப்போவே எழுதி வெச்சிடுவோம் இல்லனா மறந்துடுவோம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">(வெற்றிகரமாக கட் அடித்து படம் பார்த்தபின் அடுத்த நாள் பள்ளியில் நாங்கள் ஆறு பேரும் காலை பிரின்சிபால் ஆபீஸ் வெளியில்)</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">தல - மச்சி நான் முதல போய்டறேன், எல்லோரும் வேற வேற reason தான் எழுதிருகோம் அதனால <span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif;">பிரச்சனை</span> இல்ல.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">(ஒரு ஐந்து நிமிடத்திற்கு பின் எங்கள் அனைவரையும் அழைத்து எல்லோருக்கும் ஒரு அரை மணி நேரத்திற்கு அர்ச்சனை. பின் ஒரு வாரம் outstanding students, imposition etc. etc. வெளிய நின்னு பாடம் படிச்சா என்னவோ போற வர எல்லா வாத்தியாரும் அட்வைஸ் பண்ணுவானுங்க.)</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">இந்த எல்லா விஷயத்துக்கும் காரணமான தலயோட லீவ் லெட்டர் </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">respected sir,</div><div style="text-align: left;"> as i will be suffering from severe stomach pain i will not be able to attend the classes on november 14th 2003. (friday) kindly accept my absence. </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"> <br />
yours obediently,<br />
<br />
xx</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"> </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">பின்குறிப்பு </div><div style="text-align: left;">இவ்வளவு கஷ்டபட்டு நாங்கள் பார்த்து அந்த வரலாற்று சிறப்பு பெற்ற </div><div style="text-align: left;">திரைகாவியம்.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://www.newtamilhits.com/movieimages/Jay-Jay_b2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://www.newtamilhits.com/movieimages/Jay-Jay_b2.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5444208789203943256.post-84187267973355950552011-07-03T22:27:00.000-07:002011-07-03T22:27:42.860-07:00பெயர் காரணம்<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="text-align: left;">மச்சி நான் ப்ளாக் ஆரம்பிக்கலாம்னு இருக்கேன் ஒரு நல்ல பேர் சொல்லுடா, நல்ல வாயில நுழையிறமாதிரி பேர் சொல்லுடா. நம்ம கௌண்டர் ஞாபகத்துல மச்சி வழைபழம்னு சொன்னான். மொதலா கடுப்பனாலும் பேர் நல்லா இருததுனால இதையே வெச்சிட்டேன். முதல் பதிவு எழுதுறதுக்கும் கஷ்டம் இருகாது.</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">ஒரிஜினல் சரக்கு அடிச்சிட்டு அடுத்த நாள் இருக்குற தலைவலியவுடனே சரி செய்யறதுக்கான ஒரு குறிப்பு </div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">வாழை தேன் <span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;">மில்க் ஷேக்</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;">செய்முறை:</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;">ஒரு வாழைபழம் ஒரு ஸ்பூன் தேன் கால் லிட்டர் பால் மிக்சியில் ஒரு இருபது நொடி ஓட்டி அதை குடித்தால் </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><span class="hps" title="Click for alternate translations">குறைந்து</span> <span class="hps" title="Click for alternate translations">இரத்த</span><span class="hps" title="Click for alternate translations">சர்க்கரை</span> அளவு ஈடு செய்யப்படும். தலைவலி போயிந்தி.</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-_q45AOqEyZTc9NWn4w5Ajdh3Gdn3UrTCzCiAVrfl4O-fNpeGXvWPhkEdsU4GCSylKNtjj2gPdnhgliPjsjoS_oosm9ls6kpnha3vsZ-1MZHcslYjHwM2NMo4Jwaq7Xh-aG2loP4n9tOi/s1600/signature+whisky.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-_q45AOqEyZTc9NWn4w5Ajdh3Gdn3UrTCzCiAVrfl4O-fNpeGXvWPhkEdsU4GCSylKNtjj2gPdnhgliPjsjoS_oosm9ls6kpnha3vsZ-1MZHcslYjHwM2NMo4Jwaq7Xh-aG2loP4n9tOi/s1600/signature+whisky.jpg" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=<br />
<div style="text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm-aSTEnH7vJ4JyUOWhB2OaVQ8AxeLC0gOerQ6hWT0CHPacX0SMapGT7l_eMPz1Rk9Z-YhV5S-Cux1ni88bbvXIT2hV3W51qwOG1thCm0Z7b1iILZ21tyOpUr5OjSGuWrMRuarKRTsQH9S/s1600/headache-icon.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm-aSTEnH7vJ4JyUOWhB2OaVQ8AxeLC0gOerQ6hWT0CHPacX0SMapGT7l_eMPz1Rk9Z-YhV5S-Cux1ni88bbvXIT2hV3W51qwOG1thCm0Z7b1iILZ21tyOpUr5OjSGuWrMRuarKRTsQH9S/s1600/headache-icon.png" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 16px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: -webkit-auto;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 11px;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: -webkit-auto;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 11px;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: -webkit-auto;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 11px;"><br />
</span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDmM2kGoPIyIai_mWarvZ2Ybin3VqttZRkk5Vk1ApsZTAxHWEHC-ZN5SIhugSalqf_h6W6ltMopoCW0KaoRHPpQKxgDb1rsGZhQdm5wU9qMmmk2veF1bXG7cI1EMhKMk-XXnmf__AUcs5D/s1600/banana-milkshake-290553.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDmM2kGoPIyIai_mWarvZ2Ybin3VqttZRkk5Vk1ApsZTAxHWEHC-ZN5SIhugSalqf_h6W6ltMopoCW0KaoRHPpQKxgDb1rsGZhQdm5wU9qMmmk2veF1bXG7cI1EMhKMk-XXnmf__AUcs5D/s1600/banana-milkshake-290553.jpg" /></a></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif; font-size: 11px;"><br />
</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">இட்ஸ் கான்.</span></span></div><div style="text-align: -webkit-auto;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 11px;"><br />
</span></span></div></div>ravihttp://www.blogger.com/profile/12886931596033774490noreply@blogger.com0